Több mandátuma lesz a következő Országgyűlésben a Tisza Pártnak (jelen állás szerint 138), mint amennyit a Fidesz 2014-ben, 2018-ban vagy 2022-ben szerzett. Mindezt ráadásul részvételi rekord, csaknem 80 százalékos szavazási hajlandóság mellett, így megkérdőjelezhetetlen demokratikus felhatalmazás birtokában kezdhet hozzá a NER lebontásához a rendszeren belülről érkezett, négy éve még a Fidesz eredményváróján ünneplő Magyar Péter.
A Fidesz kevesebb egyéni mandátumot szerzett (13-at), mint a lényegében a fővárosba, Pécsre és Szegedre visszaszoruló ellenzék négy és nyolc évvel ezelőtt. És még ez a 13 sem biztos, három körzetben is olyan kicsi a 16 év után megbukó, még bő két esztendeje is leválthatatlannak hitt párt előnye, hogy az átjelentkezők és a külképviseleten szavazók ezekben megfordíthatják az eredményt.
A választási térkép letaglózó:
a Fidesz Fejér és Tolna megyét kivéve majdhogynem csak a nyugati, az északi és a keleti határszélen jutott pár mandátumhoz.
1998 óta hivatalban lévő egyéni képviselők szenvedtek sima vereséget
Nemcsak a nagyvárosi körzetek lettek mind a Tiszáé, átfordultak szinte kivétel nélkül a közepes méretű városok uralta választókerületek is. Orbán Viktor pártja az összes kerületet elvesztette Bács-Kiskun megyében, ahol pedig évtizedek óta tarolt. Font Sándor, Lezsák Sándor és Zsigó Róbert 1998 óta az összes választáson hozta egyéni körzetét, most mind alulmaradtak, a Tisza győzött a kalocsai, a kiskunfélegyházi és a bajai körzetben is.
Hajdú-Biharban és az utóbbi választások alkalmával szintén narancsvidéknek számító Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is csupán egy-egy mandátumot tudott megőrizni a Fidesz. Kikapott a szintén 1998 óta képviselő Tállai András Mezőkövesden, és ugyanígy járt az ország másik végében, Mohácson Hargitai János. Több évtizedes politikai karrierek érnek véget – mivel a Fidesz az országos listáján nem tette befutó helyre az egyéni jelöltjeit –, és az eddig kormányzó jobboldal csak a leginkább falusias körzetekben tudott szűk többséget szerezni. Balla Mihály Balassagyarmaton és V. Németh Zsolt Körmenden nyolcadszor is győzött – ők túlélték a rendszerváltást.
Jelképesnek mondható, hogy a Fidesz még a bicskei körzetet is simán elvesztette, a Tisza az országos szavazatarányának megfelelő eredményt ért el a Felcsútot is magába foglaló körzetben.
Kiütéses Tisza-győzelmek
A Tisza Párt ugyanakkor a hétfő reggeli állás alapján 138 újoncot küld a parlamentbe. Ilyen elitcsere 1990 óta nem történt Magyarországon, hiszen a 2010-es fülkeforradalmat az addigra egy cikluson át már kormányzó Orbán Viktor vezényelte le, két, szűk többséggel elveszített választás után, húszéves országgyűlési rutin birtokában.
A Tisza letarolta a nagyvárosokat. Budapesten már legutóbb is csak egy mandátumra volt jó a Fidesz (beszédes, hogy az akkor győztes Dunai Mónika most 20 ezer szavazattal, 30 százalékponttal maradt alul), és az sem meglepetés, ha Szegeden kikap. De mégis említésre méltó, hogy
a legnagyobb különbségű győzelmet a csongrádi megyeszékhelyen aratta a Tisza: Stumpf Péter csaknem 41 ezer szavazatot gyűjtött, míg fideszes ellenfele 15 ezret.
Megsemmisítő vereséget szenvedett a Budapest körüli agglomerációban is az eddigi kormányoldal: a budaörsi, a szigetszentmiklósi és a dunakeszi-gödi körzetben – aligha függetlenül az akkumulátorgyár körüli botrányoktól – kétszer annyi szavazatot kapott a tiszás jelölt, mint a fideszes. Tuzson Bence igazságügyi miniszter így éppúgy nem kerül be a parlamentbe, mint a Szentendrén alulmaradó Vitályos Eszter kormányszóvivő. Ráadásul a Fideszre visszahullott a választási rendszer átalakítása: bár a határon túli levélszavazatok valamelyest javítanak belföldi eredményén, a győzteskompenzáció ezúttal a Tiszának kedvez, és az egyéni választókerületek túlsúlya a kétharmados többséget is biztosítja Magyar Péteréknek – a Fidesz 38 százalékos eredménye a parlamenti mandátumok alig negyedére lesz elég. Azt pedig épp az elmúlt 16 év bizonyította be, hogy ez mire elég.
A Mi Hazánk átlépte a küszöböt, és lehetőséghez jut
A Mi Hazánk rácáfolt arra, hogy magas részvételnél nincs esélye a parlamentbe jutásra: a radikális párt megőrzi hattagú frakcióját, ami ilyen földcsuszamlásszerű átrendeződés idején sikernek könyvelhető el, és bár korai azt mondani, hogy igaza volt Toroczkai Lászlónak, amikor a választás úgy fogalmazott lapunknak, hogy a Tisza és a Mi Hazánk harcáról szólnak majd a következő évek, azt biztosan jól látta, hogy a Fidesz lefelé ívelő pályán van, és ez esélyt jelent a jóval fiatalabb szavazóbázissal rendelkező, a korrupció bélyegét nem viselő pártjának.
Az óbaloldalnak vége, a Kutya Párt anyagilag is komoly bajba került
A Demokratikus Koalíció kizuhant a parlamentből, és bár az 1 százalékos eredményt elérve állami támogatásra jogosult, ez (és a két EP-mandátum) aligha biztosítja a túlélését. A Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett baloldaliságnak vége – másmilyen pedig intézményesített keretek között jelenleg nincs az országban.
A Kétfarkú Kutya Párt pedig komoly bajba került: vissza kell fizetnie a több százmilliós kampánypénzt. Ezzel 2018-ban a Juhász Péter-féle Együtt szembesült, melyet akkor szimpatizánsai kisegítettek – kérdés, hogy az MKKP vezetői számíthatnak-e erre, miután az ellenzéki közvélemény jó része már az indulástól is eltanácsolta őket.
The post 1990 óta nem látott elitcsere, ledönthetetlennek hitt Fidesz-bástyák estek el first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
