Magyar Péter győzelmi beszédében lemondásra szólította fel többek között Sulyok Tamás köztársasági elnököt. Emellett azt üzente a Kúria, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a médiahatóság általa báboknak nevezett vezetőinek is: mondjanak le a pozíciójukról a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaállítása érdekében.

Az összes megnevezett állami szerv vezetőjének kérdéseket küldtünk, azt szerettük volna megtudni: eleget tesznek-e kétharmados felhatalmazással hamarosan kormányt alakító Magyar Péter felszólításának?

Hétfőn az államfő szerdára egyeztetésre hívta az Országgyűlésbe jutó pártok vezetőit, ami az államfő Alaptörvényből fakadó kötelessége. A Sándor-palota kérdésünkre kitért a válaszadás elől, azt közölték: a köztársasági elnök jogállását és a hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény egyértelműen szabályozza.

A Magyar által megnevezett állami szervek válaszukban csupán a hatályos törvények passzusait idézték válaszukban:

• az AB szerint „az Alkotmánybíróság a mindenkor hatályos alkotmányos keretek között látja el feladatait.”
• A Kúria azt írta: a bírói fórum elnökét az Alaptörvény értelmében kilenc évre az Országgyűlés választja.
• A Gazdasági Versenyhivatal azt hangsúlyozta, hogy „csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el.”
• A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tudatta: politikai nyilatkozatokról nem foglal állást.
• A Varga Judit jelenlegi élettársa, Windisch László vezette ÁSZ pedig annyit írt, hogy „az Alaptörvény szerint az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. Az ÁSZ-elnöki megbízatás megszűnésének eseteit a törvény szabályozza.”

A választokból az következik, hogy lemondást egyik szervezet vezetője sem fontolgat.

Fleck Zoltán jogszociológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára szerint, amennyiben nem állnak fel önként a tisztséget betöltő személyek, a kormányzás érdekében először az Alaptörvény módosítása, majd rövidesen egy új alkotmány létrehozása következhet, amivel el tudják mozdítani az állami kulcspozíciókba hosszú évekre bebetonozott tisztségviselőket. A szakértő elmondta, bizonyos vezetők esetében könnyebb dolga lesz a Tiszának: a Kúria elnökének kinevezése szerinte eleve minden jogszokással ellentétes volt, ezért ezt akár jogi úton is lehetne orvosolni, ám az új köztársasági elnök kinevezése nehezebb ügy lesz.

Első lépések

Fleck Zoltán úgy látja, először

esélyt kell adni annak, hogy a Magyar Péter által megnevezett intézmények a Fidesz uralmának megszűnésével felszabaduljanak a politikai nyomásgyakorlás alól, és visszatérjenek a szakmai működéshez.

Amennyiben azonban továbbra is fennmarad a politikai működés, indokolttá válhat a hivatalban lévő vezetők leváltása. Egyes fideszes közjogi vezetők még hosszú ideig tehetnek keresztbe az új végrehajtó hatalomnak: a GVH elnökét kevesebb mint egy hónappal a választás előtt nevezték ki újra a szabadpiaci verseny függetlenségét felügyelő szerv élére, a mandátuma 2032-ig szólna, Windisch Lászlót 2034-ig tették meg ÁSZ-elnöknek, a rekordot pedig Polt Péter alkotmánybírósági elnök tartja, neki még 11 évig, 2037. június 9-ig szól a mandátuma.

Elsődlegesen fontos munka lesz még a közjogi intézmények mellett a médiaviszonyok és az önkormányzatiság független, autonóm működésének helyreállítása. Vissza kell állítani a közmédia kiegyensúlyozott, objektív működését, megszüntetni a kormányzati befolyást és a manipulációt. Fleck szerint

ennek a lépésnek komoly szerepe lehet a kétharmados rendszerbontó intézkedések széles közvélemény előtti legitimálásában.

A független bírói hatalom megerősítése szerinte prioritást élvez, melyet egy új bírósági szervezeti törvény elfogadásával meg is lehetne oldani, tehát ehhez még nem is kell alaptörvény-módosítás.

Meg kell nézni, hogyan működik majd az új törvényhozás mellett az Alkotmánybíróság. Ha nyilvánvaló politikai szándékból lépten-nyomon gáncsolnák a kormányzást, akkor el kell gondolkodni, hogy milyen törvényes lépéseket lehet tenni

– magyarázta a jogtudós. Hozzátette, a Legfőbb Ügyészség esetében lát esélyt arra, hogy a politikai kontroll béklyója alól kiszabadulva hamar visszatérhetnek a szakmai működéshez. Szerinte mindez viszonylag gyorsan kiderülhet, mert a Tisza elszámoltatási ígéretének betartásához szükség lesz olyan határozott lépésekre magas rangú politikusok ellen, melyekben az ügyészségnek és a legfőbb ügyésznek is komoly szerepe lesz.

Van, akit könnyebb, van, akit nehezebb lesz kipöckölni

Egyes szereplőknél viszonylag könnyű lesz jogi érvet találni arra, hogy eltávolítsák őket a hivatalukból. A Kúria elnökének kinevezése eleve személyre szabott jogalkotás keretében történhetett meg, mert az Alaptörvény világosan előírja, hogy a hivatal élére kinevezett személynek rendelkeznie kell bírói múlttal. Ezt a passzust a kinevezés előtt Varga Zs. András személye miatt módosították, akinek ügyészi és alkotmánybírói háttere volt, de korábban nem dolgozott bíróként.

Ez a Lex Varga Zs., akinek a kinevezése így minden jogszokással, eredeti formájában pedig még a Fidesz által megszövegezett Alaptörvénnyel is szembement

– fogalmazott Fleck.

Ám szerinte Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítása már nehezebb ügy lesz.

Az államfőnek a legfontosabb szerepe az, hogy reprezentálja a nemzet egységét, aminek Fleck szerint Sulyok Tamás összes megnyilvánulása ellent mond. Amennyiben a hivatalban lévő államfő nem távozik magától a hivatalából, a Tisza-kormány akár megteheti azt is, hogy belefoglalja az Alaptörvénybe, hogy a köztársasági elnököt a nép választja, vagy népszavazással kell megerősíteni a parlamenti jogkörét.

A jogszociológus szerint nemcsak az államfő esetében, hanem egyéb közjogi méltóságoknál is megoldást nyújthat az, ha

az új kormány átalakítja az intézmény hatáskörét, új nevet ad neki és átszabja annak funkcióját, amellyel a korábbi tisztség gyakorlatilag megszűnik.

Ugyanígy járt el a Fidesz 2010-ben, a fülkeforradalom idején, amikor nyugdíjba küldte Baka András legfőbb bírót, aki nyilvánosan kritizálta az igazságszolgáltatás átalakításának tervét, vagy amikor megemelte az Alkotmánybíróság létszámát, és párthű emberekkel töltötte fel a testületet.

De ennél még messzebb is mehetünk, Franklin D. Roosevelt ugyanezzel az eszközzel tudta keresztülvinni a New Dealt, ami kihúzta az Amerikai Egyesült Államokat a gazdasági világválságból

– magyarázta Fleck, aki szerint a történelem dönti el, hogy ezeket az eszközöket jóra használja-e a hatalom.

Fleck szerint először alaptörvény-módosításokkal nyílhat lehetőség sarkalatos törvények megváltoztatására, azonban a politikai hatalomgyakorlás számára elsődleges, hogy belátható időn belül elkészüljön egy új alkotmány.

Kell-e félnünk a Tisza-kétharmadtól?

Látva az utcán ünneplő tömegeket, a választók bizalmát ilyen nagy arányban pont azért kapták meg, hogy véget vessenek az autokratikus kormányzásnak, és Magyarország új útra lépjen, amelyen az Európai Unió által képviselt demokratikus értékrendszer és hatalomgyakorlás megteremtése felé halad. Nagyon gyorsan elveszítenék nemcsak a magyar emberek, de az európai vezetők támogatását, ha egy új választási autokráciát építenének ki

– fogalmazott az ELTE egyetemi tanára, aki szerint azért van szüksége most a Tisza Pártnak a kétharmadra, hogy ismét európai országgá tegye Magyarországot.

Az új alaptörvény létrehozásában a választópolgárok adják majd a hatalom egyik ellensúly-pontját.

Őszintén abban bízom, hogy ez a nagy arányú bizalom visszatartja őket attól, hogy a hatalom még egyszer visszaéljen a kétharmaddal. 16 évnyi Orbán-rendszer után, úgy gondolom, mi állampolgárok is megtanultuk a leckét

– zárta a gondolatait Fleck Zoltán.

The post Mire elég a Tisza-kétharmad? – Fleck Zoltán felvázolta a közjogi átalakítás legfőbb lépéseit first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu