Felhőtlen optimizmus, eufórikus hangulat jellemző az EU-s döntéshozók körében a Tisza Párt választási győzelme nyomán, és nyitottan állnak az elzárt uniós pénzcsapok megnyitásának kérdéséhez – ezt hangsúlyozták egybecsengően a 24.hu európai uniós intézményekre, illetve a pályázati rendszerre rálátó forrásai.

Az Uniót vezető politikusok az elmúlt időszakban úgy érzékelhették, hogy számos tényező jelentősen kikezdte az európai integrációt – így a populista, euroszkeptikus mozgalmak előretörése, az ukrajnai konfliktus, valamint Oroszország „hibrid háborújának” következményei, amelyek az eurózóna tartós gazdasági stagnálásával társultak. Ennek fényében jelentős fordulat, hogy egy olyan ország, amelynek a kormánya eddig az EU-s döntéshozatal egyik legfőbb kerékkötője volt, most olyan pálfordulást tett, amely lényegében egyetlen nap alatt lehetővé tette, hogy a politikai rendszere „extrém” módon uniópártivá alakuljon át az ellenzék kétharmados győzelmének köszönhetően – emelték ki forrásaink.

Bizonyos, hogy az Európai Néppárt (EPP) – vagyis a Tisza pártcsaládja – által dominált Európai Bizottság mindent segítséget megad majd ahhoz, hogy ez a fordulat sikeres legyen és a magyarok ne bánják meg a döntésüket. Várhatóan arra is törekednek majd, hogy jó példát mutassanak, azt demonstrálva, hogy az az ország, amelyik visszatalál az „európai gondolathoz”, megérdemli, hogy rövid időn belül lehívja a számára eddig hozzáférhetetlen uniós forrásokat.

Hasonló nyitottság tapasztalható általában a tagállami vezetők részéről is, akik az Európai Tanács tagságát alkotják. Az új kormánynak persze bizonyítania kell azt, hogy villámgyors áttörést tud elérni el a jogállamiság helyreállítása terén, minden jel arra mutat, hogy Tisza Párt vezetőinek körében erre megvan a szándék – értékelt lapunknak Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) korábbi elnökhelyettese.

Lengyelország esetében már megtörtént egy hasonló fordulat az uniós pénzek esetében, hiszen Donald Tusk 2023 végén hatalomra került – szintén néppárti hátterű – kormánya lényegében három hónap leforgása alatt hazavitte az EU által blokkolt 130 milliárd eurónyi forrást. A korábban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) azonban távolról sem ment olyan messzire a jogállamiság és a demokratikus intézményrendszer felszámolásában, mint Magyarországon a Fidesz–KDNP.

A lengyeleknél elegendő volt visszaállítani a bírói tanács politikai függetlenségét, hazánkban viszont a befagyasztott pénzeket bonyolult, több, egymással párhuzamosan futó jogi konstrukcióval bástyázták körül, melyek feloldása számos lépést, illetve lépéssort igényelne.

Forrásunk még a választás előtt arra figyelmeztetett, hogy a lengyel példa nyomán az Európai Bizottság immár óvatosabb lehet az uniós pénzcsapok megnyitását illetően, mivel a PiS által támogatott lengyel államfő, Karol Nawrocki számos esetben hátráltatta a Tusk-kormány törekvéseit az uniós integrációban, például márciusban megvétózta az Európai Unió fegyvervásárlási hitelprogramjáról (SAFE) szóló törvényjavaslatot.

Ezeket az aggályokat azonban eloszlatta a Tisza Párt kétharmados felhatalmazása, amely biztosítja, hogy Orbán Viktor elutasításával nem kell számolniuk a továbbiakban.

Az alkotmányozó többség alapján gyakorlatilag minden akadály elhárítható, amely a hazánk ellen zajló uniós eljárások megszüntetése útjában áll.

Bármilyen feltételt szab az EU, Magyar Péter nem mondhatja azt, hogy nem tudja végrehajtani

– figyelmeztetett Heil Péter.

Sürgős tempóban kell dolgoznia a törvénygyárnak

Az uniós intézmények egy összetett, lapunkban többször vázolt feltételrendszert határoztak meg a blokkolt uniós pénzek felszabadításához. Ezek közül most csak a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében 2021-ben kezdeményezett uniós helyreállítási alap (RRF) kifizetéseit tárgyaljuk, mivel ennek esetében rendkívül szoros határidővel szembesül majd a várhatóan májusban felálló Tisza-kormány.

A magyar helyreállítási terv forrásainak megnyitását 2022-ben 27 – korrupcióellenes és jogállamisági reformintézkedés – „mérföldkő”,„szupermérföldkő” és „cél” teljesítéséhez kötötte az Európai Bizottság. Hazánk mindmáig az egyetlen tagállam, amely az RRF-támogatásokhoz nem fért hozzá (mindössze előleget hívhatott le, közel 1 milliárd euró értékben), mivel az Orbán-kormány nem tett erőfeszítést arra, hogy a reformokat keresztülvigye.

Márpedig a tét hatalmas: az RRF-források teljes összege 10,4 milliárd euró (4200 milliárd forint), ebből 6,5 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás, 3,9 milliárd euró pedig hitelrész, amely lényegesen alacsonyabb kamatszint mellett vehető igénybe annál, mint amekkorát Magyarországtól a piaci hitelezők elvárnak.

A feltételességi mechanizmus keretében a leköszönő kabinet 17 korrupcióellenes intézkedés végrehajtását vállalta azért, hogy hozzáférhessen a befagyasztott kohéziós pénzekhez, ám ezek jelentős átfedésben vannak az RRF-eljárással. Ennek nyomán tudott Magyarország a 27 szupermérföldkőből végrehajtani négyet, melyek az igazságügyi reformmal valósultak meg. Az Európai Parlament keresete alapján azonban az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka februárban azt a javaslatot tette, hogy semmissé kell tenni a 2023 decemberében elfogadott határozatot, amely részlegesen hozzáférhetővé tette hazánk számára a kohéziós forrásokat. Az indoklás szerint a magyar kormány nem tett eleget a követelményeknek a bírói függetlenség terén, ezért a felszabadított 10,2 milliárd euróból vissza kellene fizetnie a felhasznált pénzt.

Az új kabinetnek tehát neki kell futnia összes elvárt szupermérföldkőnek, mégpedig nagyon szoros határidőn belül. Az előírások alapján 2026. augusztus 31-éig a tagállamoknak minden vállalt reformot és beruházást le kell jelenteniük – ha ez nem teljesül, a források végleg elvesznek. Ebben Magyarország sem kaphat kivételt, ezt Maciej Berestecki, az Európai Bizottság szóvivője a minap meg is erősítette.

Az elkövetkező időszakban a magyar kormánynak végre kell hajtania a szupermérföldkövekben kitűzött korrupcióellenes és közbeszerzési reformokat, valamint részben az igazságszolgáltatás függetlenségéhez, illetve az uniós pénzek ellenőrzéséhez, nyomon követéséhez kapcsolódó intézkedéseket – méghozzá maradéktalanul. Az RRF-célkitűzéseket ugyanis csak akkor tekintik „kipipáltnak”, ha a tagállamok mind a 27 szupermérföldkövet teljesítették.

A Tisza-kormánynak azt is be kell mutatnia, hogy milyen projektekre költené a pénzt, egyúttal igazolnia, hogy a források hatékonyan kerülnek hasznosításra.

Az új magyar kormánynak legkésőbb júniusban meg kell teremtenie azt a helyzetet, hogy a mérföldkövek teljesíthetők legyenek

– figyelmeztetett az uniós szakértő.

Ennek oka, hogy az uniós döntéshozó testület tagjai július közepétől szabadságra mennek, míg a Európai Tanács június végén tartja utolsó ülését az RRF augusztusi határidejének lejártát megelőzően. A vállalt célokról és reformokról az EB-nek kell kiadnia az értékelést, a jóváhagyásról ugyanakkor a tanács dönt.

A feltételek szerint, amennyiben nem sikerül mind a 27 feltételt határidőre teljesíteni, még a kiutalt előleget is vissza kellene fizetnie a magyar államnak. Ám minden bizonnyal az Európai Bizottság nem kér majd „lehetetlen” dolgokat, sőt mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a magyar RRF-pénzeket megmentsék – tette hozzá.

Mennyire lesz nehéz ezt megugrani?

Forrásaink szerint az elkövetkező hónapokban az új kormány részéről kizárólag jogalkotási munkára lesz szükség, aminek a későbbiekben persze lehetnek intézményi következményei – például a Kúria, az Országos Bírói Hivatal (OBH) vagy éppen az egyetemi alapítványok működését illetően.

Amennyiben a 27 jogállamisági és korrupcióellenes intézkedést végrehajtják, vagyis az ezek alapjául szolgáló törvényeket az új kormány benyújtja, majd a parlament elfogadja, akkor minden jogalapot megteremtenek arra, hogy a zárolt uniós forrásokat az Unió felszabadítsa. A nyitott, pozitív hozzáállás nemcsak az Európai Bizottság, hanem a meghatározó tagállamok részéről is tetten érhető. Az eddig óvatosabbnak tűnő Európai Parlamentben is fölerősödtek azok a hangok, amelyek támogatják a gyors forrásfelszabadítást – erősítette meg lapunknak Martin József Péter, a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója.

A 27 intézkedés közül a legtöbb akkor is elfogadható lett volna, ha a Tisza Párt csak egyszerű többséget szerez a választáson, de, miután megvan az alkotmányozó többsége, így a kritikus területen is megszerezhető a parlamenti jóváhagyás. A kétharmados törvénymódosítások közé tartozik

• a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítása,
• a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működési modelljének átláthatóságára
• és az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozó feltételek.

Az unió e 27 területen konkrét jogszabályi lépéseket vár el a magyar kormánytól. A NER korrupt bűnöseinek megbüntetése és a vagyonvisszaszerzés nincs a mérföldkövek és a szupermérföldkövek között

– hangsúlyozta lapunk kérdésére válaszolva Martin.

Az is kulcskérdés, hogy a konkrét intézkedések mellett a leendő kormány általános politikája is a jogállamiság helyreállításának irányába mutasson. Ide tartozik például az állami intézmények függetlenségének helyreállítása, a médiaszabadság helyreállítása, továbbá a tudományos élet szabadságának biztosítása.

Míg a mérföldkövek és a szupermérföldkövek parlamenti kétharmaddal egyszerűen megvalósíthatók, addig az állami intézmények és azon belül is az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása ekkora többséggel sem tűnik egyszerűnek. Paradox módon 2023-ban az Európai Bizottság már egyszer elfogadta a magyar igazságügyi reformot, jóllehet, a bíróságokon a kormányzati nyomás nem szűnt meg.

Ráadásul az igazságszolgáltatás csúcsszerveinek – Kúria, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság – élén hosszú évekre bebetonozott, a NER-hez lojális politikai kinevezettek ülnek. Az új kormánynak jogi és politikai eszközökkel kell elérnie, hogy az érintett vezetők elhagyják a hivatalukat, és valóban független, komoly szakmai háttérrel és integritással rendelkező személyek kerüljenek a helyükre. A szándék a győztes párt részéről nem látszik kétségesnek, de

a jogi megoldás nem egyszerű, hiszen alkotmánymódosításra lehet szükség, miközben el kell magyarázni, hogy mindez a jogállam érdekében, nem pedig annak ellenében történik.

Az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása a feltétele annak, hogy a vagyonvisszaszerzés megvalósuljon. Miközben a rendőrség, a NAV és az újonnan felállítandó vagyonvisszaszerzési hatóság azonnal elkezdheti a nyomozásokat, vádat elsősorban a vádhatóság emelhet, míg a bűnösöket csak a bíróság büntetheti meg, és utóbbi jogosult arra is, hogy kimondja a vagyonok visszavételét.

Ha a kormány beterjeszti a 27 intézkedés alapjául szolgáló törvényeket, és elkötelezettnek mutatkozik a jogállam helyreállításának irányában, akkor a pénzek felszabadításáról végső soron döntő uniós intézmények – a bizottság és a tanács is – rugalmasnak mutatkozhatnak a határidőket illetően – fejtette ki a TI ügyvezető igazgatója.

A 10 milliárd eurós RRF-keret esetében a legszorosabb a határidő. A szupermérföldkövekben nyárig tető alá kellene hozni a megállapodást, sőt a pénzek költését is fel kell majd gyorsítani az év végéig. Mindez nehéz, de – megfelelő kormányzati eltökéltség esetén – megugorható feladat lehet.

Az Uniónak technikai kérdésekben azért is érdemes rugalmasságot tanúsítania, mert a feltételességi eljárás „nyílt végű” megoldás, ami azt jelenti, hogyha mégsem az elvárt irányban halad a magyar politika, akkor az EU újfent blokkolhatja a forrásokat – vélekedik Martin.

A 19 milliárd eurónyi felszabadítandó forrás nyilvánvalóan nem egyszerre zúdul be az országba, hanem többéves távlatban. Addig is folyamatosan meg kell felelni a jogállamisági követelményeknek – tette hozzá.

The post Bármilyen feltételt szab az EU, Magyar Péter nem mondhatja azt, hogy nem tudja végrehajtani first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu