Fancsikai Eszter, Hajós András, Hevér Gábor, Majka, Linczényi Márkó, Parti Nóra, Thuróczy Szabolcs, Vadon Jani és a műsorvezető Nagy Ádám szereplésével indul újra sok év után a Heti Hetes az RTL-en. Az 1999-ben indult műsor szereplőit kérdeztük erről.

Cikkünk első részében Havas Henriket, Hernádi Juditot és Verebes Istvánt szólaltattuk meg a klasszikus csapatból.

A második részben Jáksó László, Hajdú Steve és Hajós András válaszol.

Jáksó László szerint az eredeti csapatot kellett volna visszahozni

„Hajrá!” – nyilatkozta Jáksó László, a Heti Hetes korábbi műsorvezetője a műsor újraindulása kapcsán. A tavaly óta már a TV2-t erősítő műsorvezető elárulta, hogy bár munkaszerződése miatt esetében nyilván nem merülhetett fel, hogy szerepel-e a műsor újraélesztésében, „az elmúlt tíz évben volt olyan időszak, amikor ha megkérdeznek, akkor mentem volna”.

A műsor sikerességét Verebes Istvánhoz hasonlóan ő is a kabaréjellegben látja, azzal együtt, hogy úgy véli, a formátum felújításának nehézsége is ebből fakad:

Azért volt formabontóan jó, mert a résztvevők olyan szakmából jöttek, amit ma már nem is biztos, hogy minden korosztály ért: a kabaréból – annak minden gyakorlatával együtt. Egyrészt pontosan tudták, mikor kell és mikor nem kell mondani semmit. Emellett tökéletesen ismerték egymást. Amikor épp nem forgott a műsor, és ha Ónodi Gyuri (az egykori, 2024-ben elhunyt főszerkesztő – a szerk.) épp összehívta a csapatot, akkor is pontosan ugyanaz a frocli ment, mint az adásban. Ez az egész a »nagy öregek” és Ónodi Gyuri titka volt.

Jáksó szerint a műsor népszerűsége és egyedisége is ezen múlt, ezt mi sem bizonyította jobban, minthogy bár sokan próbálták lemásolni a formátumot, azok kivétel nélkül megbuktak a kabaréjelleg és a szereplők közötti kémia hiánya miatt.

Ha csak annyit értünk ebből a műsorból, hogy összeül pár ember, akiknek van véleményük, és beszélni akarnak, és ez elég lesz, akkor még nem figyeltünk meg alaposan egy baráti társaságot, ahol mindenki csak egymás szavába vág, de olyan értelemben, ami nem vicces. Pont ilyenek voltak a másolatműsorok.

A műsorban eltöltött hosszú évek alatt rendszeresen megkapták, hogy politizálnak. „Hol büdös komcsik voltunk, hol nem, hol mi buktattuk meg a Fideszt, hol nem. Ezek mindig mentek, mint a bárányfelhők” – mondta, ám úgy gondolja, a jelenlegi készítők a műsor időzítésével egyértelműen próbálnak távolodni attól a vádtól, hogy politikai céltáblát aggassanak a a Heti Hetesre.

Hozzátette, ma már máshogy tekint a politikára is.

Sokat változtam a műsor óta. Akkor tényleg azt gondoltam, hogy a megfellebbezhetetlen igazságot hirdetjük. Ma már nem így gondolom. 30 voltam, amikor a Heti Hetest elkezdtem. Most, 57 évesen azt látom, hogy aki valódi erkölcsi alapon szerveződő, igazi becsületes politikai oldalt, pártot, társaságot akar választani, hogy annak érdekében beszéljen a közönségnek, annak kurva nehéz dolga lesz.

Hogy van-e létjogosultsága ma egy ilyen formátumnak, úgy válaszolt, nagyon szeretné, ha lenne. „Ha valakinek eszébe jutott, hogy érdemes lehet ezt a műsort feltámasztani, akkor gondolom, azért, mert van egyfajta reneszánsza ennek. Tele van az internet Heti Hetes-részletekkel, Teddy történeteivel, Kern leveleivel, Bajor Imi és Gálvölgyi ugratásaival.”

Ennek kapcsán azonban megjegyezte, szerinte ezzel a címmel a régi csapattal lenne az igazán értelme visszahozni a műsort, úgy véli, hogy a Heti Hetesnek elsősorban miattuk van reneszánsza. „Nézni fogom, sok sikert kívánok nekik!” – fűzte még hozzá.

Hajdu Steve feltette a nagy kérdést

Hajdu Steve oszlopos tagja volt a Heti Hetesnek 2007-től 2016-ig. A színészt arról kérdeztük, milyen véleménnyel van az RTL döntéséről, hogy más csapattal, de folytatják a közéleti kibeszélő műsort.

„Nagyon helyes! Hiányoznak az ehhez hasonló, olykor eltérő véleményt ütköztető tévéműsorok. Bár a YouTube lett ennek az új helye, de én szeretem, ha a klasszikus médiumban is életben maradna. Azt hiszem, hogy a briteknél több mint harminc éve fut valami hasonló, híreket kommentáló formátum. Ezzel kapcsolatban azt sajnálom, hogy nálunk annak idején megszűnt a Heti Hetes, és elmaradt a folytonosság.”

Az eredeti műsor sikerének okait nyomozva Hajdu azt meséli, szerinte ki voltak éhezve az emberek arra, hogy megtudják, ismert emberek mit gondolnak az országról, a világról. Egyúttal szorít azért, hogy az új műsor is megélje azt a sikert, amit a korábbi.

Arról, hogy a Heti Hetes a választás estéjén került adásba, a színész úgy fogalmaz, nincs igazi tétje az esetleges szavazatbefolyásolást tekintve, hiszen kevésbé tartja valószínűnek, hogy az adásban elhangzottakkal befolyásolnák a demokratikus jogukkal élni kívánó polgárokat. Majd feldobott egy fontos gondolatot:

Azt mindig figyelembe kell venni, hogy a kabaré, a szatíra, amihez ez a műsor is sorolható, mindig ellenzéki. Emiatt különösen várom a választást: vajon a műsor ellenzéki lesz 12-e után? Mindenesetre őszintén azt kívánom, hogy működjön

– zárta gondolatait.

Hajós nem támasztotta volna fel a műsort, de szívesen visszatért

Ezt a passzátszelet nem én fújtam, sőt, váratlanul ért, mikor megkerestek a felkéréssel

– mondta a 24.hu-nak Hajós András, hozzátéve, hogy a Heti Hetes megszűnése óta egyszer sem jutott eszébe, hogy bárhol lobbizzon a műsor újraindulásáért. Ezt részben személyes, alkati vonásokkal indokolta: „Egyszerűen olyan vagyok, hogy új dolgokat szeretek kitalálni, nem pedig ismételni a korábbi slágereket. Nem véletlen, hogy az Emil.RuleZ! zenekart sem támasztottuk föl, inkább a Dalfutárt találtam ki magamnak.”

Másrészt azért sem erőltette a feltámasztást, mert a Heti Hetes annyira „szép, kerek és megismételhetetlennek tűnő kaland” volt, hogy fel sem merült benne, hogy bolygatni kellene.

„Kicsit ahhoz tudnám hasonlítani, mint hogy az embernek volt egy gimnáziumi szerelme, ami gyönyörű volt, de véget ért. Akár egész életében gondolhat rá úgy, hogy micsoda gyönyörű első szerelem volt, de ettől még nem keresi meg azt az illetőt húsz év múlva. Mert nincs értelme.”

Döntését az is nehezítette, hogy egy az utóbbi években egy „nagyon kellemes, baráti, korrekt” munkaviszonyt alakított ki a TV2-vel, ahol elmondása szerint elfogadták az ő külsős státuszát, miszerint úgy szerződik bizonyos műsorokra, hogy közben nem válik a csatorna arcává.

A TV2 részéről is felmerültek tervek és elképzelések a közös munkára, majd ebbe csapódott be az RTL felkérése

– idézte fel Hajós, akit bosszant, de persze elfogadja a helyzetet, hogy választania kell két rivális csatorna között. És hogy miért vállalta mindezek ellenére a felkérést?

„Mert azt éreztem meg, hogy ennek a formátumnak valóban élnie kellene, még akkor is, ha nagyon más a mai médiakörnyezet.” Amit a „hetihetesség” behozott akkor a médiapalettára, az szerinte nagyon sok műsorban él tovább a mai napig: rengeteg internetes talkshow és politikáról szóló műsor esetében bevett zsáner lett, hogy az emberek – akár humorosan – beszélnek a közéletről. Hajós egy ponton belátta: ha egyszer az RTL-nek van egy ilyen brandje, ami emblematikus forrása ennek a műfajnak, akkor igaza van a csatornának, hogy megpróbálja azt újraéleszteni, friss tartalommal feltölteni.

Annyiban kivételes a pozíciója, hogy ő az új felállás egyetlen tagja, aki a régi csapatban is ott volt. Régi-új szereplőként egyfajta folytonosságot igyekszik majd behozni a műsorba: „Azt vállaltam, hogy megpróbálom a legjobb tudásom szerint segíteni azokat, akik újonnan érkeznek meg ebbe a szerepkörbe. Azért nem fiatalokról beszélek – bár vannak köztük büszke fiatalok is, akik most annyi idősek, mint amennyi én akkor voltam annak idején –, mert azért itt sem tinikről van szó: mindenki tapasztalt tévés, rádiós színész vagy influenszer. Tehát egytől-egyig profi szórakoztatóipari munkások, de ebben a feladatkörben és csapatjátékban lehet, hogy tapasztalatlanabbak, és azt gondolom, hogy a jelenlétemmel, vagy akár a direkt tudásátadásommal tudok segíteni.”

Hajós úgy véli: ma már szinte felfoghatatlan, mit jelentett régen az ezredforduló táján indult Heti Hetes.

Kis túlzással egy internet előtti korszakról beszélünk, amikor szó sem volt még ennyi platformról és online reklámköltésről. A televízió sokkal fontosabb intézmény volt, azok a nagy öregek pedig, akik esténként a képernyőn szerepeltek egyfajta olimposzi isten státuszban voltak. Szerintem ez a státusz megszűnt. Nagyon sok ízlésbuborék jött létre, de azt hiszem, nincsenek már ilyen megkérdőjelezhetetlen figurák.

A zenész-műsorkészítő szerint viszont azok, akik közé ő beülhetett, megkérdőjelezhetetlen figurák voltak – nem felétlenül azért, mert hibátlanok lettek volna, hanem, mert nem volt divat a megkérdőjelezés.

Hajós is úgy véli, hogy a Heti Hetes sikerét kutatva a műfaji kulcsszó: a kabaré. A szocialista korszak szórakoztató műsoraihoz hasonlóan ugyanis a Heti Hetes is annak a pesti – jellegzetesen közép-kelet-európai – kabarékultúrának a továbbélése volt, ami a 20. század elejétől kezdve virágzott az írásokban, a színpadokon és a klubokban.

„A Heti Hetesben a kabarényelvet beszéltük. Mivel én is ebből a kultúrából jövök – személyes ízlésemet és belpestiségemet tekintve is –, ezért én oda hazakerültem. Mondhatni, hogy a nagybátyáim és nagynénéim közé ültem be” – mondta Hajós, aki szerint ez a kultúra mostanra szertefoszlott: a mémek, az algoritmusok és a TikTok világa nagyon sokfajta humort beemelt, így már nem létezik egy mindenki által osztott nagy humorparadigma, mint akkoriban.

A humor nagyágyúi kifejezés ugyan már akkor is megmosolyogtató volt olykor, de tulajdonképpen ez rájuk igaz volt. Ma inkább csak buboréknagyágyúk vannak – az egyik nézőnek ez, a másiknak az a vicces. Ez többnyire politikai törésvonalak, olykor ízlésvonalon oszlik meg. Tehát szerintem az első és legnehezebb feladatunk az lesz, hogy legyőzzük azt a nézői elvárást, vagy akár gyártói tévutat, hogy ennek ugyanannak kellene lennie, mint régen.

Mindebből következik, hogy 2026-ra nemcsak a csapat cserélődött le, de a szemléletnek is változnia kell. A családi hasonlatoknál maradva ezt úgy írja le, hogy az új Heti Hetes „nem az a gyerek, akit szerettünk, és most felnőttként viszontlátunk, hanem ez egy ugyanolyan génállománnyal rendelkező, ugyanabból a családból származó másik gyerek kell hogy legyen.” Hajós a belső viták során is hangot ad azon elképzelésének, hogy a „hetihetesességet” kell megőrizni, aminek a lényege mégiscsak az volt, hogy emberek kötetlenül, szabadon beszélgetnek közéleti – politikai vagy bulvár – kérdésekről. Van köztük egy szövetség, egy kollegialitás, amibe szerinte belefér egymás cukkolása, a véleménykülönbség, a veszekedés és az egymás húzása is, de „a fő cél mégiscsak az, hogy nevessünk”.

Kérdésünkre, hogy az új koncepció sikeressége jósolható-e, vagy csak a nézői reakciók nyomán derül majd ki, azt feleli: „Ha csak egy mondat marad fenn utánam, akkor ezt a bölcsességet szeretném az utókorra hagyni: humoros valami nem lesz, hanem volt. Ezért bárki, aki ebben előre okoskodik, az nagyon mellé megy.” Persze hozzáteszi, hogy létezik egy standupos és szórakoztatóipari rutin, az új csapatban pedig olyan emberek kerültek össze, akik erre alkatilag is képesek.

A siker szerinte végső soron azon fog múlni, hogy azt a családi hangulatot meg tudják-e teremteni, ami az eredeti műsor vonzerejét adta. Emlékei vagy reményei szerint tudtak a képernyőn úgy beszélni, ahogy a családok otthon a vacsoránál is beszélnek – néha egyetértve, néha felhördülve, néha összevitatkozva, vagy akár megsértődve és lehülyézve egymást.

Azért ilyen sztorik is voltak a Heti Hetesben, egók harcai, de mindenképp adott egy mintát, hogy így is lehet beszélni a közéletről. Szerintem erre most még nagyobb szükség van, mert a szabad beszéd kultúrája kiveszőben van. És itt nem feltétlenül a diktatúrára és elnyomásra célzok – így a végén már minek is –, inkább arra, hogy ma minden beszéd marketingbeszéd lett, minden szó tervezett, célzott, minden mondat eladni vagy befolyásolni akar, minden lájkot akar. Alkalmazott beszédet beszélünk, nem pedig szabadon.

Megkérdeztük Puzsér Róbert kritikájáról is, aki összeszólalkozott Majkával és gyávának nevezte azt RTL döntéshozóit, amiért az urnazárás után debütál majd csak a nyitóepizód a választás napján. „Szerintem Robi jól érzékelte, hogy az RTL nem akar politikai eszközt csinálni ebből a műsorból – ezt végül Kolosi Péter ki is mondta. Robi ezt gyávaságnak tekinti, amivel nem értek egyet. Azzal viszont igen, hogy ennek a műsornak nem azzal a szándékkal kell belépnie, hogy bármilyen oldali propaganda eszköze legyen.”

Hajós szerint ezért a Heti Hetesnél sem a politikai megmondásra, mint inkább a beszélgetés kultúrájára kell helyezni a hangsúlyt. Ő amúgy sem hiszi, hogy az országnak megmondóemberekre lenne szüksége, azokból ugyanis Dunát lehet rekeszteni. Bárki lehet megmondó, az új csapattagok is minden egyes nap annyit posztolnak, videóznak és megmondanak, hogy ehhez nem kell platform. Ehelyett azt kellene az országunknak újratanulnia, hogy mi az a szolidaritás.

Hogyan hallgatjuk meg egymás véleményét? Hogyan viseljük el a másik igazságát, ami különbözik a miénktől? Hogyan ismerjük be, ha tévedünk? Ezekre láttunk nagyon kevés példát, és azt hiszem, egy szórakoztató műsornak lehet annyi üzenete, hogy nem kell ennyire komolyan venni magunkat. És egy kicsit tanuljuk meg nem rögtön feljelenteni, nem rögtön lehallgatni, nem rögtön ügyvédhez szaladni, kampányolni egymás véleménye ellen, hanem egyszerűen csak beszélgetni. Nagymamám mondta nekem mindig azt, mikor az unokái összekaptak, hogy gyerekek, szépen veszekedjetek. Szerintem ez a feladat: meg kell tanulnunk megint szépen veszekedni.

Természetesen a nagy csapatból Farkasházy Tivadart, Alföldi Róbertet és Gálvölgyi Jánost is megkerestük, ám nem kívántak nyilatkozni a témában.

The post „A humor mindig ellenzéki, a Heti Hetes vajon 12-e után is az lesz?” – a klasszikus műsor sztárjait kérdeztük az újraindulásáról, 2. rész first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu