A magyar külpolitika fókuszába a Tisza Párt kétharmados győzelme után a közép-európai térség kerülhet – állapította meg Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő, amikor arról kérdeztük, mennyiben változhat a régió más államaival fenntartott viszonyunk a kormányváltás után. Zeöld szerint

előreláthatólag kiemelt jelentőségűek lesznek a magyar-lengyel kapcsolatok.

Magyar Péternek a választási győzelem után telefonon gratulált Donald Tusk lengyel kormányfő, és a Tisza elnökének első hivatalos útja Varsóba vezet majd.

Három pontban a lengyel-magyar együttműködésről

A Tisza Párt külpolitikai szakértője, Orbán Anita három pontban foglalta össze a Varsó és Budapest közötti együttműködés, illetve a közép-európai kooperáció legfontosabb szféráit:

• energiabiztonság,
• határvédelem,
• mezőgazdaság.

Zeöld Zsombor szerint ez a három terület meg is határozza az együttműködés fő irányát, ráadásul ez nemcsak a magyar-lengyel együttműködésre vonatkozik, hiszen Magyar Péter a választás estéjén hangsúlyozta a visegrádi együttműködés lehetséges kibővítését is.

A V4-ek Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia között jött létre, de a Tisza elnöke korábban említette azt is, hogy a „slavkovi hármak”, azaz Ausztria, Csehország és Szlovákia együttműködését is össze lehetne kapcsolni valamilyen formában. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy Ausztriával bővülne a visegrádi együttműködés, de Magyar Péter megemlítette Szlovénia, illetve Horvátország bekapcsolódásának esélyeit is.

Zeöld Zsombor hangsúlyozta: csak általánosságban lehet egyelőre szólni a kooperáció kiszélesítésének esélyeiről, hiszen mindenféle együttműködés kiterjesztése előtt világos külpolitikai prioritásokat kell megfogalmazni. Ami a magyar-lengyel kooperációt illeti, két további területen is fontos folyamatok indulhatnak el: az egyik a biztonságpolitika, a másik az igazságügy – mondta.

Ez persze politikai döntés kérdése, főleg a biztonságpolitika beemelése a regionális ügyekbe. Itt felmerül az Európai Békekeret (European Peace Facility) program, amely hadiipari fejlesztéseket is magában foglal, és ahol az Orbán-kormány eddig blokkolta többek között az ebből a keretből Lengyelországnak járó kifizetéseket. Ez pár százmillió eurótól akár kétmilliárd euróig terjedő összegeket érinthet a lengyel sajtóra hivatkozó szakértő szerint.

Zeöld úgy vélte, hogy ezen túl az egyik első lépés lehet az igazságügyi együttműködés területe, amely elsősorban Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi minisztert és korábbi helyettesét, Marcin Romanowskit érintheti. Mindkét korábbi lengyel kormányzati vezető Magyarországon tartózkodott a legutóbbi időkig, mivel az Orbán-kormány politikai menedékjogot adott nekik, miközben hazájukban az igazságszolgáltatási szervek keresik őket. Magyar Péter a napokban figyelmeztette a két lengyel expolitikust, hogy ne rendezkedjenek be tartósan nálunk, miközben a lengyel ügyészség is aktivizálta magát a héten, és információt kért a magyaroktól, hogy tettek-e lépéseket az európai elfogatóparancs fényében.

Mi várható a magyar-román viszonyban?

A magyar-román viszonyban az elmúlt években egyfajta állandóság érvényesült – mondta Simon Adrián, nagyváradi politikai szakértő a 24.hu kérdésére. Még korábban, a Covid-járvány idején élénkebbek voltak a kapcsolatok, ő maga is vett részt olyan eseményeken, amelyeket a magyar külügyminisztérium szervezett a pandémia alatt, de aztán a lelkesedés csökkent.

Nem volt rossz Budapest és Bukarest viszonya, de a korábban évente megrendezett csúcsszintű találkozók ritkultak, mintha a román politikusok sem mutatkoztak volna olyan szívesen az egyre inkább elszigetelődő Orbán-kormány képviselőivel a nyilvánosság előtt

– magyarázta Simon. Ettől függetlenül Ilie Bolojan román miniszterelnök és Orbán Viktor személyes kapcsolata jónak volt minősíthető, komolyabb feszültség nem mutatkozott a kétoldalú viszonyban. A román politika tehát az utóbbi időben mintha kivárt volna, de most, a magyarországi választás eredményének ismeretében nem meglepő, hogy gyorsan megkereste a román külügyminiszter, Oana Toiu a Tisza külügyi szakértőjét, Orbán Anitát, és meghívta Bukarestbe. Romániában jelenleg egy négy pártból álló koalíciós kabinet kormányoz, az erdélyi magyarságot képviselő RMDSZ részvételével.

Éppen az RDMSZ helyzetére hívta fel Simon Adrián a figyelmet. A párt szavazóinak nagy része a Fideszt támogatja, viszont ha Magyarországon a Tisza alakít kormányt, akkor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusai óhatatlanul keresni fogják a kapcsolatot a Magyar Péter vezette kabinettel. Ez feszültséget okozhat a szavazóbázis és az RMDSZ-elit között, sőt a romániai magyar politikusok másodvonala és elitje között is. Ez a következő évek belső konfliktusait erősítheti fel a szövetségen belül. Arra is emlékeztetett Simon, hogy

a romániai magyarság körében bomladozni látszik a Fidesz monolit támogatottsága.

Az Erdélyben élő magyar-román kettős állampolgároknak a tíz százaléka ugyanis a Tiszára szavazott, ami azt jelzi, hogy Magyar Péter politikája kapott némi támogatást a határon túlról is.

Szent-Iványi: Biztató jelenségek

Kifejezetten biztató jelenségeket észlelt a Tisza választási győzelme utáni nemzetközi visszhangot figyelve Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, Magyarország volt szlovéniai nagykövete: „az első előjelek nagyon pozitívak, lengyel részről Donald Tusk Magyar Péternek gratulált, Radoslaw Sikorski külügyminiszter pedig Orbán Anitával vette fel a kapcsolatot. Az is jó döntés volt, hogy Magyar Péter első tervezett útja (várható hivatalba lépése után) miniszterelnökként Varsóba vezet majd.”

Szintén örömmel fogadják majd Ausztriában is – folytatta az exnagykövet –, hiszen ott belpolitikai okai is vannak annak, hogy gyorsan vendégül lássák a leendő magyar kormányfőt. Magyar Pétert ugyanis az a kormány fogadja majd Bécsben – várhatóan a második hivatalos külföldi látogatásán –, amelynek fő ellenfele az Osztrák Szabadságpárt, amely a Fidesz szövetségese, és amelynek vezetője, Herbert Kickl, Orbán Viktorral együtt alapította a Patrióták Európáért nevű európai pártcsaládot.

De meglepő módon – a Patrióták bécsi alapításánál Orbán és Kickl mellett harmadikként feltűnt – Andrej Babis cseh miniszterelnök is gyorsan meghívta Magyar Pétert Prágába, így Szent-Iványi szerint a kelet-közép-európai térségben csak Robert Fico szlovák miniszterelnök nyilatkozott visszafogottan a Tisza győzelme után. Ugyanakkor a volt SZDSZ-es politikus kiemelte: Fico sem volt elutasító Magyar Péterrel szemben, és hangsúlyozta: szeretné, ha jó kapcsolatok lennének Magyarországgal.

A volt szlovák miniszterelnök, a jelenleg egy kisebb ellenzéki párt színeiben politizáló Igor Matovic szerint egyébként a magyarországi választás kimenetele európai szinten gyengítette Ficót, hiszen elveszítette szövetségesét. Matovic – akit a Noviny.sk idéz – úgy vélte, a választás megmutatta: a félelemre és a társadalom megosztására alapozó politika nem feltétlenül vezet sikerre.

Milyen lehet az új kormány viszonya a délszláv szomszédainkkal?

Mindezek után Közép-Európában nem vár komolyabb problémákat a Tisza valószínűsíthető kormányalakítása után Szent-Iványi, aki azonban lát még csiszolnivalót a párt külföld felé irányuló kommunikációjában. Szerinte érdemesebb néhány kérdésben nem előre lehatárolni a saját mozgásterüket, és bizonyos rugalmasságot kéne tanúsítaniuk. Így például kritikus kérdés lehet Ukrajna ügye, itt elég lenne szerinte azt hangsúlyoznia a Tiszának és Magyar Péternek, hogy nem támogatják Kijev gyorsított EU-tagságát, amire Szent-Iványi szerint amúgy sincs valóságos esély. További részleteket már nem kéne Ukrajnával kapcsolatban boncolgatniuk az exnagykövet szerint.

Míg a közép-európai térségben a Tisza kormányra kerülésének lehetőségét alapvetően pozitívan fogadták,

Szerbiában kevésbé volt lelkes az államfő.

„Ki a keresztapa? Na, gyerünk, válaszolj! Ki a keresztapa? Azt akarod, hogy azt higgyék, hogy Vlagyimir Putyin vagy ki? Hülyeségnek nevezném ezt a kijelentést, de nem akarom elrontani a Magyarországgal való kapcsolatunkat” – válaszolt a napokban Magyar Péter kijelentésére Aleksandar Vucic. A szerb köztársasági elnök a szerb köztelevízió híradójában reagált a Tisza elnökének azon kijelentésére, miszerint Magyar tudja, hogy ki a „keresztapa” a magyar–szlovák–szerb barátság mögött.

A Tisza Párt elnöke beszélt a húsvét vasárnapján a szerb oldalon, a magyar határnál megtalált robbanóanyagokról is. Vucic erre is reagált: „Nem az ő országa ez, hogy ő nyomozgasson. Mi a vizsgálatunkat le fogjuk folytatni, és erről majd tájékoztatjuk Magyar Pétert. Megmutatjuk majd neki, hogy tévedett, amikor elhitte a bulvárlapok ostobaságait.” Vucic szólt az Orbán Viktorral való barátságáról is a választás után. „Én a barátaim mellett jóban, rosszban kitartok, nem tagadom meg őket. Ez különbözteti meg a kis embereket a nagyoktól” – közölte a szerb elnök. Hozzátette mindehhez: „az elmúlt húsz évben jelentősen csökkentek a konfliktusok a magyarok és a szerbek között, és ebben Orbánnak is jelentős szerepe van”.

Kevésbé volt jó a kapcsolat az elmúlt években Horvátországgal – a Zágrábbal kialakult legélesebb vita az olajellátásról zajlott. A Mol és a horvát olajvezeték-üzemeltető, az Adria vezetéket fenntartó Janaf, illetve a horvát és a magyar állami tisztségviselők arról vitatkoztak az Orbán-kormány idején, hogy milyen mértékben és milyen áron képes ellátni ez a kőolajvezeték Magyarországot (illetve Szlovákiát) abban az esetben, ha az Ukrajna felől érkező Barátság (Druzsba) kőolajvezeték erre nem lenne képes. Úgy tűnik,

Magyar Péter mindezek után a horvátokkal való konfliktusok enyhítésére törekszik.

Már korábban, Münchenben, a bajor székvárosban tartott biztonságpolitikai konferencián találkozott Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel, miután a Tisza és a horvát kormánypárt (HDZ) egyaránt az Európai Néppárthoz tartozik.

Magyar a Tisza vasárnapi választási győzelme után is több, pozitív üzenetet küldött Zágráb felé – egyrészt a Visegrádi Négyek esetleges együttműködésének kiszélesítéséről beszélt, másrészt pedig felrótta az Orbán-kormánynak, hogy nem törekedett az olajbeszerzés diverzifikálására, gyakorlatilag a Horvátországból kiinduló Adria-vezetékre utalva. Nyilvánvaló ezek után, hogy a leendő Tisza-kormány a korábbinál többet foglalkozhat majd a horvát-magyar kapcsolatokkal, mint az Orbán-kabinet tette azt.

Nem kizárható az sem, hogy a jövőben a Magyarország felé irányuló Adria vezeték korszerűsítése, bővítése is szóba kerülhet majd a kétoldalú tárgyalásokon. Amikor erről kérdeztük, Holoda Attila energetikai szakértő, volt államtitkár-helyettes azt mondta: „Nem látom ennek szükségét. A vezeték bővítése és folyamatos karbantartása a horvátok érdeke is, hiszen hamarosan minden vevő az Adria vezeték végpontjain a Mol Csoporthoz fog tartozni, ha sikerrel zárul a NIS ügylet is.” Holoda arra utalt: a Mol Csoport látja el a szlovák Slovnaft révén északi szomszédunkat olajjal, Szerbiában pedig az ottani olajvállalat, a NIS megvásárlásáról folynak tárgyalások. A szakértő kiemelte: a NIS nemcsak finomítóval rendelkezik, hanem egy integrált olajvállalat, van kutatás-termelési és kiskereskedelmi tevékenysége is.

Amikor arról kérdeztük, szükség lenne-e a magyar és a horvát kormány, illetve a Mol és a Janaf közti tárgyalásokra az Adria vezeték bővítéséről-korszerűsítéséről, Pletser Tamás, az Erste csoport energiapiaci szakértője elmondta: mindkét ország elemi érdeke a jó viszony. Hazánknak is fontos az energiadiverzifikáció, hogy több forrásból tudja ellátni magát energiával. Ez lenne a normális forgatókönyv és a diverzifikáció szempontjából mind Ukrajnával, mind Horvátországgal tárgyalni kéne. Holoda is megjegyezte: „Ideje a jószomszédi viszony helyreállításának. S persze a tárgyalásokat fenn kell tartani, de nem csak a mi érdekünk, hogy jól és megfelelő kapacitáson működjön az Adria.”

Andrej Plenkovic zágrábi miniszterelnök mindenesetre a horvát Index szerint az elsők között gratulált Magyar Péternek a Tisza vasárnapi győzelme után, és bizik benne, hogy „újradefiniálhatják” a horvát-magyar kapcsolatokat a jövőben.

The post Közép-Európára fókuszál a leendő Tisza-kormány, miközben az RMDSZ-elit kényes helyzetbe kerülhet first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu