Az Alkotmányvédelmi Hivatal nem találta kockázatosnak, hogy az egyik fideszes országgyűlési képviselő feje fölött 18 éven át ott lebegett egy börtönbüntetéssel fenyegető, befejezetlen büntetőeljárás, amitől a mentelmi joga védte meg Simon Miklóst. A politikusok átvilágítását is végző titkosszolgálat újra és újra megadta az államtitkok és minősített adatok megismerését lehetővé tevő tanúsítványt a nyírségi kormánypárti politikusnak, aki így ciklusokon keresztül tagja, sőt alelnöke lehetett a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának.
A 24.hu március végén írta meg, hogy újrakezdődhet a Simon Miklós elleni büntetőügy, amennyiben az április 12-ei országgyűlési választáson elveszti a mandátumát. Ha megszűnik a politikus jogi védettsége, az ügyészségnek kell eldönteni, hogy újraindítja-e vele szemben a 18 éve jegelt büntetőeljárást. Lapunknak Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész hivatala azt írta, a mentelmi jog megszűnése esetén le lehet folytatni a büntetőeljárást, amelyben Simon egykori gyanúsított-társait felfüggesztett, illetve letöltendő büntetésre ítélték.
Simon azért maradt ki a 2000-es évek elején jogosulatlan gazdasági előny megszerzése – mai nevén költségvetési csalás – gyanújával indult vizsgálatból, mert az akkor még ellenzéki Fidesz 2008-ban, megtörve az addigi gyakorlatot, a köztörvényes vádak ellenére nem támogatta a képviselő kiadását, így a mentelmi jog felfüggesztéséhez nem volt meg a kétharmados többség a parlamentben.
Simon Miklós, aki akkoriban Nyírbogát polgármestere volt, nagy összegű szerződést kötött egy vállalkozóval mezőgazdasági vízelvezető csatornák helyreállítására, a pénzt ki is fizették, ám a munkát valójában az önkormányzat által fizetett közmunkásokkal végeztették el. A szomszédos település polgármesterére jogerősen tíz hónap felfüggesztett börtönt szabtak ki, a nyírbogáti vállalkozó pedig tíz hónap letöltendő fogházbüntetést kapott.
A 24.hu márciusban kérdést küldött Kövér László házelnök irodájának, hogy Simon Miklós átvilágítása során a szolgálatok jelezték-e kockázatként az újraindítható büntetőügyet, és ha igen, miért nem kezelték azt kizáró okként az átvilágításhoz között megbízatásoknál. Az Országgyűlés sajtóirodája válaszában megerősítette, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottsági tagságnak előfeltétele az úgynevezett C típusú átvilágítás, vagyis az, hogy sikeresen átesetett a nemzetbiztonsági ellenőrzésen.
Ennek a vizsgálatnak az a célja, hogy a szolgálatok kiszűrjék azokat a politikusokat, akik bármilyen okból zsarolhatóvá váltak, és ezért nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek. Az ellenőrzés eredményeként kiállított biztonsági tanúsítvány érvényességi ideje öt év.
Simon Miklós képviselő a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság tagjává történő megválasztásakor minden alkalommal rendelkezett érvényes biztonsági tanúsítvánnyal
– közölték. A sajtóiroda ugyanakkor azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy miért kapta meg Simont a tanúsítványt, nem tartotta magát illetékesnek válaszolni. Mint írták, a nemzetbiztonsági ellenőrzésről, valamint a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának szempontjairól az ellenőrzést végző Alkotmányvédelmi Hivatalnál kell érdeklődnünk. Ez meg is tettük, az AH azonban az elmúlt egy hétben nem reagált a megkeresésére.
The post Az Alkotmányvédelmi Hivatal nem találta kockázatosnak Simon Miklós 18 éven át jegelt büntetőügyét first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
