Az elmúlt öt évben Bulgáriában nyolc parlamenti választást tartottak, s az előző hét voksolás után nem sikerült stabil kormányt alakítani a balkáni országban. Ehhez képest óriási áttörést jelent, hogy a most vasárnapi választást a Progresszív Bulgária (PB) egy pár hete, március elején alakított balközép párt nyerte, a szavazatok 44,6 százalékát megszerezve. A párthoz csak nemrég csatlakozott a miniszterelnök-jelölt, Rumen Radev is, aki a köztársasági elnöki posztról mondott le idén januárban.
A 2017 és 2026 között az állam élén álló Radev terve a vártnál is jobban sikerült. Bulgáriában évtizedek óta nem látott esemény következett be: egyetlen párt szerzett abszolút többséget a 240 tagú nemzetgyűlésben, ahol a PB-nek 130 mandátuma lesz. Ekkora sikert utoljára 1997-ben ért el bolgár politikai tömörülés. A 130 mandátum birtokában pedig a PB stabil kormányt alakíthat Szófiában, ahol 2021 óta váltották egymást a különböző miniszterelnökök és kabinetek.
Radev programjában az Oroszországgal való kapcsolatok javítását, az orosz energiaimport helyreállítását és az EU energiapolitikájának bírálatát hangsúlyozta, emiatt gyakran hasonlították a magyar politikához, azon belül is a Fideszhez és Orbán Viktorhoz. Bár euroszkeptikus, azt mondta, Bulgária folytatja európai útját, csak „pragmatikusabb” megközelítésre van szükség.
A volt bolgár belügyminiszterhelyettes, Filip Gunev e pragmatikusság miatt Radevet inkább a szlovák Robert Ficóhoz, mintsem a magyar távozó kormányfőhöz hasonlította.
Az egykori vadászpilótáról, Radevről a világsajtó jelentős része azt hangsúlyozza, hogy oroszbarát politikusról van szó. Ugyanakkor a bolgár politológus, Teodor Szlavev szerint Radevből nem lesz a bolgár Orbán, és nem fogja „szabotálni” az EU közös döntéseit, mivel „Bulgáriának mint államnak nincs ilyen pozíciója”. Szlavev a bolgár rádiónak nyilatkozva hozzáfűzte: Radev nem fogja azt tenni, amit „Orbán az orosz érdekekkel szinkronban csinált”.
Rumen Radev egyáltalán nem olyan miniszterelnök lesz, mint amilyen Orbán Viktor volt az elmúlt 16 évben
– erősítette meg a bolgár elemzők véleményét a 24.hu-nak Krasztev Péter, a Budapesti Gazdasági Egyetem docense.
A Bulgária-szakértő szerint Radev nem fog kibeszélni az EU-ból és ő sosem fogja megcsinálni azt, hogy elárulja a saját szövetségi rendszerét. Az igaz, hogy Putyinnal közös fotóval kampányolt, de ez nem azt jelenti, hogy Putyint támogatja vagy vele akar mutyizni. Sokkal inkább arról van szó, hogy ezáltal a radikális jobboldaltól elvett 10 százalékot, ha az előző választáshoz képest nézzük a szélsőségesek mostani eredményeit – jegyezte meg Krasztev.
Szavait igazolja a választási eredmény: több szélsőséges párt be sem jutott a parlamentbe, és a radikális jobboldali Újjászületés is csak úgy tudta átlépni a bejutási küszöböt, hogy közben húsz parlamenti mandátumot vesztett az előző választáshoz képest. Az Újjászületés végül alig több mint négy százalékot kapott a mostani választásokon.
– Radev egyébként nem valamiféle gazdasági érdekből mondja, hogy a Krím az orosz, vagy hogy az oroszokat nem lehet katonailag megverni, hanem azért, mert egy „darabos gondolkodású katona”. Azaz egy olyan „hadfi”, aki nem tud kilépni abból a gondolkodási rendszerből, amelyben hivatásos katonaként élt – magyarázta Krasztev. Radev korábban a bolgár légierő parancsnoka volt, tábornoki rangban.
„Nála minden sarkos és elvágólagos” – folytatta a szakértő, hozzátéve: az, hogy Radev nem akar Ukrajnának fegyvert szállítani, nem egyedülálló Európában. Ugyanakkor
katonaként nem lenne képes arra, hogy a saját szövetségi rendszerét elárulja,
méghozzá éppen az említett „darabossága, sarkossága” miatt – jegyezte meg Krasztev.
Hasonló a helyzet az EU-val: az extábornok-exállamfő kritikus az Európai Unióval szemben, de nem akarja azt elfoglalni, nincs olyan terve, hogy meghódítsa Brüsszelt – fejtegette az egyetemi docens.
A saját választói felé pedig egészen mást üzent, mert az előbb említett nemzetközi ügyek a bolgárokat amúgy sem nagyon érdeklik – folytatta a Bulgária-szakértő. A bolgárokat ugyanis az érdekelte, hogy Radev – állításának megfelelően – képes-e a különböző gazdasági érdekcsoportokkal összefonódott, korrupt politikai elitet leváltani.
Elsősorban Bojko Boriszov korábbi háromszoros miniszterelnök, a populista-jobboldali GERB párt alapítójának és Deljan Peevszki oligarchának, egy kisebb, török nemzetiségi párt vezérének legyőzésével kampányolt az extábornok. (A GERB élén Boriszov bő egy évtizeden át kormányozta Bulgáriát, több megszakítással, s ebben az egyik fontos politikai szövetségese Peevszki volt, aki brit és amerikai szankciós listákon is szerepel vélt vagy valóságos korrupciós vádak miatt.)
Ilyen értelemben pedig nem Orbán Viktorhoz, hanem inkább Magyar Péterhez volt hasonló Radev helyzete, egy – megszakításokkal ugyan, de – több évtizede Bulgáriát irányító elit leváltását ígérte. Ezen túl persze semmilyen hasonlóság nincs közte és Magyar Péter között, de a speciális helyzetük miatt óhatatlan némi párhuzam megvonása a Tisza Párt és Radev pártja között – jegyezte meg Krasztev.
Teodor Szlavev politológus szerint egyébként a bolgár választók egyértelműen kifejezték azt az akaratukat, hogy véget akarnak vetni a Boriszov és Peevszki nevével fémjelzett kormányzati modellnek. Most világos és egyértelmű mandátumot kapott a politológus szerint a PB, hogy stabil kormányzást teremtsen.
A légierő egykori tábornokaként és korábbi államfőként egyaránt fontos posztokat betöltött Radev a kiábrándult szavazókat akarta most megnyerni, miután az instabilitás, a korrupció és a sorozatosan hiábavalónak bizonyult választások miatt egyre többen fordultak el a politikától. Ezt a célját is elérte: a vasárnapi voksoláson nőtt a részvétel: 50 százalék fölé kúszott néhány tizedszázalékponttal, szemben az előző választás 39 százalékával.
Az előző kormány, amelyet az EU-párti, magát jobbközépnek mondó, de inkább populizmusáról ismert GERB párt irányított, politikailag már tavaly év végén megbukott. A Roszen Zseljazkov vezette kabinet február 19-éig maradt hivatalban, miközben döntően fiatal tüntetők szerveztek ellene demonstrációkat. A tiltakozások kiváltóokai között volt a megélhetési költségek emelkedése, az euró januári bevezetése utáni elégedetlenség és az adóemelések – írtuk hétfői gyorselemzésünkben.
A korrupció és a „maffiapolitikusok” elutasítása is szerepet játszott abban, hogy a korábban kormányzó elitpártok most vasárnap mindannyian vereséget szenvedtek a Progresszív Bulgáriától. A GERB mindössze 13,4 százalékig jutott, a GERB előtt szintén hatalmon lévő, ugyancsak Európa-párti liberális szövetség, a Folytatjuk a Változást (PP) – Demokratikus Bulgária (DB) Koalíció pedig csupán csak 12,7 százalékot kapott. (Február óta egyébként ügyvezető kormány van hivatalban Bulgáriában, Andrej Gjurov vezetésével, aki 2021 és 2023 között a PP tagja volt.)
A bolgár lakosság ellenszenve leginkább Deljan Peevszkivel szemben nyilvánult meg. A bolgár származású, de egy török nemzetiségi pártot „meghekkelő” és annak élére álló oligarcha, aki ellen gyanús ügyletei miatt több ország is szankciókat léptetett életbe, megkerülhetetlen alakja volt az elmúlt évtizedek bolgár politikai életének. Peevszkinek nagy befolyása volt a jobbközép-populista GERB-re is, amelynek élén Bojko Boriszov háromszoros miniszterelnök (2009-2013, 2014-2017, 2017-2021) áll. Boriszov a 2010-es évek nagy részében kormányfőként irányította a balkáni országot, Peevszki pedig „szürke eminenciás” volt a GERB-kormányok idején, s azóta is, ha a GERB bekerült a hatalomba.
Peevszki elutasítottságával összefügg tehát a GERB gyengülése is, miután Boriszov embere, Roszen Zseljazkov irányította azt a kormányt is, amely tavaly év végén lemondott. Emiatt kellett most előrehozott választásokat tartani.
A 62 éves Radev győzelmi beszédében mindenesetre hangsúlyozta:
az emberek elutasították az önelégült és arrogáns régi pártokat, s nem estek áldozatul a hazugságnak és manipulációnak.
Köszönöm nekik a bizalmat.”
Európával és az unióval szemben sem ütött meg kemény hangot a kormányfői poszt várományosa. Szerinte Európának most kritikus gondolkodásra van szüksége, pragmatikus cselekvésre, különösen pedig egy új biztonsági architektúrára. És persze arra, hogy felélessze az ipari erejét és versenyképességét. Radev szerint ez lesz a legfőbb hozzájárulásuk az ország európai küldetéséhez.
The post Oroszbarát a leendő bolgár miniszterelnök, de szakértőnk szerint nem olyan lesz, mint Orbán Viktor first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
