2010-ben három nap elég volt ahhoz, hogy az akkori magyar államfő kormányalakításra kérje fel a parlamenti választásokon győztes pártot. Akkor a Fidesz-KDNP a Tisza mostani diadalához hasonlóan kétharmados győzelmet aratott az akkor még kétfordulós választás második vasárnapján, április 25-én.
Sólyom László köztársasági elnök április 28-án Orbán Viktort kérte fel a kormányalakításra, majd május 14-én meg is tartották az új Országgyűlés alakuló ülését, május 29-én pedig a kormányprogram elfogadása utána a parlament megválasztotta miniszterelnöknek Orbánt.
A választások utáni teendőket jogszabályok rögzítik, de az ezekben megadott határidők esetenként adnak némi rugalmasságot. A Tisza elnöke és kormányfőjelöltje, Magyar Péter, aki pártjával kétharmados felhatalmazást kaphat, győzelmi beszédében és hétfői sajtótájékoztatóján felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy minél előbb lépjen, így nem kizárt, hogy idén is ilyen ütemben zajlanak majd az események. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy milyen menetrendre lehet számítani.
Mikor lesz hivatalos a választás eredménye?
Az egyéni választókerületekben leadott szavazatok eredményét a választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján állapítja meg, legkésőbb 2026. április 18-ig, újraszámlálás esetén pedig április 20-ig és ugyanezeknek a jegyzőkönyveknek az összesítésével a területi választási bizottság legkésőbb április 18-án megállapítja az országos listás szavazás területi részeredményét – olvasható a leköszönő igazságügyi miniszter, Tuzson Bence által kiadott rendeletben.
Ezután a Nemzeti Választási Bizottság a területi részeredmények jegyzőkönyvei, a levélszavazatok összesített jegyzőkönyve és az egyéni választókerületi eredmények jogerős határozataihoz csatolt dokumentumok alapján legkésőbb 2026. május 4-én kihirdeti az országos listás választás végleges eredményét.
Mit kell tudni az új Országgyűlés megalakulásáról?
Az Alaptörvény értelmében az új Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést a köztársasági elnök hívja össze a választást követő harminc napon belüli időpontra, vagyis jelen esetben legkésőbb 2026. május 12-ig. Addig, illetve a következő kabinet megalakulásáig (valószínűleg május második feléig) a leköszönő kormány ügyvezetői funkcióban működik tovább.
Mit tehet meg az ügyvezető kormány és mit nem?
Az ügyvezető kormány ugyan ellátja a napi államigazgatási feladatokat, fenntartja a szolgáltatásokat, kezeli a folyamatban lévő ügyeket, és gondoskodik arról, hogy minden zökkenőmentesen működjön, de a mozgástere szűkebb, mint egy teljes jogkörű kormányé. Nem ismerhet el nemzetközi szerződéseket, és rendeletet is csak akkor adhat ki, ha erre egy törvény kifejezetten felhatalmazza, és az ügy valóban halaszthatatlan, például egy természeti katasztrófa esetén.
A leköszönő miniszterelnökre ugyanezek a korlátozások vonatkoznak: ügyvezető kormányfőként a napi ügyek intézése továbbra is az ő feladata, de nem kezdeményezheti miniszterek felmentését vagy új miniszter kinevezését, és ő is csak törvényi felhatalmazás esetén, valóban sürgős helyzetekben adhat ki rendeleteket. Az ügyvezető időszak lényege tehát az, hogy az állam működése zavartalan maradjon, miközben a leköszönő kormány már nem hozhat hosszú távú, politikai súlyú döntéseket.
The post Mikor lesz végeredmény, mikor ül össze a parlament? – A választás utáni folyamat lépésről lépésre first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
