A kétharmados felhatalmazás az eléggé egyértelmű

– írta Demeter Szilárd, mikor arról kérdeztük, hogyan értékeli a választás eredményét. A korábban a Petőfi Irodalmi Múzeumot vezető Demeter ősszel távozott a nagy fokú centralizáció nyomán létrejött Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) éléről, de azért nem maradt pozíció nélkül: „nemzeti kultúrkincsért felelős miniszterelnöki biztosként” folytathatta munkáját. Demeter szerint megtisztelő, hogy kérdésünkben az Orbán-rendszer egyik „meghatározó kultúrpolitikusának” nevezzük őt, de ő soha nem így tekintett magára. „Legfeljebb intellektuális szakmunkásként határoztam meg magam.”

Az új politikai helyzetéről azt gondolja, hogy ez a kétharmad minden intézményi akadály eltávolítására alkalmas, de egyben szerinte azt is jelenti, hogy nincs kire mutogatni.

„Nincs elnöki vétó, amelyre hivatkozni lehetne. Nincs bebetonozott Alkotmánybíróság, amelyre rá lehetne kenni a lassúságot. Ha az energiaárak emelkednek, az az új kormány energiaára. Ha az élelmiszer drágul, az az új kormány élelmiszerára. Ha a rezsi nő — és a globális környezet alapján nőni fog —, az az új kormány rezsije. Ami most következik, az nem a mi döntésünk, de a mi életünk. A villanyszámlánk, az élelmiszerárunk, a biztonságunk. A kétharmad azt jelenti, hogy a felelősség osztatlan, a tér szabad, és a tét nem elvi, hanem egzisztenciális” – idézi saját mandineres publicisztikájából.

Nem a csodatétel terepe

Úgy véli, nehéz idők jönnek Európában, ami a kultúrában általában forráshiányt szokott eredményezni. A magyar kulturális rendszert amúgy páratlannak tartja Európában, de ez szerinte azt is jelenti, hogy a fenntartása jelentős terheket ró a költségvetésre.

Ebben a kifeszített fiskális helyzetben, amikor az energiaárak növekedése, a várható infláció, a globális élelmiszerválság (a Hormuzi szorosnál kieső műtrágya és a valószínűsített szuper El Nino klimatikus hatásai), a migrációs nyomás fokozódása összeadódik egy új kormány kampányvállalásainak megvalósításával, szóval aligha jut több pénz a kultúrára

– írta érdeklődésünkre, hozzátéve, hogy a meglévő forrás sem kevés, uniós szinten is kimagasló, csak rosszul osztjuk el.

Szerinte a szocializmusból örökölt gyakorlatunk alapján alanyi jogon finanszírozzuk az intézményi struktúrát, vagyis a mindenkori magyar kulturális kormányzat intézményfókuszú.

Ennek a megváltoztatásában a kulturális élet szereplői ellenérdekeltek, tehát marad minden a régiben, legfeljebb a személyek változnak. A közéletben számomra irracionális csodavárásnak lehetünk tanúi. Márpedig a politika természete szerint nem a csodatétel terepe. Keserű lesz az ébredés.

Nem szégyelli a kétkezi munkát

Kérdésünkre, hogy szerinte milyen eredményeket ért el az elmúlt 16 évben a kormány a kultúra terén, és ez mennyire lesz tartós a súlyos politikai vereség fényében, azt felelte:

Engedelmével nem sorolom fel az elmúlt tizenhat év összes megvalósítását, a kulturális kormányzat szereplői az elmúlt időszakban ezt számtalanszor megtették a Városligettől a vidéki megújulásig. Csak egy szimbolikus megvalósítást emelnék ki, mert az közel áll a szívemhez: emlékezzünk vissza, hogy nézett ki a Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó Károlyi-palota és kert, amikor átvettem, és hogy néz ki most. Ezt is vissza lehetne csinálni, persze, de nem hiszem, hogy bárki ezt akarná.

A személyes terveiről, illetve, hogy vállal-e a továbbiakban is közéleti szerepet, annyit árult el, hogy ez alapvetően Orbán Viktortól függ:

Én Orbán Viktorhoz szegődtem szabad akaratomból. Ha ellenzékben is igényt tart a szolgálataimra, akkor megyek, ahová mondja, ha nem, akkor vár a munka rám a kertben. Soha nem szégyelltem a kétkezi munkát

– válaszolta, hozzátéve, hogy amit mondani, írni akar, azt eddig sem megrendelésre írta, és ezután sem azért teszi.

„A nemzeti kultúra iránti felelősség nem pozíció függvénye. Engem megtartott a legvadabb kommunizmusban is, kötelességünk óvni, erősíteni, hogy a gyermekeinket is megtartsa nehezebb időkben.”

A választási eredményt a hétfői nap folyamán értékelte lapunknak az orbáni kultúrpolitika több ismert alakja, például Békés Márton és L. Simon László is.

The post Demeter Szilárd a 24.hu-nak: Keserű lesz az ébredés first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu