Karagich István, Blochamps: Kétharmad röpítette eddig a forintot
A piac a sima Tisza-győzelmet már korábban beárazta, ez 375-380 forintos szintet jelentett. A kétharmadot nem árazták be, sejteni lehetett, hogy további erősödés következik – magyarázta a forint hirtelen erősödését Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója.
A privárbankár ugyanakkor szkeptikus a forint száguldásáról, megállíthatatlan erősödéséről szóló híradásokkal szemben.
A nagy hitelminősítő Fitch Ratings a minap jelezte, milyen fiskális és makrogazdasági változtatásokra lenne szükség.
- Az ipari termelés visszaesett,
- a beruházási hányad alacsony,
- a költségvetés nagyon nehéz helyzetben van, az első negyedév alatt akkora hiányt hozott össze, mint tavaly 11 hónap alatt,
- és az majd csak a kormányváltás után derül ki, pontosan milyen állapotban van a büdzsé, milyen kötelezettségeket vállalt az Orbán-kormány.
- Hatalmas terhet jelent az adósságfinanszírozás, a GDP-hez mért 75 százalékos arány kezelhető, a fajlagos költség, magyarul a magas kamatok jelentik a problémát. Egy orvosság lenne erre, a növekedés, ám ez hiányzik, és nincsenek is jelei
– sorolta a fundamentális problémákat. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaly ősszel még 2,1 százalékos növekedéssel számolt, friss előrejelzésében azonban ezt 1,7 százalékra vette vissza.
Amikor az állam összehúzza magát
Magyar Péter hatékonyabb államot ígér, racionálisabb költésekkel, ami jó a lakosságnak, kíméli az adóforintokat, hiszen kevesebb állami megrendelést jelent és a túlárazási gyakorlat zsugorodik. Nem beszélve azon cégek százairól, piacvezető nagyvállalatokról, amelyeket eddig jelentős részben az állami megrendelésektől függtek. Ismert nagy cégek tucatjainak kell majd bizonyítaniuk, hogy piaci körülmények között is képesek teljesíteni. De a vállalati szektor összes szereplőjének készülnie kell arra, hogy az eddigi legnagyobb megbízó hátrébb lép, az állami megrendelések csökkenni fognak. Ugyanaz a folyamat fog lejátszódni országos szinten, mint ami az ellenzéki önkormányzatoknál, például Győrben már megtörtént.
A racionálisabb költések hatása Karagich szerint csak fél-egy év után mutatkoznak, a költségvetés pedig erős mínuszban van, azt kezelni kell.
Igen érzékeny a helyzet, taktikusan kell eljárni – figyelmeztetett. Ha Magyar Péter a valós helyzetet kiteszi az asztalra, akkor a hitelminősítők bóvliba dobhatják Magyarországot, ha elhallgat valamit, és erre rájön a három nagy minősítő közül akárcsak az egyik, akkor biztosan a bóvliban kötünk ki. A független alapkezelők nagyobb részének pedig a befektetési szabályzata azt írja elő, hogy a bóvlit „ki kell tárazniuk”. Olyan nemzetközi eladási hullámot, magyar eszközeladási cunamit indítana ez el, amit jobb, ha nem vizionálunk – vázolta a legrosszabb forgatókönyvet a privátbankár.
Pénzügyi téren gúzsba kötve kell táncolni – írta le a helyzetet.
Most jó adag kreditje van a leendő kormánynak, de elő kell állnia egy tervvel, ami bizonyítja, hogy jó irányba mozdulna a gazdaság.
Mindezt nulla növekedés, olajársokk, geopolitikai krízis közepette, és az Orbán-éra kötelezettségeit cipelve.
A befektetői bizalom fennmaradásához kifelé szakmaiságnak, üzembiztos működésnek kell látszania, ennek egyik eleme, hogy Magyar Péter együttműködést szorgalmaz Varga Mihály jegybankelnökkel, nem került be a lecserélendő „bábok” közé.
Bod Péter Ákos: Az számít, mi lesz a kormányprogramban
Az év első három hónapja lehangoló: gyenge GDP, elszállt költségvetési hiány, az inflációról azt se tudjuk mekkora, annyi az elfojtott nyomás. Van tehát ellentmondás ezek és a választási eredmény hírére erősödő forint, illetve a tőzsde szép teljesítménye között
– rögzítette Bod Péter Ákos volt jegybankelnök. Hogy meddig tart a menetelés, arra nem tudjuk a választ, annyi biztos, hogy kivárás után a választással megszabadult a piac egy bizonytalansági tényezőtől, mire gyorsan vásárlásba kezdtek a befektetők. A forint korábban sokat gyengült, így felfelé mutató lehetőséget láttak benne sokan. A piac természetes működéséhez tartozik a túlreagálás, azután a kijózanodás – utalt arra, hogy felpattanás után korrekció szokott jönni, eladni kezdenek, realizálják a nyereséget, és közben megy le az árfolyam.
Varga Zoltán, Equilor: 360 forint alá is kerülhet a forint
Rövid távon elérhető lesz a 360 vagy akár az alatti eurószint is – becsülte a forint száguldását firtató kérdésünkre Varga Zoltán. Az Equilor senior elemzője szerint az uniós kapcsolatok javulására, a befagyasztott források megszerzésére tett ígéret az a fő hajtóerő, ami a forintot 360 közelébe röpítette közvetlenül a választás után (Április 10-én még 375-nél tartott a forint, onnan szánkázott le, és cikkünk írásakor 364 forintos árfolyamot jegyeztek. Hozzátette, hogy a márciusban még 400 forint közeli szintről az iráni konfliktus ellenére tudott jelentősen erősödni a magyar fizetőeszköz.
Láttunk már hasonlót a lengyel választások idején – vont párhuzamot. Akkor jócskán erősödött a zloty az euróval szemben, azután némi korrekció és „oldalazás” következett. Hasonlót tart elképzelhetőnek a forintpiacon is hosszabb távon: az árfolyam nem megy vissza 380 fölé, és reális lehetőség van arra, hogy megkapaszkodjon a 370-380-as sávban.
Ami a tőkepiacokat illeti, látványos emelkedést az OTP és a Mol produkált az elmúlt két napban, mindkét részvény történelmi csúcsra, 44 ezer, illetve 4300 forint fölé jutott (bár cikkünk írásakor némi korrekció mutatkozott). A befektetők optimisták, abban bíznak, hogy az új kormány eltörli azokat a különadókat, amik sújtják ezt a két, egyébként a BUX kosárban a legnagyobb súllyal bíró céget – magyarázta Varga Zoltán. Hivatalos információ nincs e különterhek eltörléséről, annyit tudni, hogy az első negyedév végére óriásira nőtt a költségvetés hiánya, és emiatt Magyar Péter már jelezte, hogy az új kormány áttekinti a helyzetet, és új költségvetést készít. Ebből látszanak majd az adóintézkedések, és alapvetően ettől függ, fennmarad-e az optimista hangulat a budapesti tőzsdén.
A gazdaságban az elmúlt napokban nem történt semmi, csak a külső megítélés változott. A hitelminősítők figyelnek, a gondot ugyanott látják, ahol a magyar közgazdászok, elemzők. Ez pedig a költségvetés terjedelme és mértéke – utalt a túlzott állami szerepvállalásra –, neki kell kezdeni a kiadási tételek felülvizsgálatának. Kiemelte a GDP-hez mért 75 százalékos adósságot, ez az arány az egykori jegybankelnök szerint Magyarország fejlettségi szintjéhez képest túl nagy, az új tagországok közül a legnagyobb, ráadásul a fizetendő kamat is nagyon magas.
2025 végén az volt a kérdés, a bóvli kategóriába kerül-e Magyarország, de akkor prolongálódott a kérdés azzal, hogy a választás után visszatérnek a hitelminősítők.
A választás megkönnyebbülés, de nem megoldás, ettől még létezik a túlméretezett hiány és a megörökölt államadósság.
Lehet, hogy a hitelminősítők megvárják, hogy felálljon a kormány, annyi biztos, hogy nem mechanikus adatok alapján döntenek, hanem tervet kell látniuk, vagyis az számít, hogy milyen kormányprogramot készítenek majd Magyar Péterék. Létezik a 240 oldalas Tisza-program, de azt még az iráni konfliktus előtt állították össze, azóta drámai változások játszódtak le:
- felfelé indultak az energiaárak,
- megállt a kamatcsökkentés világszerte,
- Magyarországon kipukkadt a költségvetés,
- és az üzemanyagtartalékokról szóló hírek is borzolták a kedélyeket.
A fentiek alapján úgy fest, kevésbé a középtávú intézkedéseké lesz a terep, azonnali reakciókra, helyenként krízismenedzselésre is szükség lesz, ahogy a világon mindenütt, ahol az energiaellátásban az import a meghatározó.
Róna Péter: Miért érdekli az alaptörvény a külföldi befektetőket?
Róna Péter jogász-közgazdász professzor úgy véli, három fő területen kell azonnal lépnie Magyar Péternek, hogy a befektetők hitelesnek tekintsék a kormányzását.
Ország-világ előtt világos, hogy az Alaptörvény a korrupció melegágya, a hatalom egy kézben koncentrálódik, a hatalmi ágak elmosódnak, a kétharmados többséggel a kormány azt csinál, amit akar. Ha ezen a felálláson nem változtatnak, akkor a szépreményű és elismerést érdemlő Magyar Péter abba az árokba fog sodródni, ahol most is tartunk. Ezt gyorsan kell meglépni, különben beleül abba a rendszerbe, amit Orbán Viktor hagyott hátra – fogalmazott a professzor. Az új kormány hivatalba lépésekor be kell nyújtani a törvényt az új alkotmány megalkotásának menetrendjével – ez egy hosszabb folyamat lesz, amihez szerinte legalább két év kell.
Első helyre sorolta a teendők között az Alaptörvény dolgát, amit azzal magyarázott, hogy ezt Magyarországon inkább elvont fogalomként kezelik, ám a befektetők számára világos a direkt kapcsolat a pénzügyi biztonsággal, és ebben a témában külföldi befektetők kértek is tőle előadást.
A másik azonnali teendő, felvenni a kapcsolatot az Európai Bizottsággal és a három nagy hitelminősítővel. A bizottságnak a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban május vége előtt kell döntést hoznia, mint megírtuk, a szankciók, uniós pénzek elvesztésének réme lebeg a fejünk felett. A három nagy hitelminősítő is május-június magasságában dönt elméletileg Magyarország adósságbesorolásáról. Ez azért rendkívül fontos, mert csak egy fokozattal vagyunk a bóvli, azaz a befektetésre nem ajánlott kategória felett, nagy bajba kerülnénk tehát, ha becsúsznánk a vonal alá.
Róna Péter szerint a kormányváltásra tekintettel kérni kellene a határidő eltolását,
lehetőséget arra, hogy Magyar a kormányalakítás után áttekinthesse a tényleges adatokat, és ezek alapján letehessen az asztalra egy hitelt érdemlő programot. Új költségvetést kell alkotni, és ide tartozik az adórendszer felvázolása.
Harmadikként az ellopott vagyonok visszaszerzését említette, a professzor úgy véli, ez fontos hitelességi kérdés. Szerinte az MNB alapítvány kiszervezett 288 milliárd forintja lehetne a mintaeljárás. Mindenki azt kérdezi, hol a vagyon,
Róna viszont hosszadalmas nyomozási procedúra helyett azt keresné meg, ki felel azért, hogy a vagyon kikerült az MNB-ből.
A pénzügyminiszter felkérheti a jegybank felügyelőbizottságát, hogy vizsgálódjék, és nevezze meg a felelőst. Továbbá a könyvvizsgálót is beperelné a 288 milliárdért, és ilyen téttel volna esély együttműködésre és a vagyon megtalálására. A nemzetközi könyvvizsgáló irodák ilyenfajta nyomás alá helyezésével sok NER-es nagyember esetében is közelebb kerülhetnének az elkonfiskált vagyonok visszaszerzéséhez – gondolta tovább a koreográfiát.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy Varga Mihály jegybankelnököt ki kell hagyni a jegybanki alapítvány ügyéből, pénzügyi szakértői hitelességét semmi módon nem szabad aláásni, azt a piac nem veszi jónéven.
The post Meddig száguldhat a forint, és mi jön az eufória után? – szakértők nyilatkoztak, mit kellene azonnal meglépnie Magyar Péternek first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
