Az ön szakterülete az űrkutatás, a leköszönő kormányban is ezért a területért felelt. A leginkább szakszerű definícióval valószínűleg ön tudta volna leírni vasárnap este azt, hogy a Nap holnap is felkel.

A Föld forog tovább, fogalmazzunk úgy. Ami történt, nem a véletlen műve, hanem a demokrácia győzelme, mert Magyarország 80 százalékos részvétel mellett választott egy nagy legitimációjú új kormányt. Az élet megy tovább, az egész államigazgatás folytatja a munkát, és nyilván érkezni fog az új kormány, az új Országgyűlés és az új kormányprogram.

Párttársainak és a kormány holdudvarának egy része egységesen igyekezett is nyugtatni a Fidesz választóit a választási eredmények megismerése után, ön viszont nem ezt az utat választotta, és hétfőn nyilvánossá tette azt a beszédét, amit a választóköri eredményváróján szűk körben elmondott. Ebben az éles hangvételű megszólalásban azt boncolgatta, kiknek a felelőssége lehet a Fidesz hatalmas veresége. A felvételen az látszik, hogy a telefonjából olvas. Annyira biztos volt a vereségben, hogy előre megírta a beszédet?

Spontán beszéd volt, miközben érkeztek be az eredmények, akkor írtam fel magamnak pár jegyzetet, körülbelül 5–10 perccel azelőtt, hogy felszólaltam volna.

Szóval nem egy előre eltervezett akció volt?

Nem, de azt azért tudtam nyilván, hogy nem egy nyerhető körzetben indulok a mandátumért, és azt is tudtam, hogy a 162. vagyok a Fidesz listáján. Lélekben nem arra készültem természetesen, hogy én leszek a választás győztese a budapesti 2-es körzetben, és mindazok a gondolatok, amelyeket ott elmondtam, már régóta formálódtak, illetve a megfelelő szinteken ezeknek folyamatosan hangot is adtam. Nem aznap este világosodtam meg, de akkor éreztem úgy, hogy ezeket a fő gondolatokat most szeretném a többieknek ott helyben elmondani.

Akkor is elmondta volna ezt a beszédet, ha ön ugyan nem, de a Fidesz megnyeri a választást?

Olyannyira elmondtam volna, hogy el is mondtam: „Az ezért felelősöket pedig ki kell vágnunk végre a nemzeti oldal testéből. Ez máshogy egész egyszerűen nem fog menni. Máshogy akkor sem ment volna, azt hiszem, hogyha nyertünk volna – legalábbis nekem biztosan nem.” Tartom, hogy nekem ez így tovább nem ment volna. De azt számításba kell venni, hogy a politika egy nehéz és komplex terep, nem mindegy például, hogy hány ember munkája függ attól, hogy megfelelően védve legyenek, és jó környezetben tudjanak dolgozni. Ez mindig mérlegelést igényel.

Az ilyen megnyilatkozások után az szokott következni, hogy milyen sokan gratuláltak privátban, és milyen jól tette, hogy kimondta ezeket a dolgokat.

És tényleg így van, olyan emberektől is kaptam üzeneteket, akikkel már évek óta nem beszéltem. És azt érzem, hogy nagyon sok ember megértette azt, hogy mit és miért mondtam, és egyet is ért velem. Jó ezt tudni, de nem valamiféle mozgalmár szerepben szeretnék feltűnni, egész egyszerűen azt gondolom, hogy tiszta szavakra van szükség, és igaz beszédre.

A tiszta szavaknak és az igaz beszédnek nem része az is, hogy konkrétan elmondja: kikre gondol, amikor felelősökről beszél?

Pontosan annyit mondtam, amennyit abban a pillanatban mondani akartam. Ennek nem az az oka, hogy ne tudnám folytatni, hanem azt gondolom, hogy méltányosnak kell lennünk, még valamennyi türelmi időt kell adni mindenkinek arra, hogy saját maga, ha akarja, le tudja vonni a konzekvenciákat. Úgy gondolom, ennyi méltányosságot egy magát a keresztény-konzervatív oldalra pozícionáló embernek meg kell adnia azoknak, akikkel egy csapatban van. Majd meglátjuk, ki hogyan fog eljárni. Egy dolog biztos: minél több ideig várnak azok, akiknek le kell vonniuk a konzekvenciákat, annál rosszabb és nehezebb lesz nekik.

Tehát akkor mond neveket, ha lejár ez a türelmi idő?

Vannak talán olyanok, akiket már most meg tudok nevezni bizonyos vonatkozásokban.

Van olyan szereplő, aki nem a politikai közösségünk része, nem volt soha fideszes politikus. Vele nagyon komoly konfliktusom volt.

Maradjunk a szűkebb szakmai területemnél, az űrkutatásnál, talán arról van a legtöbb jogom beszélni. Ez a terület Magyarországon teljesen elsorvadt, mire én végre kellő politikai erőt tudtam összegyűjteni ahhoz, hogy meginduljon a szektor újjáépítése 2018-ban. Nagyon komoly munkát tettem ebbe a munkatársaimmal és a szakemberekkel, és azt ők is megerősíthetik, ha megkérdezik őket, hogy kifejezetten nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy politikai kérdésektől független legyen a szakmai terület vezetése. 2024-ben aztán jött egy komoly váltás, amikor az én területemnek egyre nagyobb része átkerült a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz.

Nagy Mártonhoz. 

Nagy Mártonnak sem az emberi minőségét, sem a szakmai munkásságát nem szeretném most minősíteni, mert túl sok jót nem tudnék mondani.

Nem politikusként érkezett, hanem, mint – állítólag – hatalmas szakmai tudással felkent szereplő. Az ő szaktudása állítólag a gazdaság fejlesztésére vonatkozott – annak az eredményét meg is tudjuk ítélni, a nulla egy elég szép kerek szám, hosszan értékelni nem kell.

Aztán hirtelen elkezdett érteni az űrkutatáshoz is! Az európai űrügynökségi delegációvezetést pedig, amit addig én láttam el hat éven keresztül, egy semmilyen szakmai ismerettel, tudással, ez irányú végzettséggel nem rendelkező, teljesen súlytalan, névtelen kormánytisztviselőnek adták át. És erről úgy értesültem, hogy egyszer csak kaptam egy emailt az Európai Űrügynökségtől, hogy mostantól kezdve nincsen jogosultságom hozzáférni a dokumentumokhoz. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezt nem az én személyem miatt mondom el, hanem mert úgy vélem, hogy nem csak az én szakterületemen történtek ilyen dolgok. Én ellenben abban hiszek, hogy a szaktudást, a szakmaiságot nem lehet politikával helyettesíteni.

A szakmaiatlanság mellett más problémákra is kitért, amikor a választási vereség felelőseit kereste: például a nepotizmusra és a mesés, magyarázhatatlan gazdagodásoka. Neveket ezzel kapcsolatban sem említett, úgyhogy kérdezek én: Tiborcz István vagy Mészáros Lőrinc esetében felvetődik valamelyik?

Az említett urakkal semmilyen kapcsolatom nincs. Azt tudom tanácsolni, hogy bármelyik sajtótermék nézze át nyugodtan akár a saját archívumát. Annyit tudok hozzátenni, hogy ez nem egy ördöglakat, meg lehet fejteni, hogy mi történt.

Úgy fogalmazott, hogy a felsorolt felelősöket, köztük a magyarázhatatlanul mesésen meggazdagodókat és a nepotizmus kedvezményezettjeit le kell vágni a nemzeti oldal testéről. Tiborcz Istvánt és Mészáros Lőrincet is le kell vágni?

Nem fogok neveket mondani. Azt tanácsolom, hogy mindenki gondolja végig, amit elmondtam, azok is, akikre ez vonatkozhat, és azok is, akik csak hallgatják. Nekem az a tapasztalatom, hogy ebben az országban nagyon sok értelmes ember él, úgyhogy azt kérem mindenkitől, hogy kezdje el felfejteni a dolgokat.

Orbán Viktor szerepe megemlíthető itt?

A miniszterelnök kifejezetten kérte tőlünk, hogyha a felelősség kérdése felmerül bárhol, akár egy interjúban, akkor jelöljük meg őt egyszemélyi felelősként.

Így is gondolja?

A házi feladatomat a miniszterelnök kérésének megfelelően elvégeztem, de szeretném hozzátenni a saját álláspontomat. Jóval bonyolultabbnak látom ezt a kérdést. Orbán Viktor politikai érdemei a jobboldalon elvitathatatlanok és történelmiek. Közjogi értelemben nyilván a kormány vezetője a kormányfő, aki a párt elnöke is, a közjogi, illetve a politikai felelősség innentől kezdve az ő esetében megáll. De ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor nem is kellene, hogy itt beszélgessünk, mert egy tőmondatban össze lehetne foglalni a lényeget.

A mesés gazdagodás Orbán Viktor és családja esetében is felvetődik, elég a hatvanpusztai birtokra gondolni. 

Elvileg az édesapjáé a birtok, de ebben az ügyben nagyon sok cikk, álláspont, fénykép, vélemény született már. A most megválasztott új kormány történelmi győzelmet aratott, óriási legitimációval bír, és minden eszköz a kezében van. Ha van olyan pillanat, amikor akár ebben az ügyben a sejtetéseken, a véleménycikkeken, a hangulatkeltésen túl tényeket lehet feltárni, az most van. De természetesen nemcsak ebben az ügyben, hanem az összes vállalkozó esetében. Erre biztatok mindenkit, mert én is örülnék neki, ha a NER gumifogalmát lebontva végre mindenki helytállna magáért.

Ahogy a leendő Tisza-kormány számára adott lesz a lehetőség a visszaélések feltárására, úgy a Fidesz-kormányoknak is megvolt ez, hiszen azok is kétharmados többséggel kormányozhattak, mégsem történt semmi ezekben az ügyekben.

Ezt is ki lehet most vizsgálni, hogy miért nem történt semmi. De erre a kérdésre feleljen inkább Polt Péter, hadd ne én. Nem érzem fairnek ezt a kérdést, mert, amit morálisan, erkölcsileg, emberileg ki lehetett mondani, azt én kimondtam.

Jelezte a pártvezetés felé is korábban, hogy ilyen aggályai vannak?

Természetesen, igyekeztem, a közösségen belül, de azt hadd tegyem hozzá, hogy a politika csapatjáték. A Tiszában sem fogják jó néven venni szerintem, ha a 140 fős frakciót egyben akarják tartani, hogy lelkes amatőrökként mindenki össze-vissza nyilatkozik.

Nem ezt teszi most ön is éppen? Miközben a Fideszre mindig jellemző volt az, hogy kifelé egységet mutat, és bent tartja a konfliktusokat, erre ön most egy nyilvános beszédben, azóta pedig több interjúban is a problémáikat ecseteli. 

Nem, és el is mondom, hogy mi a különbség. Én tudtam, ha úgy tetszik, hogy „meghalni” állok ki a választáson, hiszen egy nagyon nehéz választókerületet vittem egy nehéz kampányban, arra pedig még elvi esélyem sem volt, hogy listán bejutok az Országgyűlésbe. Úgy álltam bele ebbe a küzdelembe, hogy nem a pozícióért megyek, hanem azokért az emberekért, akik bíznak bennem, hisznek az értékrendünkben, adott esetben a kormány minden hibája vagy akár bűne ellenére is elismerik a 16 évnyi polgári kormányzást. Szeretném kérni, hogy ne vitassuk el, hogy a kormánynak van számos olyan érdeme, amelyekre büszkék lehetünk, például a családtámogatási rendszerünk, amit Magyar Péter is elismer, és állítólag nagyon sok elemét meg kívánja tartani. De nyugodt szívvel mondom azt is, hogyha volt sikeres nemzetegyesítő történelmi pillanat, azt, ha úgy tetszik, mi adtuk ennek a nemzetnek. A HUNOR program vezetőjeként sokszor óriási ellenszélben, nagyon nehéz körülmények között, évek küzdelmével, de átvittem a programot a sikerig, és 15 millió ember együtt tudott örülni Kapu Tibor történelmi küldetésének.

Tehát azokért az emberekért álltam ki, akik hittek bennünk, akik azt akarták, hogy folytassa a kormány, de javítsa ki a hibáit. És ők is kitesznek 2,3 millió szavazót. Ezért azt a döntést hoztam, ha ez a választási eredmény, ez az istenítélet megszületik, akkor mindenképpen a fenekéig ki akarom ezt a tályogot tisztítani. Azt gondolom, ez volt a korrekt és az elvárható, de, aki engem ismer, az pontosan tudja, hogy mennyi konfliktusom és mennyi vitám volt abból, hogy a véleményemet belül nem rejtettem véka alá. A saját szakterületemről beszéltünk, ezek a dolgok azért nem a fáról esnek le.

A belső konfliktusainak köze lehetett ahhoz, hogy máshoz került időközben a szakterülete?

Közrejátszott benne, de messze nem csak ez volt az oka.

Bár a kampány utolsó időszakában háttérbe szorult ez a téma, de azt megelőzően főleg Lázár János volt az, aki felvetette a luxizás problémáját.

Pont ő beszél?

Nem tartja hitelesnek Lázártól, amikor erre panaszkodik?

Nem.

Miért?

Nem tartom hitelesnek – ez a mondat így önmagában megáll, nem folytatom. Azt hiszem, Lázár Jánosnak is meg kell adni a lehetőséget, hogy a saját narratíváját elmondja, vagy az esetleges felelősségéről számot adjon.

De ha ön valóban annyira idegenkedik ettől az életviteltől, ráadásul állítása szerint ezt a párton belül is több ízben jelezte, miért nem állt oda Lázár János mellé, amikor ezekkel a dolgokkal előjött?

Akkor kell beszélni, amikor annak helye van. Azt gondolom, most tényleg nyugodt szívvel beszélhetek: a küldetésemet teljesítettem, a politikai közéletben önazonosan állok, és most van az a pillanat, amikor ezeket a kérdéseket ki lehet, és ki is kell nyitni. Lázár János elindított egy diskurzust, de nem fejezte be. Feleljen ezekre a kérdésekre! Az ő felelőssége, hogy elmondja, mire gondolt. Én nem Lázár János vagyok, és nem is szeretnék Lázár János lenni.

Térjünk vissza a vasárnapi beszédére. A szavai arra utalnak, hogy a Fidesz olyan kampányt vitt, amivel nem tudott azonosulni.

Nem voltam egy pillanatig sem száz százalékig elégedett a kampánnyal. De hiába nem értek egyet bizonyos dolgokkal, ez továbbra is egy párt. Az ember nem tud mást tenni, minthogy, amikor megkérdezik, vagy amikor módja van rá, elmondja, hogy mit gondol erről vagy arról a kérdésről. Aztán vagy megfogadják, vagy nem.

Jelezte az aggályait Orbán Balázs kampányfőnöknek?

Balázs nagyon okos ember, egy elméleti szakember, mindig lehetett vele beszélni, mindig utol lehetett érni, ami előnyös tulajdonság. De nem mindig tudtam, sőt, inkább nem tudtam meggyőzni sem őt, sem mást arról, amit gondolok. Nem biztos, hogy akkor jobb lett volna bármi, ha meg tudom őket győzni, nem szeretnék úgy csinálni, mintha nálam ott lett volna a bölcsek köve. Én egyet tudok, hogy tiszta szívvel és igaz lélekkel igyekeztem tenni a dolgom a szakpolitikában is, és igyekeztem a közösségünkben azokat az értékeket képviselni, melyekben hiszek.

Mik voltak a kampánnyal kapcsolatos aggályai?

A stílus, a tartalom, az, hogy mindegy, hogy milyen módon juttatunk el üzeneteket a választópolgárokhoz. Nagyon nem tartottam például szerencsésnek, hogy egy másik ország államfőjéről, politikusáról negatív kampánnyal teleplakátolták az országot. Még úgy sem, hogy az orosz-ukrán kérdést messze árnyaltabban látom, mint a brüsszeli mainstream.

De ezt a választást nem a kampány minősége döntötte el, aki ezt gondolja, az téved. Ez egy történelmi pillanat volt. Az évek és sok-sok szereplő alakította ezt így.

Az a kampány, amit a Tisza folytatott, közelebb áll az ízléséhez?

Nem. Például az én ízlésemtől idegen az, hogy azt mondjuk, nem mondhatunk el mindent, mert akkor megbukunk. Ezt mondta Tarr Zoltán. Majd, amikor ezt számonkérte rajta a média egy része, akkor soha többet nem szólalt meg. Megkértem az ellenfelemet, Bódis Krisztát, adjon számot, legyen kedves, hogy mi történt azzal a jelentős, sok százmilliós támogatással, amit az ózdi szegénynegyed rehabilitációjára kapott, és nem érkezett válasz. Nekem nem tetszett, hogy hallgatnak a jelöltjeik. Értettem, miért döntöttek így, politikai logika van is mögötte, de mint választópolgár sérelmezem, hogy miért nem lehetett tudni, hogy kik ők.

Amikor a Fidesz legutóbb elveszítette a választást, 2006-ban, a párt és a jobboldal vezető arcai Kósa Lajostól Schmidt Máriáig a nyilvánosságban pedzegették, hogy Orbán Viktor nélkül kellene folytatni. El tudja képzelni, hogy most is Orbán ellen forduljon a Fidesz egy része?

Engem nem befolyásol senki másnak a véleménye. A saját véleményemet képviselem, annak adok hangot, és ezt igyekszem a legőszintébben tenni. A miniszterelnök felelősségi körét illetően pedig már válaszoltam. Kifejezett kérése volt ez, hogy ezt így mondjam el, meg is tettem, de egyébként a véleményem, ahogy mondtam, árnyaltabb.

Orbán Viktor a szavazás napján azt mondta a sajtónak, csak egy nagyon nagy arányú vereség esetén mondana le. Ez végül bekövetkezett. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy Orbán Viktor maga kérte, hogy egyszemélyi felelősként beszéljenek róla a nyilvánosságban, akkor védhető lenne, ha ezek után nem távozna a párt éléről?

A pártnak van egy szabályzata. Most következnek egymás után olyan ülések és fórumok, ahol mindenki, akinek illetősége van a kérdésben megnyilvánulni, ezt megteheti. És ezek után születik majd egy döntés. Fegyelmezetten, a rendnek megfelelően a párt összes ügyét a szabályzatunk szerint végig fogjuk vinni.

Részt vesz az április 28-i választmányi ülésen?

Választmányi tag vagyok, szóval természetesen.

Olyan fórum lesz ez, ahol mindenki elmondhatja majd a véleményét?

Ha nem olyan fórum lenne, akkor nem mennénk oda.

És mit fog mondani, miben kellene változtatni a Fidesznek?

Hadd ne kelljen egy választmányi ülés előtt elmondanom, hogy mit mondanék ott.

Képes lesz felállni a Fidesz egy ekkora vereségből?

Nem tudom. Ezt az idő majd eldönti.

The post Ferencz Orsolya: Nagy Márton emberi minőségéről és szakmai munkásságáról sem tudnék sok jót mondani first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu