A Fidesz történelmi vereségét követően elindult a felelősség kérdésének óvatos boncolgatása a párton belül is: hétfőn Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős kormánybiztos és Pócs János távozó képviselő, szerdán a miniszterelnök korábbi sajtófőnöke, Havasi Bertalan is Orbán Viktor felelősségét firtatta, részben a leköszönő miniszterelnök kimondott kérésére.
A 24.hu-nak nyilatkozó elemzők, Bíró-Nagy András és Mikecz Dániel szerint a Fidesz veresége nem magyarázható egyetlen rossz döntéssel vagy kampányhibával: a kudarc inkább egy hosszabb ideje érlelődő politikai, identitásbeli és hatalomgyakorlási modell válságát jelezheti. A kérdés már nem az, ki hibázott, hanem az, hogy a Fidesz képes-e újradefiniálni önmagát Orbán Viktor körül – vagy akár nélküle.
Orbán magához húzta Lázárt és Szijjártót
A jelek szerint a Fideszen belül megindult a választási vereség felelősének a keresése, és ennek eddig az első számú címzettje egyértelműen Orbán Viktor, aki nemcsak miniszterelnökként és pártelnökként, hanem a kampány tényleges vezetőjeként is magára vonta a döntések következményeit. Orbán centralizálta a kampány irányítását, amikor Orbán Balázs politikai igazgatót nevezte ki kampányfőnöknek, ezzel világossá téve, hogy az érdemi stratégiai irányítás a miniszterelnöknél van.
Ugyanakkor Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója a 24.hu kérdéseire hangsúlyozta: a kampány utolsó hónapjaiban nem lehet kizárólag Orbán Viktorra szűkíteni a felelősség kérdését.
A Fidesz vezetése egyfajta triumvirátusként működött – mutatott rá –, melyben két miniszter, Lázár János és Szijjártó Péter is meghatározó szerepet vállalt. Ezért egyikük sem hivatkozhat arra, hogy kívülállóként szemlélte volna a kampányt. Ahogy a szakértő fogalmazott,
Orbán Viktor annyira magához húzta Lázárt és Szijjártót, hogy a felelősség alól nyilvánvalóan ők sem bújhatnak ki.
Bíró-Nagy szerint ráadásul mindkét politikus komoly károkat okozott a kampány során. Lázár esetében példaként említette a romákat sértő megjegyzéseket, illetve azt, hogy a híressé vált „vécékefe” a kampány egyik negatív szimbólumává vált, valamint azt is, hogy kijelentései miatt a Fidesz védekezésre kényszerült a határon túli magyarok ügyében – éppen egy olyan témában, amely hagyományosan a párt egyik legerősebb területének számít.
Eközben Szijjártó Péter a kampányban végleg az oroszbarát politika jelképévé vált, különösen azután, hogy nyilvánosságra kerültek a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott beszélgetéseiről készült felvételek. A politiológus szerint a leköszönő külügyminiszter
gyakorlatilag hozzáégette magát a putyini rezsimhez,
ami az utolsó hetekben komoly támadási felületet biztosított az ellenzék számára.
A kampány kulcsfigurái közül a legnagyobb vesztes Orbán Balázs lehet, akinek politikai pályafutása az elemző szerint komoly törést szenvedett azzal, hogy
kampányfőnökként történelmi vereségbe vezette a Fideszt.
Orbán nélküli orbánizmus
Bíró-Nagy ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak személyi, hanem intézményi tényezők is alapvetően befolyásolhatják Orbán Viktor jövőjét. Amennyiben Magyar Péter és a Tisza Párt valóban keresztülviszi az ígért alkotmányos változtatást, amely két ciklusban maximalizálná a miniszterelnöki mandátumot – ráadásul visszamenőleges hatállyal –, az gyökeresen új helyzetet teremthet. Ebben az esetben a
Fidesznek fel kellene készülnie az Orbán nélküli orbánizmusra,
vagyis arra, hogy a párt új miniszterelnök-jelöltet találjon.
Ennek egyik lehetséges forgatókönyve szerinte az lehet, hogy Orbán Viktor a lengyel példát követve egy „magyar Kaczyńskiként” marad meghatározó szereplő a saját politikai oldalán: továbbra is ő lenne a legerősebb befolyással bíró politikus, miközben a frontvonalban, a kormányfői pozícióban már más jelenne meg. Ez azonban nem jelentené Orbán hatalmának érdemi csökkenését, hiszen – ahogy fogalmazott –
ez természetesen az ő pártja, természetesen ő dönti el, hogy itt mi történik.
Az elemző szerint Orbán a vereség óta láthatóan visszanyúlt a 2002-es mintához. A közösségi médiában megjelent üzenetei – köztük a hétfő esti videó – arra utalnak, hogy elsődleges cél a még mindig több mint kétmilliós szavazói bázis egyben tartása, a közösségek megerősítése és a „visszatérés esélyébe vetett hit” fenntartása. Bár egyelőre nem jelent meg konkrét szervezeti terv, például a polgári körökhöz hasonló struktúra újraépítése, az irány egyértelműnek tűnik: nem hagyni szétesni a Fidesz közösségét, és szervezetten várni egy későbbi politikai fordulatra.
Hogy Orbán Viktor ebben a folyamatban pontosan milyen szerepet talál magának, Bíró-Nagy szerint nagyrészt attól függ majd, hogyan látja saját politikai mozgásterét a következő hetekben, hónapokban – illetve attól, hogy az új politikai és intézményi környezet mennyiben hagy számára valódi visszatérési lehetőséget.
Ez nem egy-egy szereplő ügye
Mikecz Dániel politológus szerint
egyelőre nehéz megmondani, hogy a Fideszen belüli felelősségkeresés tudatos, irányított folyamat-e, vagy inkább egy spontán belső elégedetlenség különböző megnyilvánulása.
Úgy látja, elképzelhető, hogy vannak olyan szereplők, akik valóban felelősként tekintenek Orbán Viktorra, különösen annak fényében, hogy a kampány irányítását nagyrészt a miniszterelnök magához vonta. Ebben az értelemben szerinte nem meglepő, ha megjelenik az az értelmezés, hogy Orbánnak felelőssége van abban, milyen irányt vett a kampány, és milyen politikai identitást közvetített a Fidesz.
Mikecz szerint a belső kritikák egy része már korábban is jelen volt, különösen az úgynevezett „luxizás” ügyében. Több, a jobboldalon ismert szereplő is felvetette, hogy a kormányzati elit életmódja súlyos hitelességi problémát jelenthet, ezekre azonban a miniszterelnök részéről nem érkezett érdemi reflexió. Mivel ezek az ügyek Orbán Viktor legszűkebb környezetét is érintik, a politológus szerint
ez már nem egy-egy szereplő ügye, hanem a kormányfőt érintő politikai felelősség.
Nem (csak) kampányhiba, hanem identitásválság
A luxuséletmód kritikája Mikecz értelmezésében egy szélesebb kulturális problémával is összefügg. Úgy látja, a Fidesz az elmúlt években egyre távolabb került attól a polgári középosztálybeli önképtől, amely korábban a párt identitásának alapját adta. A kampány szimbolikájában és stílusában inkább alacsonyabb státuszú társadalmi csoportok kulturális mintái jelentek meg, ami sok jobboldali szavazó számára idegen lehetett.
Ez a polgári önkép azért nem a mulatós volt.
A politológus szerint mindez hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz elveszítette a kapcsolatot a középrétegekkel, amit jól mutat, hogy a Tisza Párt nemcsak Budapesten, hanem vidéki nagyvárosokban is nagy fölénnyel nyert.
A korrupcióval és a gazdasági háttérrel kapcsolatos kritikák kapcsán Mikecz hangsúlyozta: az elmúlt másfél évtizedben nem elszigetelt visszaélések történtek, hanem egy tudatos hatalomgyakorlási modell épült ki. Mészáros Lőrinc felemelkedését például nem személyes szívességként kell értelmezi, hanem egy olyan politikailag létrehozott gazdasági háttér részeként, amely Orbán Viktor felfogása szerint szükséges volt a politikai közösség, a médiarendszer és a kormányzás működtetéséhez. Ezek a döntések a szakértő meglátása alapján nem „hibák”, hanem a rendszer lényegéből fakadó választások.
Orosz kapcsolat, belső ellenzék
Ami Szijjártó Pétert és Lázár Jánost illeti, Mikecz úgy véli,
Szijjártó helyzete érzékenyebb, elsősorban az orosz kapcsolatokkal összefüggő hangfelvételek miatt.
Bár ezek a kampány során nem robbantak azonnal, utólag – a nemzetközi visszhang és a választások utáni tüntetések fényében – felértékelődött a jelentőségük. Szerinte amíg 2022-ben az oroszbarátság vádja nem működött igazán, most viszont sokkal erősebben rezonált egyes választói csoportokban. A Fidesz külpolitikai fókusza önmagában érthető volt, ám ehhez nem társult világos magyarázat arra, „miért is jó az országnak mindaz, amit csinálnak”, így az inkább konfliktuskeresésnek tűnt, semmint koherens stratégiának.
Lázár Jánost ezzel szemben az elemző kevésbé látja veszélyeztetettnek párton belül.
Úgy értékeli, hogy Lázár részben belső ellenzéki szerepben mozgott, és több megjegyzésével – például a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban – visszafogottabb, realistább álláspontot képviselt. Ezek a megszólalások utólag akár ellensúlyozhatják is a vécékefés ügy politikai súlyát, hiszen úgy tűnhet, hogy már korábban is mérsékelni próbálta a túlzott várakozásokat.
Összességében Mikecz Dániel szerint a Fidesz veresége nem pusztán kampánytechnikai hibák következménye volt, hanem mélyebb identitásbeli és társadalmi reprezentációs válság jele. A felelősség kérdésének kezelése ezért nem kizárólag személyi ügy lesz, hanem arról is szólhat, hogyan gondolja újra a párt saját hatalomgyakorlási modelljét és társadalmi bázisát.
The post Lázár és Szijjártó sem bújhat ki a felelősség alól – elemzők a Fidesz vereségének okairól, az Orbán nélküli orbánizmusról first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
