Több ponton sérti az európai uniós jogot és az uniós alapértékeket a 2021-ben fideszes többséggel elfogadott úgynevezett „gyermekvédelmi törvény” – mondta ki kedden reggel az Európai Unió Bírósága. A luxembourgi testület döntése értelmében a törvénybe foglalt módosítások több uniós szabályt és alapjogot is sértenek, például

• a szolgáltatások szabadságát,
• a véleménynyilvánítás szabadságát,
• az emberi méltóságot,
• az egyenlő bánásmód elvét,
• a magán- és családi élet tiszteletben tartását,
• valamint bizonyos esetekben a személyes adatok védelmét is.

A bíróság azt is kimondta, hogy a 2021-es törvénycsomag elfogadása ellentétes volt az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével, vagyis az EU alapértékeivel. Magyarország a pert elvesztette, a költségeket maga viseli, és meg kell térítenie az Európai Bizottság költségeit is.

Történelmi jelentőségű döntést hozott az Európai Unió Bírósága, mert ez az első olyan ítélet, amelyben a testület megállapította az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkének megsértését

– mondta lapunknak Polgári Eszter, a Háttér Társaság jogi igazgatója közvetlenül az ítélethirdetést követően. Mint mondta, ilyen értelemben az ítélet azért különösen fontos, mert a bíróság az emberi jogok megsértése miatt állapította meg ezt.

Az ítélet kiüresíti a gyülekezési törvény korlátozásáról hozott rendelkezéseket

Polgári Eszter úgy fogalmazott: az uniós alapértékek között ott van „az emberi méltóság, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az emberi jogok védelme általában”, és a bíróság most azt mondta ki, hogy ezek a gyermekvédelmi törvénnyel sérültek.

Értelmezése szerint az ítélet jelentősége abban áll, hogy az Európai Unióban a tagállamoknak kötelességük fenntartani a pluralizmust, vagyis biztosítaniuk kell a pluralista társadalmat, és

nem lehet eltagadni a szexuális és nemi kisebbségek létezését a gyermekek elől.

A szakember úgy véli, az ítélet végrehajtása jogalkotási kényszert jelent a magyar állam számára. Ez azt jelenti, hogy azokat a szabályokat, amelyeket a gyermekvédelminek nevezett törvény emelt be a különböző ágazati jogszabályokba, elvileg ki kell venni, mert ezek uniós jogot sértenek. Szerinte ennek további következménye is lehet:

ha az ítéletet végrehajtják, akkor a gyülekezési törvényben szereplő korlátozás is kiüresedhet, mert az egy olyan szabályra utal vissza, amely ennek a jogszabályi rendszernek a része volt.

A szankciók kérdésében ugyanakkor arról beszélt, hogy ezen a ponton még nincs szó büntetésről, mert az csak akkor jöhet, ha a magyar állam nem hajtja végre időben az ítéletet. A bíróság előbb határidőt ad a végrehajtásra, és csak ezután indulhat újabb eljárás, amelyben már azt vizsgálják, megtörtént-e a döntés végrehajtása.

Nagy jelentősségű ügy

Az ügy az elmúlt évek egyik legfontosabb jogállamisági és alapjogi perévé nőtte ki magát Európában.

Emlékezetes, hogy az úgynevezett gyermekvédelemi törvényt eredetileg a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorításként fogadta el a parlament, csakhogy az utolsó pillanatban olyan kormánypárti módosító javaslatok kerültek bele, amelyek súlyos aggályokat vetettek fel a szexuális kisebbségek és a pedofil bűnelkövetők összemosása miatt.

A szabályozás több jogszabályba is beépült. A törvény értelmében a homoszexualitással, a transzneműséggel, a nemi sokszínűség „megjelenítésével” és „népszerűsítésével” összefüggő tartalmak csak 18-as karikával jelenhetnek meg, vagyis például televízióban csak késő esti sávban kerülhetnek adásba az ide sorolt tartalmak.

Az Európai Bizottság már rögtön a törvény elfogadása után vizsgálni kezdte a szabályozást, majd kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. A Bizottság szerint a magyar módosítások nemcsak az uniós belső piac szabályait és több irányelvet sértenek, hanem az Alapjogi Charta több rendelkezésébe is ütköznek.

Az Európai Unió Bírósága keddi ítélete szerint a magyar állam jogellenesen módosított több törvényt is, köztük

• a gyermekvédelmi törvényt,
• a reklámtörvényt,
• a médiatörvényt,
• a köznevelési törvényt,
• valamint egy bűnügyi nyilvántartásról szóló törvényt.

A per egyik legfontosabb újdonsága az volt, hogy a Bizottság nem állt meg az egyes uniós jogszabályok sérelménél, hanem azt is kérte a bíróságtól, önállóan állapítsa meg az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkének megsértését. Ez a rendelkezés az, amelyik az EU alapértékeit, így az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletét rögzíti.

A tavaly ismertetett főtanácsnoki indítvány ebben a kérdésben elég messzire ment. Tamara Ćapeta főtanácsnok szerint a magyar szabályozás nem egyszerűen a pornográf vagy erőszakos tartalmakhoz való hozzáférést korlátozza, hanem az LGBTI emberek hétköznapi életének bemutatását is tiltja, illetve szűkíti. A főtanácsnok arra jutott, hogy Magyarország nem igazolta: az ilyen tartalmak önmagukban ártalmasak lennének a kiskorúak fejlődésére, vagyis szerinte a szabályozás mögött olyan értékítélet áll, amely a homoszexuális és nem ciszgender életformát nem tekinti a heteroszexuális és ciszgender életformával azonos értékűnek vagy státuszúnak.

A főtanácsnok azt is leírta az indítványában, hogy az LGBTI emberek egyenlő tisztelete nem lehet pusztán politikai vagy alkotmányos vita tárgya a tagállamok között. Ennek oka, hogy az emberi méltóság és az egyenlőség megsértése olyan vörös vonal, amelynek átlépése a közös uniós értékeket sérti.

Az ügy súlyát mutatta, hogy a Bizottság oldalán végül 16 tagállam avatkozott be az eljárásba, emellett pedig az Európai Parlament is csatlakozott. Ez rendkívül ritka az ilyen típusú perekben, és azt jelezi, hogy a magyar szabályozás megítélése messze túlmutat egy szokásos kötelezettségszegési eljáráson.

Polgári Eszter a 24.hu kérédésére arról beszélt, hogy már a törvény elfogadásának módja is rendkívüli volt, hiszen „gyakorlatilag nem volt róla társadalmi vita”, és érdemi parlamenti vita sem nagyon alakulhatott ki, mivel a módosításokat a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorításhoz csatolták. Szerinte ez „lehetetlen helyzetet eredményezett”.

A jogász szerint a törvény sajátossága az is, hogy miközben „rettenetesen diszkriminatív”, viszonylag kevés formális eljárás indult miatta. Az elmúlt öt évben többnyire könyvesboltok elleni ügyekről lehetett hallani, de ezek közül több is eljutott bírósági felülvizsgálatig. Ennél is fontosabbnak nevezte azonban a szabályozás „dermesztő hatását”, vagyis azt, hogy iskolák, intézmények és szereplők akkor is elkezdték magukat korlátozni, amikor nem volt világos, hogy az adott helyzetre egyáltalán vonatkozik-e a törvény.

Ez különösen az iskolákban okozott bizonytalanságot, ahol a tanárok számára sokszor nem egyértelmű, mi számít puszta megjelenítésnek, és mi minősül már népszerűsítésnek. Hasonló önkorlátozás jelent meg kulturális helyzetekben és más intézményi döntésekben is. Polgári egy olyan gyámhatósági ügyet is felidézett, amelyben egy azonos nemű partnerével élő örökbefogadó esetében a hatóság a propagandatörvényre hivatkozott, mondván: puszta létezésükkel is hozzáférhetővé tesznek ilyen tartalmat a gyermek számára. Ez a döntés később megbukott bíróságon.

Mi következik most?

Az ítélet gyakorlati következménye, hogy a magyar államnak ki kell vezetnie az uniós jogba ütköző rendelkezéseket azokból a törvényekből, amelyekbe 2021-ben beépítették őket. Polgári Eszter szerint ez jogalkotási szempontból nem lenne különösebben bonyolult, mert

csak ki kell venni ezeket a szabályokat.

Szerinte azonban a döntésnek lehet egy további, közvetett következménye is. A gyülekezési törvény egyik módosítása ugyanis visszautal a gyermekvédelmi törvény átírt részeire. Ha ezek kikerülnek a rendszerből, az a visszautaló szabályt is kiüresítheti. A jogász ezzel összefüggésben említette, hogy erre a konstrukcióra hivatkozva tiltották be a tavalyi Pride-ot, amely azonban ennek ellenére minden eddiginél nagyobb tömegeket mozgatott meg.

Polgári szerint a törvényt a magyar állam valójában nem használta ki teljes erővel, és nem abból lett rendszeres politikai fegyver, hogy sorra büntették volna a könyvesboltokat, intézményeket vagy szervezőket. Inkább arról van szó, hogy a szabályozás önjáróvá vált, és a bizonytalanság önmagában is elég volt ahhoz, hogy sok szereplő visszavonulót fújjon.

A jogász a 24.hu kérdésére arról is beszélt, hogy a magyar szabályozás „nagyon hasonlít az oroszhoz”, sőt bizonyos pontokon még túl is megy rajta. Szerinte a magyar kormány azzal, hogy a médiaszolgáltatások és más határon átnyúló szolgáltatások világát is korlátozni próbálta, egyértelműen uniós jogi pályára tolta az ügyet.

The post Nem lehet eltagadni a nemi kisebbségek létezését a gyermekek elől – a szakértő szerint ezt mondta ki a fideszes gyermekvédelmi törvény ügyében az unió bírósága first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu