Az MTSC Hungary Kft. 2025 végén kezdett raktárosi, operátori és targoncás állásokat meghirdetni, „akkumulátormodulok vizuális ellenőrzése, akkumulátormodulok töltöttségi szintjének ellenőrzése” feladatok ellátására a CTPark Budapest-Érd logisztikai parkba. Megkérdeztük a cég koreai ügyvezetőjét, Song Sanghoont, hogy pontosan mivel foglalkozik a cég, és a HR specialistától, Papp Elizabet Georginától az alábbi választ kaptuk:

Az MTSC Hungary Kft. érdi telephelyén kizárólag akkumulátormodulok minőségellenőrzése történik. Az érdi telephelyen nem zajlik kisütési (discharge) folyamat.

A modulokat meghatározott ideig tároljuk, majd teljesen automatizált berendezésekkel ellenőrizzük a feszültségszintjüket annak érdekében, hogy megfelelnek-e partnereink szigorú minőségbiztosítási követelményeinek.”

Két ott dolgozótól sikerült töredékes információhoz jutnunk, aminek alapján azonban a munkafolyamat nem tűnik „teljesen automatizáltnak”. Az egyik operátor elmondta, hogy a körülbelül 40 kilós fakkokban négy modul van egymás mellett, ezeket ketten pakolják fakkostul, és „rádugják a mérő csatlakozóját”. Az egyikük – aki raktárosi munkakörben dolgozik – „leolvassa a vonalkódot, és megméri, nincs-e bennük túlmelegedés”. Majd „ketten pakolják egybe, hogy a targoncás elvigye. Van egy nagy konténer, abba rakják a selejteket.”

Mi van, ha egy akkumulátor megbukik a teszten?

Kérdésünkre, hogy mi van a konténerben, az operátor úgy fogalmazott: „Ott van valami anyag, ami ha jól értettem, lebomlasztja azokat. Ott van helyben az a konténer, de azokkal mi nem foglalkozunk. Illetve, ha más miatt selejtes [az akkumulátor], van egy külön műszaki részleg, ahol ezekkel foglalkoznak. Nálunk csak moduláris diagnosztika teszt van, amit a laptopon figyelünk.”

Elbeszélésük alapján tehát a dolgozók kézi mérőeszközökkel ellenőrzik minden egyes négyes blokk feszültségét, hogy megfelel-e az előírt tartománynak.

A kiugró érték hibás cellára utal, amit kiemelnek a sorból. Úgy értettük, hogy vizsgálják az akkumulátor-felügyeleti rendszer működését is, amely a modulok közötti egyensúlyért felelős, de ezt a leírásuk alapján nem lehet biztosan állítani.

Papp Elizabet Georgina tájékoztatása szerint „azok a modulok, amelyek nem felelnek meg az elvárásoknak, további vizsgálatra visszakerülnek a feladóhoz. Az érdi telephelyen olyan késztermékeket tárolunk, amelyek a gyártási folyamatot már befejezték, és készen állnak arra, hogy elektromos járművekbe kerüljenek beépítésre. Munkánk egy egyszerű, automatizált feszültségellenőrzésből áll, amelyet közvetlenül a termékek autógyártókhoz történő kiszállítása előtt végzünk el.

Ennek megfelelően ez a tevékenység nem minősül veszélyesnek, és nem igényel további hatósági engedélyeket.

Azon kívül, hogy a dolgozók elmondása ezt nem teljesen támasztja alá, további kérdéseinkre pedig nem jött válasz, van itt még egy bökkenő. Mi történik azokkal a „késztermékekkel”, amelyek megbuknak a teszten? Mennyi ideig tárolják őket, és milyen biztonsági szabályzat alapján? Nyilván nem egyesével viszi őket futár vissza a feladóhoz, márpedig, ha nem, akkor veszélyes hulladék tárolása, kezelése történik. Ilyesmire pedig nem terjed ki a létesítmény általános logisztikára szóló engedélye.

A magyarországi jogszabályok szerint veszélyesnek számít minden olyan üzemi tevékenység, ahol nagy mennyiségű robbanás-, tűz- vagy mérgezésveszélyes anyaggal dolgoznak, vagy ahol a keletkező veszélyes energia (például elektromos töltés) olyan baleseti kockázatot jelent, hogy külön hatósági engedélyt és biztonsági dokumentációt igényel.

Az akkumulátorok (lítium-ion modulok) robbanás- és tűzveszélyesek, főként, ha sérülnek, túlmelegednek vagy rövidzárlat alakul ki, és bizonyos körülmények között toxikus anyagok szabadulhatnak fel. A hibás modulok vízzel töltött konténerbe helyezése (ha igaz), csupán biztonsági intézkedés, de nem szünteti meg a kockázatot.

A nagy mennyiség miatt egy akkumulátortesztelő raktár önmagában is veszélyes üzemnek minősülhet,

és akkor egységes környezethasználati engedély (EKHE) és tűzvédelmi dokumentáció szükséges.

A hivatalos és a dolgozói leírások alapján úgy tűnik, az MTSC tevékenysége nem pusztán „raktározás”, hanem ipari akkumulátor-diagnosztikai és szelekciós tevékenység, a gyártási lánc része. A helyzet tisztázására személyes találkozót kértünk a cég vezetőjétől, majd az írásban kapott tájékoztatásra néhány pontosító kérdést fogalmaztunk meg. Erre azonban már nem jött válasz.

A telephelyre bejutni nem tudtunk, azonban egy dolgozó megerősítette, hogy „most is áll ott egy kamion, a koreaiak dolgoznak”. Ez egy szombati napon volt. Az pedig, hogy a cégnek cikkünk írásakor is futott olyan álláshirdetése, amelyben magasraktári polcrendszerben történő rakodásra keresnek targoncást, arra utal, hogy nem néhány darab akkumulátort rejt a raktár.

A hálózat árnyékos oldalán

Megkérdeztük az MTSC Hungary Kft. vezetőjét, mely cégek a partnereik, erre azonban nem kaptunk választ. A céginformációs adatbázis, illetve a hirdetési piacon tapasztalható aktivitásuk alapján az MTSC Hungary Kft. dél-koreai hátterű vállalat, amelynek 2025 végéig a fő tevékenysége munkaerő-kölcsönzés, azóta pedig máshová nem sorolható egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység. Gyakori állásajánlatai közé tartoznak operátori és targoncás pozíciók. A munkavégzés helyszínei között említik a komáromi és az iváncsai SK On akkumulátorgyárat, illetve a budapesti-érdi logisztikai bázist. Székhelye Budapesten, telephelye Pusztaszabolcson van, közvetlen tulajdonosa az MTSC Poland Spółka z o.o., amely a dél-koreai Samkoo cégcsoporthoz köthető. A nyilvános adatbázisok szerint az MTSC éves árbevétele ötmilliárd forint körül alakul, alkalmazottainak száma februárban 59 fő volt, de tavaly júniusban kétszer ennyi embert is foglalkoztattak.

A magyar akkumulátoriparban jelenleg olyan többrétegű vállalati struktúra épül ki, melyben a termelésben tevékenykedő dolgozók egy része nem közvetlenül a gyártó vállalat alkalmazottja, hanem közvetítő cégnél dolgozik. A hálózat csúcslétesítményei az akkumulátorgyárak, a második vonalban működnek az anyagok és eszközök beszállítói, a harmadik körben pedig a szolgáltató cégek (munkaerő, logisztika, ellenőrzés). Az MTSC a harmadik kategóriába tartozik. A modell előnye az, hogy a gyár rugalmasabban tud munkaerőt kezelni, kiszervezheti a kockázatos vagy alacsonyabb presztízsű feladatokat. A második és harmadik vonal nélkül a gyárak nem tudnának működni.

Semmi nem az, aminek látszik

A létesítmény gazdájától, a CTP magyarországi hálózatának vezetőjétől, Gondi Ferenctől érdeklődtünk, hogy a két település kifejezett kérése ellenére miért adta bérbe az egyik csarnokot az MTSC részére, amely akkumulátoriparhoz köthető tevékenységet folytat? Meglepetésünkre Gondi Ferenc azt válaszolta,

az értesülés alaptalan: az MTSC Hungary Kft. nem rendelkezik bérleménnyel a CTPark Budapest Érd területén, és ott semmilyen tevékenységet nem folytat.

A CTP ipari és logisztikai ingatlanok fejlesztésével és bérbeadásával foglalkozik, a park területén ipari tevékenységet nem végez. Fejlesztéseink minden esetben a hatóságok előzetes egyeztetésével és a hatósági előírások betartásával valósulnak meg. Kiemeljük, hogy a CTPark Budapest Érd területén veszélyes anyagok raktározása és veszélyes hulladék kezelése nem történik, így erre vonatkozóan engedély beszerzése nem szükséges. A CTP-nek nincs az MTSC Hungary Kft.-vel sem bérleti, sem albérleti jogviszonya, és a társaság nem folytat tevékenységet a CTPark Budapest Érd területén. A csarnokot a CTP nem adta ki a részére. Szeretnénk megerősíteni, hogy a CTPark Budapest Érd területén nem zajlik veszélyes hulladék kezelése, tárolása vagy kibocsátása.

A bérlők tevékenységéhez kapcsolódó engedélyek megléte minden esetben a bérlők felelőssége, és hatósági felügyelet alá tartozik. Az ilyen jellegű dokumentumok nem állnak társaságunk rendelkezésére, és azok kiadására nincs lehetőségünk.”

Gondi Ferenc azon állítását, hogy az MTSC „semmilyen tevékenységet nem folytat” a CTP Budapest-Érd logisztikai parkjában, önmagában a jelenleg is futó álláshirdetések, de az MTSC vezetőjének nyilatkozata is cáfolja. Gondi válaszlevelében kiemelte, hogy az általa képviselt társaság számára „fontos, hogy a közösségek pontos információk birtokában alkossanak véleményt”. Ennek ellenére, amikor megkérdeztük, hogy ha nem az MTSC és nem annak anyavállalata, a Samkoo a bérlője a CTP egyik csarnokának, akkor kicsoda, és ott milyen tevékenység folyik, már nem válaszolt.

A cég, amely fontos a kormánynak

A CTP a magyar gazdaságpolitika szemében fontos partner. Tizenhat ipari–logisztikai parkkal (CTPark) rendelkezik Magyarországon, súlypontja a Budapest körüli logisztikai gyűrű (M0–M1–M7–M6 csomópontok). A nemzetközi cégóriás legújabb projektje, a CTP Budapest-Érd még épül, egyelőre a tétényi rész áll közel a befejezéshez, ami a teljes 75 hektáros terület mintegy harmada.

A logisztikai óriáscég területvásárlását nemzetgazdasági kiemelés segítette. A kiemelő kormányrendelet 2. számú mellékletének 2023. november 14-étől hatályos 126. pontjában szerepel az „ipari és logisztikai park kialakítása Érd Megyei Jogú Város területén és Budapest Főváros XXII. kerületében” megnevezésű beruházás. A Magyar Közlöny két és fél oldalon keresztül sorolja, miképpen törheti derékba a létesítmény a létező helyi szabályozások többségét, kezdve a csarnokok alapterületétől azok magasságáig.

A beruházás bejelentésekor a projekt megvalósulását Fónagy János, az akkori Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára 2023 végén Orbán Viktor kínai útjához kötötte, és nyilatkozatában Magyarország szerepét kelet és nyugat közötti találkozási pontként határozta meg, amiben fontos feladat hárulna a logisztikára, és ehhez az új ipari park is hozzájárul.

A bejelentésen jelen volt az ipari ügyekért felelős helyettes államtitkár is, aki 224 ezer négyzetméternyi magántőkéből épülő csarnokról beszélt, ahol kétezernél is több munkahely létesülne, akkori árakon 40-50 milliárd forintból. Hozzátette: mindehhez a kormány a szükséges hatósági engedélyeztetés könnyítésével járul hozzá.

Tétény perel, Érd támogat

A beruházásban érintett két önkormányzat merőben ellentétesen reagált a tervekre.

A csekély saját bevétellel rendelkező Érd a sok iparűzési adót látta meg, Budafok-Tétény önkormányzata viszont az ipari-logisztikai túlterhelést, a Duna-part élőhelyeinek veszélyeztetését,

a közeli, hasonlóan gigantikus, forgalomvonzó logisztikai létesítmények mellé „megnyert” újabb kihívást.

2024 szeptemberében a CTPark Twenty Eight Kft. (a CTP Management Hungary szóban forgó projektjét menedzselő cég) benyújtotta a tétényi területrészre – tehát nem a teljes beruházásra – vonatkozó előzetes vizsgálati eljárásához szükséges kérelmet és dokumentációt. Két hónapon belül meg is kapta a zöld utat. A Pest Vármegyei Kormányhivatal határozata szerint ugyanis a logisztikai parknak nincs lényeges környezeti hatása. Ugyanezt állapította meg nemrég a kétszer nagyobb érdi létesítmény tervei alapján.

A kormányhivatal határozatát a fideszes vezetésű budafok-tétényi önkormányzat jogi úton megtámadta, a többi között azzal az érveléssel, hogy sérti a „tényállástisztázási kötelezettség elvét”, mégpedig azáltal, hogy a hivatal nem szólította föl a CTP-t, hogy a teljes beruházási területre vonatkozóan csatolja az engedélyezési dokumentációt. Csak annak alapján lehetett volna ugyanis tisztázni, hogy a beruházásra vonatkozik-e a környezeti hatásvizsgálatról szóló kormányrendelet 1. számú mellékletének hatálya, vagyis az, hogy kötelező EKHE-eljárást lefolytatni, nem elég a rapid előzetes vizsgálat.

Tétény arra is hivatkozott, hogy az Európai Unió Bíróságának környezeti hatásvizsgálati követelményekkel kapcsolatos joggyakorlatával összeegyeztethetetlen a tervezett projekt engedélyezés miatti szakaszolása.

Az ellenzéki vezetésű érdi önkormányzathoz tartozó kétszer ekkora területen egyelőre még markolók és dömperek mászkálnak, és a városvezetés támogatásáról biztosította a CTP-t.

„Itt csak általános logisztika lesz”

Amellett, hogy mindkét önkormányzat tisztázta, hogy semmilyen akkumulátoriparhoz köthető céget nem látna szívesen, szerettek volna némi „kompenzációt”, vagyis, hogy a beruházó járuljon hozzá a települések környezetvédelmi, kulturális, közlekedési szempontú fejlesztéséhez. Erről külön-külön kezdtek tárgyalásokat.

A budafok-tétényi tárgyaló csapatot 2025 májusában – egy alkalommal – Bajkó-Sokoray István klíma- és környezetvédelmi, valamint Szépvölgyi Gergő városfejlesztési és városüzemeltetési tanácsnok képviselte, a CTP-t pedig a magyarországi igazgató, Gondi Ferenc, és Kálmán Levente. A találkozón mindenki kifejtette az álláspontját, majd született néhány jelentés és egy megállapodás-tervezet, amire azonban nem került pecsét. Elhangzott itt viszont néhány olyan mondat, amelynek a tétényi oldalt képviselők akkor még nem tulajdonítottak jelentőséget.

Arra a felvetésre ugyanis, hogy ugye nem jön ide akkumulátorgyár?,

Gondi Ferenc kifejtette, szerinte Magyarországnak nem kellene a patás ördögként kezelni a teljes iparágat, hiszen az akkumulátor-logisztika mára az ország „egyik ütőere” lett.

Hozzátette: arra nem tudnak kötelezettséget vállalni, hogy a logisztikus partnerek nem hoznak a park területére akkumulátorokat, mert ez nem állna összhangban a terület szabályozási tervével. Hiszen az ország „föltette a zsetonjait” a következő néhány évtizedre. Leszögezte, hogy a csarnokokat „általános logisztikára” fogják bérbe adni, és majd a logisztikus partner dönti el, mit tárol ott. Arra viszont kötelezettséget vállalt, hogy szennyező üzemet, a környezetre jelentős hatással bíró tevékenységet nem hoznak ide – ami egyébként tilos is volna, és ellentétes a CTP zöld filozófiájával.

Gondi azt is elmondta, gyakran tart előadásokat konferenciákon, ahol kifejti személyes és szakmai meggyőződését arról, hogy egy akkumulátor sehol nincs biztonságosabb helyen, mint egy raktárban. Hiszen ott gondosan kiépített hőkamerás rendszerek figyelik, és ha melegszik, rögtön leveszik, ponyva alá teszik, hogy ha kigyullad, akkor elfogyjon alóla az oxigén, vagy víztartályba helyezik, ahol lényegesen lecsökken az égés.

Szavai – miszerint majd „a logisztikus partner fogja eldönteni, mit tárol benne” – ugyanakkor rávilágítanak, mi lehet a megfejtése annak a rejtvénynek, hogy az MTSC úgy működik a CTP Budapest-Érd csarnokában, hogy Gondi elmondása szerint nem áll szerződéses viszonyban a tulajdonossal. Például úgy, hogy mással, akár egy titokzatos logisztikai partnerrel szerződött, az a valódi bérlő, aki felel a tevékenységéért. Mindehhez szükség van egy olyan partnerre, amelyik nem akadékoskodik, ilyen a Pest megyei hatóság, amely szerint ez mind csak „általános logisztika”, környezeti hatás nélkül.

Cikkünk megírása előtt megkérdeztük Gondi Ferenctől, hogyan áll a Budafok-Tétény önkormányzata által a kormányhivatal ellenében indított per, amire azt válaszolta: „A korábbi, hatósági engedélyekhez kapcsolódó eljárások a CTP pernyertességével jogerősen lezárultak, valamint visszavonásra kerültek. Az első perben jogerős kúriai döntés született a CTP javára, míg a második eljárást az önkormányzat visszavonta.”

Megkérdeztük Budafok-Tétény polgármesterét is, hogyan végződött a Kúria előtt az önkormányzat és a kormányhivatal közti jogvita arról, hogy a 225 ezer négyzetméteres logisztikai parknak nincs jelentős környezeti hatása. Választ nem kaptunk. A március 25-ei képviselő-testületi ülésen azonban Bajkó-Sokoray István interpellált ez ügyben, amiből a képviselők számára is kiderült, hogy a Kúria ítélete nem kötelezte EKHE-eljárás lefolytatására a kormányhivatalt. Itt a polgármester fölolvasta a CTP – nekünk adott válaszával megegyező tartalmú – nyilatkozatát. Válaszát a képviselőtestület nem fogadta el.

A kormányhivatal is megerősítette, hogy a XXII. kerület pere jogerősen lezárult, és hozzátette: „A CTPark logisztikai bázis létesítésére kért engedélyt a telephelyén, így

a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárásban megállapította, hogy a CTPark beruházás jelentős környezeti hatással nem jár,

ezért környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása nem volt indokolt. A határozatot bíróságon támadta meg Budapest XXII. kerület Önkormányzata, a keresetet a bíróság elutasította, amit a Kúria is helybenhagyott. A CTPark részéről nincsen bejelentési vagy jelzési kötelezettség a környezetvédelmi hatóság részére, hogy a bérlői milyen tevékenységeket fognak folytatni, azonban amelyik cég hulladékgazdálkodási és/vagy környezetvédelmi engedélyhez kötött tevékenységet kíván folytatni, azt csak a megfelelő engedélyek birtokában teheti. Nyilvántartásunk szerint a mai napig a megkeresésben jelzett tevékenységre hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárás nem volt folyamatban. Hatóságunk nem kapott bejelentést engedély nélküli tevékenységről, ilyenről nincs tudomása.”

Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen sem a CTP, sem az MTSC nem gondolja úgy, hogy van itt bármilyen hatósági tennivaló. Természetesen mi sem minősíthetjük a nagytétényi logisztikai bázison folyó tevékenységet „veszélyesnek”. Azt, hogy ott történik-e veszélyes hulladék kezelése, a hatóságnak kell megítélnie, méghozzá nem a cég állítása, hanem helyszíni szemle alapján.

Úgy tűnik, kérdéseinkkel sikerült felkavarnunk az állóvizet. Budafok-Tétény önkormányzatának MKKP-s képviselője, Kazinczy Krisztina ugyanis szintén megkereste kérdéseivel az MTSC Hungary Kft-t, és a HR specialista válaszából az derült ki, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya

előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatot végzett az MTSC telephelyén, és megerősítette, hogy a cég tevékenysége „teljes mértékben megfelel a vonatkozó előírásoknak”

– mondta el a kutyapárti képviselő.

Egy félmondat utal arra, hogy a hatóság emberének föltűnhetett a telephelyen található csomagolási hulladék, ugyanis leírta, hogy az „nem kapcsolódik” az MTSC működéséhez. Rejtély, hogy kinek a tevékenységéhez kapcsolódhat egy cég telephelyén található csomagolási hulladék, ha nem a cégéhez, de információ hiányában ezt nem tudhatjuk. Bennünk az a kérdés is fölmerül, hogy a tesztelésen át nem ment „akkumulátor késztermékek” csomagolóanyaga veszélyes hulladéknak számít-e, esetleges oldószeres szennyezettség okán.

Az MTSC HR specialistája a képviselő kérdésére megerősítette, hogy a selejtes akkumulátorokat „eredeti állapotukban” visszaküldik partnerüknek. Valamint hozzátette, hogy „a telephelyen sem veszélyes hulladék tárolása, sem hűtővíz-, sem technológiai szennyvíz-kibocsátás nem keletkezik, ebből következően hulladékgazdálkodási, vízjogi vagy telephelyengedély megkérése sem szükséges.” Ezt állítása szerint egy független, akkreditált ipari biztonsági szakértő állapította meg, a jogszabályokkal összhangban.

„Mivel tevékenységünk kizárólag késztermék állapotú akkumulátorok roncsolásmentes feszültségmérésére terjed ki — szétszerelés, kémiai kezelés vagy az akkumulátor komponenseinek szétválasztása nélkül —, az álláspontunk szerint nem minősül gyártásnak, következésképpen nem esik az EKHE- vagy Seveso III. engedélyezési kötelezettség hatálya alá.”

Megkértük Papp Elizabet Georginát, küldje el szerkesztőségünknek a független szakértő véleményét. Az viszont már e közjátékból kiderült, hogy a környezetvédelmi hatóság megtalálta a CTP nagytétényi logisztikai bázisán az MTSC Hungary Kft.-t, amely ott – szemben Gondi Ferenc állításával – ott tárol és tesztel akkumulátorokat.

Egyéb „apróságok”

A park tétényi része még építési terület, ahol a szennyvíz kezelése még jó darabig „tengelyen történő szállítással” valósul meg, vagyis szippantós autókkal. Ez igencsak aggályos, ha mégis igaz volna, hogy a sérült akkumulátormodulokat vízzel töltött konténerekbe helyezik, mielőtt elszállítanák. Akkor ugyanis a konténerek szennyvize, illetve egy esetleges tűz oltása során keletkező víz nem „sima” szennyvíz, hanem oldószereket, nehézfémeket, elektrolit maradványokat tartalmazhat.

A másik probléma, hogy a logisztikai park már működik, azonban az odavezető gyalogút nem készült el. Így a közösségi közlekedéssel munkába járók csak balesetveszélyes módon tudják megközelíteni munkahelyüket.

Mindkét problémáról megkérdeztük Gondi Ferencet. „A használatbavételi engedélyt a kormányhivatal adta ki, amely a szennyvízkezelés módját is szabályozza. Az érintett területen keletkező szennyvíz kizárólagosan kommunális jellegű, nem tartalmaz veszélyes anyagokat. A szennyvízkezelés a vonatkozó jogszabályok és szakmai előírások betartásával történik” – felelte erre a CTP vezetője, és hozzátette: „A park megközelítése a hatóságok által jóváhagyott tervek szerint került kialakításra. A CTP a saját tevékenységéhez kapcsolódóan minden szükséges felelősségbiztosítással rendelkezik. A bérlők tevékenységéhez kapcsolódó biztosítások megléte és kezelése a bérlők felelősségi körébe tartozik. A közúti infrastruktúra-fejlesztések ütemezett sorrendben haladnak, mind a hatóságokkal, mind az önkormányzatokkal egyeztetve. A park megközelítése a jóváhagyott terveknek, hatósági engedélyeknek és jogszabályoknak megfelelően került kialakításra. (A körforgalom megépítéséig ideiglenes T-leágazást alakítottak ki, amely a gépjárművek bejutását biztosítja – a szerk.) A CTP emellett saját költségére és beruházásban fejleszti a környező közúti infrastruktúrát, beleértve többek között a körforgalmat, valamint a gyalogos és kerékpáros kapcsolatok kialakítását. A közlekedési szabályok betartása minden esetben az egyének felelőssége.”

A közlekedési szabályok betartásával csak autóval lehet eljutni a CTP területére, ám a dolgozók jó része nem autóval közlekedik.

A települések egymásnak feszülnek

Bár a nagytétényi érintett terület jóval kisebb, mint az érdi, a XXII. kerületnek, úgy tűnik, jobban fáj, hogy

a logisztikai bázis területét csupán a gát választja el az ártéri erdőtől és a Beliczay-szigettől, amely Natura 2000-es, illetve természetvédelmi terület,

az érdiek kedvelt kirándulóhelye. A Duna-parti sáv kiemelt jelentőségű ökológiai folyosó, a budapesti agglomeráció egyik utolsó olyan szakasza, ahol a folyóparti élőhelyek még összefüggő láncot alkotnak az érdi Duna-szakasz és a nagytétényi ártéri erdő között, lehetővé téve az állatok és növények vándorlását. A gát túloldalán, ahol a gigantikus méretű csarnokok kinőttek, nemrég még őzek vágtak csapást a búzamezőben.

Amikor Érd új településtervének véleményezési eljárásába hivatalból bevonták a XXII. kerület önkormányzatát, Budafok-Tétény kifogásolta is, hogy a CTP beruházásának megvalósítása érdekében Érd átminősítette a területet, és mezőgazdasági tevékenység helyett új általános gazdasági területet jelölt ki. A kerület érvelése szerint az átsorolás ellentétes a területrendezési törvénnyel is, mely kimondja, hogy „új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 250 méternél közelebb nem jelölhető ki”. Még egy kiemelt beruházás sem szolgáltathat indokot erre, ha az ára kiváló termőföld vagy erdőterület megszűntetése.

Budafok-Tétény felrótta, hogy az erdő- és vízműterület átsorolása ökológiai szempontból károkat okozhat, és arra figyelmeztetett, hogy a zöldfelület és a biológiai aktivitás csökkenésének negatív környezeti hatásai lesznek. Szintén aggályosnak nevezte, hogy a Duna-parti vízbázis hidrogeológiai „A” védőidom területén a CTP beruházás érdekében Érd vízműkutakat számolt fel. Kifogásolta, hogy a beépített felületeken keletkező, elszikkadni nem tudó csapadékvíz elvezetése és távoltartása Nagytétény számára megoldandó feladat lesz.

Az ország hatalmas területein látványos folyamat, hogy termőföldek helyén logisztikai bázisok nőnek ki. A települések vezetői úgy érzik, ezzel megoldódnak finanszírozási gondjaik. Ennek az ára azonban nagy lehet, ha immár abban sem lehetünk biztosak, hogy ezekben a raktárakban minden csak „tiszta logisztika”. Nagy kérdés, hogy az ország hány hektárján folyik olyan szürkezónás tevékenység az akkumulátoriparhoz kapcsolódóan, amelynek a kormányhivatalok szerint „nincs környezeti hatása”.

The post Hogyan kerülhetett akkumulátortesztelő cég Érd határába? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu