„Milyen részvételre számít a hétvégi választáson; kinek kedvez a magas, esetleg rekordrészvétel és kinek nem?” – ezekre a kérdésekre vártunk választ szakértőinktől. Sorrendben: Hann Endrétől, a Medián ügyvezető igazgatójától, Mikecz Dániel politológustól és Mráz Ágoston Sámueltől, a Nézőpont vezérigazgatójától.
Hann: Veszélyesek a Fideszre a fiatal szavazók
Hann Endre előrebocsátja, „nagyon nehéz egy jövőbeli viselkedésről kérdezni a választókat. Ha megkérdezzük, hogy most melyik pártra szavaznának, abból még csak-csak kapunk egy használható adatot, de ha azt kérdezzük, hogy mi lesz két-három hét múlva, azon a napon elmegy-e szavazni, az már sokkal bonyolultabb dolog.”
A Medián egyébként most 89 százalékos részvételt becsül, de Hann hangsúlyozza, hogy ez nem előrejelzés, hanem egy aktuális (március végi) adat arról, hogy a választók mit mondanak per pillanat a választási hajlandóságukról.
Négy évvel ezelőtt, 2022-ben a szavazásra jogosultak 70,2 százaléka vett részt a választáson, ez szinte megegyezik a 2018-as adattal. A legmagasabb részvétel 24 évvel ezelőtt, a 2002-es parlamenti választás első fordulójában volt, az 0,3 százalékponttal haladta meg a 2022-es arányt. Igaz, 2002-ben a második fordulóban, amikor Orbán Viktor hatalmas hajrába kezdett, magasabb, 73,5 százalékos részvétel született. 2014 óta azonban nincs második forduló választáson Magyarországon. A legalacsonyabb részvételt – 57 százalékot – még 1998-ban mérték.
Hann felidézi, hogy a 2024-es EP-választás előtt (amely önkormányzati voksolás is volt egyben), 76 százalékos részvételi hajlandóságot mértek, végül azonban csak 59,8 százalékos lett a valós részvétel. „Akkor sem, azelőtt sem, azóta sem mondjuk, hogy ennyien mennek majd el.” A Mediánnál egyébként négyfokú skálán mérik a választási hajlandóságot: biztosan elmegy; nem biztos, de valószínű; nem valószínű; biztosan nem.
Mindezzel együtt Hann azt mondja,
most rendkívül magas részvételre lehet számítani, amiből könnyen rekord részvétel lehet. És ha ez így lesz, abban nagy szerepe lesz a fiataloknak, akiket berántott a Magyar Péter-kampány.
Hozzáteszi, sok azzal kapcsolatban a hiedelem, hogy pusztán a magas részvétel kinek kedvez. A 2018-as választáson a végén nőtt meg a falusi szavazók szavazási hajlandósága, ami akkor a Fidesznek kedvezett, tehát a megnőtt részvétel ebben az esetben nem feltétlenül a kormányváltó hangulatot jelzi. „Az viszont kijelenthető, hogy a magas szavazási arány a Mi Hazánknak – és a kisebb pártoknak – nem kedvez, náluk megvan a szavazócsoport, az nemigen tud nőni, a kispártok mozgósítási képessége korlátozottabb. Ha magas szavazatszámhoz lesz köthető a bejutási küszöb, azt nem biztos, hogy elérik.
A jelenlegi adatokból ugyanakkor az is látszik, hogy ha a sok fiatal, aki jelzi, hogy elmegy szavazni, tényleg elmegy, az a Fidesz számára lehet veszélyes. A magasabb részvétel az elszántabb ellenzéki, tiszás szavazóknak lehet majd köszönhető. A Fidesz a kétellyel küszködő szavazóival kell, hogy kezdjen valamit az utolsó héten.
Mikecz: A külföldi szavazók aktivitása is a magasabb részvétel felé mutat
Mikecz Dániel, politológus is rekordrészvételt vár.
Valószínű, hogy 70 százalék fölötti részvétel lesz, és a belföldi voksok aránya akár elérheti, meghaladhatja a 2002-es választás második fordulójának 73,5 százalékos arányát.
A 2022-es választáshoz képest magabiztosabbak az ellenzéki szavazók, ami erősíti a részvételüket. Négy éve az látszott, hogy a kormánnyal inkább elégedetlen szavazók közül sokan nem bíztak az ellenzék győzelmében, így kevésbé látták a választás tétjét, ami értelemszerűen nem kedvez a részvételnek.
Az elemző szerint önmagában nem egyértelmű, hogy a magas részvétel kinek kedvez. „Ha abból indulunk ki, hogy a magasabb részvétel olyan csoportok megjelenését jelenti, akik jellemzően nem aktívak, akkor azt kell megvizsgálni, hogy melyik párt szimpatizánsai között vannak ilyenek. A Tiszánál a fiatalok, a Fidesz esetében az alacsonyabb státuszú szavazók lehetnek ezek a jellemzően kevésbé aktív választói csoportok. Hogy végül a részvétel szempontjából mely inaktív csoport mozgósítható, az a kampány témáinak, a pártok mozgósítási képességének és annak függvénye, hogy a választó úgy gondolja-e, hogy számít a szavazata. Önmagában a magasabb részvételből nem lehet következtetni arra, hogy melyik csoport mozgósítása volt hatékonyabb.
Az alacsonyabb részvétel az egyébként aktívabb szavazóbázissal rendelkező pártok érdeke lehet. Mivel a Tisza szavazói között több a magasabb státuszú, ugyanakkor a Fidesznél az idősebb szavazó, és mindkét, egymást akár metsző csoport aktív, így hasonlóan a magas részvételhez, a nagy pártoknál az alacsony részvétel esetében sem magától értetődő, hogy kinek kedvez.
A kisebb pártok esetében azonban jellemzően aktívabb, elkötelezettebb a szavazóbázis, ezért az ő abszolút számuk alacsony részvételnél magasabb arányt eredményez. Az alacsony részvétel tehát a kis pártok, így a Mi Hazánk, a DK és az Kétfarkú Kutya Párt érdeke lehet.”
Miből lehet következtetni a magas részvételre? – kérdezzük Mikeczet. „Az USA-ban a részvételi hajlandóságra olyan előzetes adatokból következtetnek, mint a választói regisztráció. Európában jellemzően és Magyarországon sem kell azonban a választónak regisztrálnia ahhoz, hogy szavazhasson, a választói névjegyzékre automatikusan kerülünk fel. A külföldön szavazók névjegyzékébe való felvétel és az átjelentkezési kérelmek száma alapján azonban lehet következtetni arra, hogy aktívabbak a szavazók a korábbi választásokhoz képest. Egy másik módszer az, ha a közvélemény-kutatási adatokból indulunk ki.”
Mráz: A vártnál alacsonyabb részvétel a Tiszának kedvezne
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója azt mondja:
75 százalékos részvételre számítunk, és mandátumbecsléseinknél is ezt vesszük kiindulópontnak. A közvetlen kutatási kérdésre adott válasz alapján magasabb részvételi hajlandóság látszik, de egyéb kérdések – politikai érdeklődés, korábbi részvételek – és a választástörténet alapján sejthető, hogy a valós részvételi hajlandóság alacsonyabb lesz a nyers, mért adatnál.
Mráz hangsúlyozza: a 75 százalék is történelmi rekord lenne. 2022-höz képest a 40 év alattiak magasabb részvételét várják, de ezzel együtt is a fiatalabb korosztály tagjai kevesebben fognak részt venni, mint az idősebbek.
Önmagában a magasabb részvétel nem kedvezhet egyik pártnak sem. Az a kérdés, hogy a korábbinál magasabb részvétel melyik társadalmi csoportra vezethető vissza. Ha a kormánykritikusabb fiatalok a szokásosnál aktívabbak – ahogy ezt várjuk –, az értelemszerűen a Tisza Pártnak előnyös. Ha viszont a Fidesz mozgósítani tudja az alapvetően kistelepüléseken élő, alacsonyabb státuszú, inaktív szimpatizánsait, az a kormánypártoknak előnyös. Ami általános igazságként azonban elmondható, az az, hogy a magas részvétel a kisebb pártoknak nem kedvez.
Mráz ehhez hozzáteszi: „Ahogy a magas, úgy az alacsony részvétel haszonélvezőjére sincsen egyértelmű válasz. Mivel a Tisza szavazók aktívabbak (egyenesen hiperaktívak), egy, a vártnál alacsonyabb részvétel vélhetően az aktívabb tiszások relatív előnyét jelentené. Az előző válaszom alapján azt is érdemes hangsúlyozni, hogy egy alacsonyabb részvétel a kispártoknak is előnyös volna.”
Korábban feltérképeztük, hogy a győzelemre esélyes két párt közül melyik számolhat nagyobb tartalékkal a választópolgárok körében, és hol rejtőznek ezek a szavazók.
The post Magyarnak vagy Orbánnak kedvez a magas részvétel? – Hann Endre, Mikecz Dániel és Mráz Ágoston Sámuel válaszol first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
