Nagy Dávid: Ebben az országban kell egy erő, amelyik nem gyáva szar

Húsz méterre vagyunk a BVSC-Zugló focipályájától. Mi a kapcsolata a futballal?

Nagyon szeretem a focit. Csak az Újpest és a Real Madrid!

Szokott meccsre járni?

A gyerekek születése óta nincs időm semmi ilyesmire.

Néhány hete egy Partizán-interjúban azt mondta, még nem döntötte el, hogyan szavaz április 12-én. Megszületett már a döntés?

Meg.

Éspedig?

Mérlegeltem a híreket az orosz befolyásról, a titkosszolgálati beavatkozásokról, és arra jutottam, hogy egyéniben Kelet vagy Nyugat között döntünk, ezért én a választókerületemben az újpestiek figyelmébe ajánlom Jakab Zsuzsannát, a Tisza Párt jelöltjét, aki szerintem a párt szebbik arcát képviseli. Rá szavazok én is. Az országos listán viszont életet választunk magunknak, itt mindenképpen a Kutya Pártot ajánlom.

Nagy valószínűséggel lesz a Fidesz és a Tisza mellett egy harmadik bejutó, mindenki azzal járna a legjobban, ha a Kutya Párt lenne az.

Milyen üzenete van a választók felé annak, hogy a párt listavezetője egyéniben nem önmagára szavaz?

Nálunk ez mindenkinek a saját döntése. Vannak olyan jelöltjeink, akik magukra kérik a voksokat, ilyen például Oláh János Terézvárosban, noha ebben a kerületben 60 százalékkal vezet a Tisza jelöltje. Vannak, akik nyíltan a tiszás jelöltre mozgósítanak, például Szücs Zoltán Veszprémben, viszont ők is hozzáteszik, hogy országos listán válasszák a Kutya Pártot, mert egy Fidesz–Tisza (és esetleg Mi Hazánk) parlament önmagában nem hoz rendszerváltást.

Szajki Bálint / 24.hu

A DK-hoz hasonlóan önök is visszaléptettek három jelöltet. Ez a jelöltek döntése volt vagy központi utasítás?

Inkább központi akarat, de megbeszélések alapján. Én jeleztem, hogy senkit nem fogok erre megkérni, de megbeszéltük azt is, hogy egy jelölt önmagától nem kezd ilyen akciókba. Leültünk az elnökséggel, az operatív stábbal, utána beszéltünk a jelöltekkel is, így született meg a döntés.

Miért pont ezekre a körzetekre esett a választás?

Ez három olyan körzet, amelyre a választásimatek-hívők azt mondják, rajtunk múlhat az ellenzéki győzelem. Én ezzel nem értek egyet, viszont szeretném megkímélni az embereimet attól, hogy négy évig azt hallgassák, miattunk maradt kormányon a Fidesz.

Mostanra jött el az a pont, amikor fontosnak éreztük azt, hogy tegyünk egy gesztust a kormányváltást akaró emberek felé – hangsúlyozom, hogy az emberek és nem a pártok felé.

Sokan dolgoznak azon, hogy összefideszezzenek minket, azt gondolom ezzel a visszalépéssel sikerült elhelyeznünk három húsvéti meglepetéstojást a Fidesz kosarában.

Szóval ez volt a válasz az önökkel szemben kialakult ellenzéki népharagra?

Nem. Abból inkább az következne, hogy ne csináljunk ilyet. Ennek az őrületnek azzal lehetne ellentartani, ha nem lépünk vissza. A visszalépéssel reagálni szerettünk volna az orosz befolyásra, a titkosszolgálati beavatkozásra, illetve ezzel a gesztussal szerettünk volna egy kommunikációs csatornát teremteni a kormányváltást akaró emberekkel, ahol ellenzéki szavazókként ismét tudunk beszélgetni egymás fikázása helyett.

Azt mondta, egyéniben legszívesebben nem is indulnának, csak a választási törvény kötelezővé teszi azt, hogy 71 körzetben állítsanak jelöltet azok a pártok, amelyek országos listán is indulni szeretnének. A visszalépésekkel 75 körzetben maradt egyéni jelöltjük. Születhet-e még az utolsó héten olyan egységes döntés, hogy egyéniben mindenki a Tiszára kéri a szavazatokat?

Nem. Ahhoz, hogy egy ilyen egységes döntés megszülessen, arra lett volna szükség, hogy ne támadják meg a jelöltjeinket jogi úton, ami miatt számos közcélú pályázónk elesett a támogatástól. Később kaptuk meg a kampánypénzt – aminek a jó részét közcélra fordítjuk, mert így szeretnénk megkülönböztetni magunkat a politikai elit többi részétől –, tizennégy napig nem voltak jogerősek a jelöltjeink, ami óriási bizonytalanságot szült. Ilyen lépések után én senkit nem kérek arra, hogy buzdítson valaki másra.

Szajki Bálint / 24.hu

Ki támadta meg a jelöltjeiket?

Harmincöt körzetben Stekler Ottó, a „kamupártpápa”, Seres Mária férje, illetve nyolc körzetben a Tisza Párt jelöltje maga.

Ez mit jelent pontosan?

Magyar Péter és a helyi jelölt aláírásával ellátott fellebbezéseket nyújtottak be a területi választási bizottságoknak. Minden eszközzel megpróbálták elérni azt, hogy ne indulhassunk a választáson. Ők azt mondják, ez nem bizonyítható, de a döntési határozatok kint vannak az interneten. Ilyet velünk 2014 óta senki nem csinált, csak a Fidesz. Persze, kormányváltás kell, és csak egy kormányváltás utáni parlamentben van értelme politizálnia a Kutya Pártnak a saját eszközeivel. Ám azt be kell látni, hogy a kevesebb lopás, a kevesebb gyűlölet nem egyenlő a NER végével.

Jelenleg 75 egyéni jelöltjük van, ha még öt visszalép, bukják az országos listát.

Nem lesz ilyen forgatókönyv.

Amikor megjelent a visszalépésekről szóló videó, azt mondta, „másokkal ellentétben mi tudunk olyan döntéseket hozni, aminek súlya van.” Kikre utalt?

Ezt nem szeretném konkretizálni. A Tisza farvizén olyan emberek úsznak felfelé, akik mögött nem áll valódi teljesítmény, csupán a Magyar Péter mondatainak ismétléséből bekövetkező lájkok. Ezt több párt is magára veheti. Másrészt a DK-s visszalépések Budapesten születtek meg, értelmetlen helyeken, az látszik, hogy szalad szét a csapat, ezért megpróbálják a visszalépéseket közös döntésként eladni.

A visszalépésnek úgy van jelentősége és súlya, ha megvannak a támogatóid, és egyben tartottad a pártodat, ezt rajtunk kívül nem csinálta meg senki más.

A DK és a Mi Hazánk tudna még ilyen súlyú döntést hozni, a többiek – Momentum, MSZP, LMP – nem indulók, ők meg sem próbálták egyben tartani a pártjukat. A visszalépésnek nem egy éve volt súlya, hanem most van, ezért döntöttünk így.

Sok ellenzéki érzelmű szavazóban vetődhet fel, hogy a Kutya Párt nem érzi a helyzet súlyát, hogy eddig soha nem látott esély van a kormányváltásra. A párton belül ebben a kérdésben zajlanak viták?

Ugyanazt gondoljuk erről, ezért vagyunk még egyben. A listás szavazatokra van szükségünk – az én felelősségem az, hogy országos listán a szavazóink behúzzák ránk az ikszet. A választópolgárok felelőssége pedig az, hogy ne hagyják, hogy belezsarolják őket egy újabb kétharmadba, ne hagyják, hogy belezsarolják őket egy kétpárti parlamentbe. Gondolkodjanak, és válasszanak felelősen.

„Embert küldünk a parlamentbe” – így hangzik a Kutya Párt kampányszlogenje. Ennél még a DK is konkrétabb ajánlatot tett a választóknak a kétkulcsos adóval, a határon túli magyarok szavazatinak elvételével. Mi az önök ajánlata, amiért érdemes lenne ott lenniük a következő Országgyűlésben?

Az „embert juttatunk a parlamentbe” azt fejezi ki, hogy olyan embereket küldünk az Országgyűlésbe, akik egy interjúra nem panelválaszokkal készülnek, kommunikálnak a választókkal, nem alkusznak meg, és nem kizárólagosan pártfegyelemből szavaznak.

Varga Jennifer / 24.hu Az MKKP választási plakátjai Budapesten 2026. március 9-én.

Tehát nem politikusok?

Ez lenne a lényeg, igen. Mostanra a politikus egy emberfeletti lény lett, aki nem áll szóba a választóval. Nem tudom, eddig hány tiszás jelölttel interjúztak?

Általában sikerült megszólaltatni őket a csatatér-riportjainkban.

Na, akkor ez is alakul. A lényeg az, hogy a Kutya Párt mindig is másról szólt, mint, amit a klasszikus értelemben vett pártok és politikusok kínálnak:

az egyéni felelősségvállalásról, az elesettek segítéséről, az emberi szabadságjogokról – vonatkozzon ez akár a fű legalizálására, a 72 órás tabletta vénykötelességének megszüntetésére, a melegházasságra, a lakhatásra vagy az adó- és a nyugdíjrendszer emberibbé tételére.

Ehhez tartozik még a fenntarthatóság. Mindenki azzal kampányol, hogy Magyarország mezőgazdasági fellegvár, de ez már régen nem igaz. A táj nagy részét elhasználtuk, nem figyeltünk oda rá, túlszabályoztuk a folyókat. Területi rekreációra és egy differenciált vízvisszatartási rendszer kialakítására lenne szükség. Ezeket a problémákat kis lépésekben lehet megoldani. A pártok óriási dolgokat mondanak, amelyek mögött nem biztos, hogy valódi tartalom áll: megmérik, megígérik és majd kerítenek egy bűnbakot, hogy megmagyarázzák, az ígéret miért nem vált valóra. Ebben az ördögi körben vagyunk tizenhat éve.

Az önöké egy klasszikus liberális ajánlat: nőjogok, az Isztambuli egyezmény ratifikálása, melegházasság, 72 órás tabletta…

Meg a fű.

Érdekelhet ez még 5 százaléknyi szavazót?

Biztos vagyok benne, hogy érdekli őket, csak nem látják azt, hogy a következő négy évben az Orbán-rendszer leváltására és a mi ajánlatunk megvalósítására egyszerre lehet esély. Ez egy hiba a részükről.

Ha én ezt nem tudom átadni a választóknak, akkor én is hibázok. Szerintem ezeket a dolgokat nem lehet üvegkapszulába zárni négy évre, hogy majd visszatérünk ezekre 2030-ban, amikor már nem a Fidesz keretrendszerében kell gondolkoznunk. Szerintem nagyon nagy baj az, hogy ezekről a témákról most nem lehet beszélni.

A legnagyobb ellenzéki párt a Fidesz játékszabályai szerint szeretné megnyerni a választást. Ezt az eredményezi, hogy nem beszélünk szabadságjogokról, melegekről, a marihuána legalizálásáról. Csak arról beszélhetünk, hogy a Fidesz alatt milyen rossz Magyarországon élni, de a Tisza győzelmével majd egy kicsit jobb lesz, míg minden megmarad ugyanabban a keretrendszerben.

Nem hatalmasodik ki egy nagyobb probléma ezek mögött, ami most jobban érdekli az embereket?

De, ez a populizmus. Ha populizmussal váltjuk le a populizmust, akkor hiába várunk majd előrelépést ezekben az ügyekben. Persze lehet ezt az egészet egy balos, zöld politikának tekinteni, ami most nem olyan fontos, de ezek elhanyagolása miatt alakult úgy az elmúlt 16 év, ahogy – a rabszolgatörvénnyel, a CEU elüldözésével és a könyvek lefóliázásával. Ebből adódik össze a rendszer, az, hogy közben még kormányozni is elfelejtettek, csak ráadás.

Szajki Bálint / 24.hu

Ha visszaállítjuk a piaci mechanizmusokat, és leszámolunk a NER-oligarchákkal, még mindig csak oda jutunk, hogy konszolidálunk egy olyan rendszert, amely korlátozza a szabadságot, és az adórendszerrel újratermeli a társadalmi igazságtalanságokat.

Ez egy liberális, baloldali gondolat, amely nélkül nagyon nehéz elképzelni egy valódi rendszerváltást. Ezzel együtt, ha nem jutunk be a parlamentbe, az nyilván a mi felelősségünk, mert nem tudtuk ezt elég jól elmondani a választóknak.

2022-ben 185 ezer szavazatot szerzett az MKKP, ahhoz, hogy elérjék az ötszázalékos küszöböt, a részvételi aránytól függően legalább 50–100 ezerrel több szavazóra lenne most szükségük. Milyen politikai munkával tudtak ennyi szavazót szerezni az elmúlt négy évben, miközben azt látjuk, hogy a Tisza Párt leszalámizta az ellenzéket?

Azért nem sikerült minket is feldarabolniuk, mert a párt a munkája és az üzenete többről szól, mint az, hogy „pfuj, Orbán Viktor!” Igen, Orbán Viktor egy óriási probléma, de a hazugság is egy óriási probléma, ami erre a rendszerre ráépült. Mi erre a viccpárti alapra tudtunk építeni egy hiteles, a problémákra alapvetően cselekvéssel reagáló közösséget. A Kutya Pártnál a politikai munka nem úgy kezdődik, hogy bejelentkezünk a közhatalomért, és elindulunk képviselőnek. A mi jelöltünk először felfedezi a környék problémáit, majd jelentkezik az MKKP-nál, igényel tőlünk segítséget ahhoz, hogy ezeket megoldja. Mozgalmat csinálunk, petíciót írunk, és elkezdünk az önkormányzattól dolgokat követelni. Ha már ez nem elég, csak akkor indulunk el önkormányzati képviselő- vagy polgármesterjelöltként. Amikor ezzel a munkával számos makroproblémára látunk rá, akkor indulunk el csak a parlamenti frakcióért. A tudatos és lassú építkezés az, amivel támogatókat szereztünk.

A MKKP honlapján azt írják: „sokáig csak viccesek voltunk, aztán viccesek és hasznosak is, manapság már van egy kis hatalmunk is az önkormányzatokban.” Hol van az üvegplafon egy viccre és civil aktivizmusra épülő párt fejlődésében?

Egy normális demokráciában 10–15 százalékot is kaphatna a Kutya Párt – akár a kormányzó erők részeként.

És ez egy normális demokrácia?

Nem, most nem is fogunk elérni 10–15 százalékot. Sokan azt gondolják, hogyha véget ér az Orbán-rendszer, nem lesz értelme a Kutya Párt munkájának. 2019 óta vagyok a pártban, először passzivistaként, majd pártigazgatóként és most listavezetőként, azóta azt hallgatom, hogy annak, amit csinálunk, nem most van itt az ideje. Akkor mikor?

Ha Tisza-kormány lesz, majd »rendes” lesz az ellenzék? Az országnak az ellenzéki fele is azt szeretné, hogy úgy működjön a világ, hogy Magyar Péter kiír valamit Facebookra, és onnantól kezdve az az igazság? Ez lesz az új kormányzás alapja?

Jelenleg az a kérdés, hogy meg tudjuk-e fordítani ezt a kört, vagy ugyanabban megyünk tovább kicsit kevesebb gyűlölettel és lopással, egész egyszerűen azért, mert kevesebb a pénz. Egy antipopulista párt nem tud választást nyerni ezekben az időkben, hazugságok nélkül még mindig nem lehet.

Szajki Bálint / 24.hu

Maradjunk még 2022-nél. Ekkor két olyan körzet is akadt, amelyekben, ha az MKKP-s jelölt szavazatainak csak a felét hozzáadjuk az ellenzéki összefogás jelöltjének szavazatszámához, utóbbi nyerni tudott volna a Fidesz-jelölttel szemben. Amennyiben így alakul, nem lett volna meg a negyedik kétharmad. Az elemzések szerint ebben az évben még több szoros körzet lehet. Mit gondol arról, hogy az önök indulásán múlhat a kormányváltás?

Azt kell látni, hogy Kutya Párton kívül minden párt úgy viselkedik, mintha egy versengő demokráciában lennénk. Erre a Fidesz nagyon büszke, hogy lám, Magyarország mekkora demokratikus fellegvár. A Tisza Párt arról beszél, hogy hazánkban nincs demokrácia, de a programjában nem ígéri meg a választási rendszer megváltoztatását. Mi beszélünk egyedül a listás és az egyéni szavazatok különválasztásáról, valamint három, stratégiailag fontos körzetben visszaléptünk.

Azt gondolom, mindent megtettünk a kormányváltás érdekében, de nekünk fontos, hogy a saját ügyeinket, amelyeket semelyik másik párt nem mer vállalni, bevigyük a parlamentbe. Ebben az országban kell egy erő, amelyik nem gyáva szar.

Ezért indulunk el, és úgy gondolom, nem lesz túl nagy hatásunk az egyéni eredmények alakulására.

És ön szerint…

Menczer Tamásról nem beszélünk? Az olyan jó.

Beszéljünk.

Fekete-Győr András szabadította ránk azt, amiről most beszélünk. Menczer Tamásé volt az egyik szoros körzet, ahol nagyjából ezer szavazaton múlt az eredmény. A Pest megyei 2-es választókerületben négyezer kutyapártos listás szavazó volt. Ebből 1700 Szél Bernadettet választotta, a többi pedig úgy döntött, hogy, mivel ő összellenzéki, ott van mögötte Gyurcsány Ferenc, így nem szeretné őt választani. Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy elvittünk négyezer embert az urnákhoz, akikről nem lehet megmondani, hányan mentek volna el szavazni, ha mi nem vagyunk ott a szavazólapon. Másrészt Szél Bernadett volt az, aki elsőként cáfolta, hogy miattunk kapott volna ki.

Hadd hozzam még ide Rost Andreát, aki most a Tisza Párt országos listáján a második helyen szerepel, de 2022-ben még Menczer mellett kampányolt. Mi hozott többet a Fidesznek: az, hogy mi elindultunk, vagy az, hogy Rost Andrea, aki egy kitűnő művész, a Fidesz jelöltje mellette kampányolt?

És ön szerint, ha mégis a Kutya Párton múlna a kormányváltás, hogyan tudnák visszaépíteni a választóik bizalmát, akik bizonyára kormányváltást szeretnének?

Nem múlik egyik párt teljesítménye a másik párton. Ez egy rossz berögződés, amit csak a Fidesz miatt gondolunk így. Nem miattunk nyerhet a Fidesz. Az én felelősségem egyedül az, bejut-e a Kutya Párt vagy sem, a többi Magyar Péteré, mivel ő hívta ki legnagyobb ellenzéki pártként a Fideszt, és ígért kormányváltást. Nekem annyi felelősségem van a kormányváltásban, hogy még erősebbé tegyem azt, méghozzá úgy, hogy bejuttatom az MKKP-t a parlamentbe.

Szajki Bálint / 24.hu A Magyar Kétfarkú Kutya Párt vonulása 2025. április 12-én Budapesten.

Kovács Gergely pártelnök 2024-ben többséget szerzett a XII. kerületben, ám a frakciója mostanra szétesőben van, egyes kérdésekben a momentumos társai is inkább már a Fidesszel szavaznak együtt.

A demokrácia nehéz dolog.

Ha egy önkormányzatban a pártelnök nem tudja összetartani a frakcióját, hogyan menne ez az országos politikában, ami sokkal nehezebb terep?

Ezért kell programot írni, ez alapján tudjuk, hogy bizonyos ügyekben hogyan szavaznánk. A pártfegyelmet lelkiismereti kérdésekben meg lehet bontani – például egyházi ügyekben, köztünk is vannak hívő és nem hívő jelöltek, ebben az esetben elképzelhetőnek tartom, hogy külön szavaznánk –, minden másban ott a program.

Egy kicsi, értékalapú párttól szerintem nem kell pártfegyelem az Országgyűlésben. Komolyan gondoljuk azt, hogy nem szavazógépeket és nyomógombokat küldünk a parlamentbe.

Nehezményezi, hogy Kovács Gergely nem vett részt a kampányban?

Nem. Egy éve tisztáztuk a feladatokat. Neki az a feladata, hogy a XII. kerületet vezesse, nekem az, hogy bejuttassam az MKKP-t.

A pártelnök azt is mondta, hogy az állami támogatás nagyon fontos lába a pártjuk működésének. Ehhez csak olyan pártok juthatnak, amelyek indulnak a választáson. Ez mennyire volt fontos szempont a 2026-os indulásnál?

A Tisza megjelenéséig nekünk volt a legmagasabb arányú saját bevételünk az ellenzéki pártok között. Az adományokból, a webshopból és a rendszeres támogatói programból jön a bevételünk közel negyven százaléka. Az állami pénzekről való leválás félig-meddig már sikerült. Amiért fontos és jó dolog az állami támogatás, az a lobbimentesség. A képviselőktől azt várjuk, hogy embereket képviseljenek, ezért nem jó, ha felvásárolják őket oligarchák. Egy párt az önjogon szerzett bevételek mellett csak állami támogatással tud autonóm maradni, ez a záloga annak, hogy egyedül a választóitól függjön. Az adó egy százalékát is fel lehet már ajánlani pártoknak, ami szerintem egy jó kiegészítés, mert így lehet kompenzálni egy párt munkáját.

Sokan elfelejtik, akik minket megélhetési pártoznak, hogy az elmúlt években az Országgyűlés csak a parlamenti pártok állami támogatását növelte, míg a parlamenten kívüliekét nem. Nekünk évi 147,5 millió forint az összes állami támogatásunk, ennek a 75 százalékát, nagyjából 120 millió forintot közcélú akciókra, illetve a szervezetünk fenntartására költünk, arra, hogy legyen műhelyünk, országos hálózatunk, legyenek helyi koordinátorok.

Persze, fontos az állami támogatás, az a hack az egészben, hogy ezt mi visszaosztjuk az embereknek.

Szajki Bálint / 24.hu

Százmilliós állami támogatásokat kap évente a párt, ugyanakkor alapvető törvényességi feltételeknek nem tud megfelelni. A 24.hu írta meg, hogy a párt bejegyzett székhelyét hat év alatt sem sikerült átjelenteni a bíróságon, ami miatt hivatalos papírok, banki és bírósági értesítők egy svéd nyugdíjas párhoz érkeznek. Hogyan lehet ilyen szervezettséggel parlamentbe jutni akaró pártot vezetni?

Ez a magyar bíróság szervezettségén múlik. Már kaptunk ebben az ügyben bírságot, miután újra beadtuk a jegyzőkönyvet, amiben elfogadtuk a székhelymódosítást. Már legalább háromszor papíroztuk újra az egészet, de még egyszer sem ment át a bíróságon. Ez egy beragadt ügy, nem a mi szervezetlenségünk. Nem véletlen, hogy Magyar Péter sem új pártot alapított, hanem átvett egy meglévőt, mert a magyar bíróságban nem lehet megbízni ilyen szempontból. Nagyon lassan őrölnek a malomkerekek, főleg a pártokkal kapcsolatban.

Mik a megérzései, milyen eredményre számít a választáson?

Dobrev Klára-féle választ adjak vagy őszintét? Nem tudom pontosan megmondani, valahol három és hat százalék között leszünk. Nagy a bizonytalanság, és volt egy rossz időszakunk, de egy-két jó akcióval és az aláírásgyűjtésnél a sok munkával sikerült felhúznunk a gép orrát. Most az a kérdés, hogy meddig tudunk felfele menni.

Ha elérjük, hogy mindenki, akinek mi vagyunk a legszimpatikusabbak, listán ránk szavazzon – hiszen listán szavazhat mindenki az életéről, egyéniben csak Oroszország és a Nyugat között dönthetünk –, akkor bent leszünk a parlamentben.

Tegyük fel, hogy kormányváltás lesz, de önök nem kerülnek be a parlamentbe. Ebben az esetben milyen jövőt lát a Kutya Pártnak?

Mindenképpen folytatnunk kell az aktív, cselekvő munkát, mert csak így lehet bevonni az embereket. A belénk vetett bizalom tekintetében a jelenlegi negyven önkormányzati képviselőnkön is óriási felelősség van, azon, hogy ők milyen munkát végeznek helyi szinten. Emellett a választási eredménynek megfelelően a központot is újra kell tervezni. Az évi 400–500 projektet létrehozó hálózatunk mindenképp megmarad, enélkül nem tudjuk azt a küldetésünket véghez vinni, hogy először cselekedjen, és csak utána beszéljen a párt. Az, hogy miként tudunk tovább építkezni, a jövő zenéje lesz.

Ha nem érik el az 1 százalékot, vissza kell fizetni a kampánytámogatást. Ez mekkora pénzügyi gondot okozna?

Katasztrófa lenne, de nem lesz ilyen.

Ön mihez kezd, ha nem jutnak be?

Lemondok a pártigazgatói tisztségemről, és visszamegyek valamelyik volt munkámba, illetve szeretném befejezni az egyetemet, mert hamar érkeztek a gyerekek, így nem tudtam befejezni a közgázt. Remélem, hogy bíznak bennünk a szavazóink, de, ha nem az választói akarat, hogy bent legyünk, akkor én csinálok mást. Újpesten önkormányzati képviselő vagyok, ott megmarad egy pozíció, amit mindenképpen képviselnem kell.

És az elképzelhető, hogy pártként befejezik a munkát, de mozgalomként tovább működnek?

Nem. Ez mindig többről szólt, mint a civil aktivizmus. Van mögöttünk ideológia: viszünk zöldügyeket, baloldali és liberális eszméket képviselünk. Több van ebben a projektben, mint padok és járdák felújítása: üzemel jogi munkacsoportunk jogsegély-szolgáltatásként, üzemel egy programkidolgozó csapat, amelyik viszi a zöldügyeket, mostanra például a vízvisszatartásban egyedülálló programot tudtunk alkotni. Úgy gondolom, ezt a szellemet már nem lehet visszazárni a palackba.

Szajki Bálint / 24.hu

Listavezetői interjúk a 24.hu-n

A 24.hu mind az öt, a parlamenti választáson listát állító párt vezetőjének interjúkérelmet küldött. Nagy Dávid előtt Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével, Dobrev Klárával, a DK listavezetőjével és a Mi Hazánkat vezető Toroczkai Lászlóval beszélgettünk:

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, ahogy a korábbi választások alkalmával, most sem válaszolt megkeresésünkre.

The post Nagy Dávid: Ebben az országban kell egy erő, amelyik nem gyáva szar first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest