Külön nyomozócsoportot állít fel a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) azt követően, hogy Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész rendelkezése alapján ügyészségi hatáskörbe vonták a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyében a rendőrség által folytatott nyomozást – tudta meg a 24.hu.

Fazekas Gézával a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyészével, és Borbély Zoltán büntetőjogásszal, a hatóság korábbi ügyészével elemeztük ki a mai döntést. Fazekas lapunknak azt mondta, mindent megtesznek azért, hogy ne tűnhessenek el a milliárdok.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly február 10-én rendelt el nyomozást az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feljelentése alapján a Magyar Nemzeti Bankot érintő ügyben. Megtudtuk, hogy az 500 milliárd forintra becsült vagyonvesztés ellenére mind a mai napig senkit sem hallgattak ki a rendőrök gyanúsítottként.

A közelmúltban, a választások előtt a Matolcsy család konténerekben szállította Dubajba az értékes vagyontárgyait, sportautóit. A família szerepe az MNB-botrányban is felmerült, hiszen a jegybankot Matolcsy György vezette, amikor a visszaélések történhettek. A jegybank Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványa (PADME) köré szerveződött hálózatnál az ÁSZ szerint százmilliárdos nagyságrendű, közpénzeket érintő vagyonvesztés történhetett. Arról, hogy Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak mi köze van a botrányhoz, ebben a cikkben írtunk.

Fazekas Géza lapunknak azt mondta, hogy az ügyészi hatáskörbe vonás csak az Állami Számvevőszék MNB-alapítványok hűtlen kezeléses ügyében indított nyomozásra vonatkozik, és eddig még senkit sem hallgatott ki a rendőrség gyanúsítottként.

Miért pont most döntöttek így, és mit takar ez a döntés egészen pontosan – kérdeztük Fazekast, aki szerint fő szabályként a rendőrség, kisebb részben a Nemzati Adó- és Vámhivatal (NAV) jár el különböző ügyekben úgy, ahogy azt az eljárási törvény megosztja. – A nyomozás két lényeges szakaszra válik el a büntetőeljárási törvény szerint, és ennek megfelelően teljesen eltérő az ügyészség mozgástere ebben a két szakaszban. Addig, amíg nincs gyanúsított, felderítési szakban van az eljárás, ilyenkor a nyomozó hatóság teljes önállósággal, és teljes felelősséggel jár el. Ez azt jelenti, hogy az ügyész nem szólhat bele a nyomozásba. Annyi szerepe van, hogy tájékoztatást kérhet, mint ahogy ebben a konkrét ügyben is rendszeresen megtette ezt a Fővárosi Főügyészség. A törvényességi felügyeleti jog gyakorlás azt jelenti, hogyha például van egy panasz, mondjuk egy házkutatás vagy lefoglalás ellen, akkor azt az ügyészség bírálja el.

Onnantól viszont, hogy van gyanúsított az ügyben, az irányítás az ügyészség hatáskörébe kerül, és az ügyész mondja meg a rendőrnek, hogy miket kell még beszerezni, és mik azok a nyomozati cselekmények, amiket el kell végezni ahhoz, hogy dönteni lehessen a vádemelés kérdésében

– magyarázta megkeresésünkre a Legfőbb Ügyészség szóvivője.

A főosztályvezető ügyész szerint van egy kivételes szabály, amely lehetőséget ad az ügyészségnek arra, hogy bármilyen nyomozást ügyészségi hatáskörbe vonjon (ebbe beletartoznak a NAV és a rendőrség által folytatott nyomozások is). A törvény azonban nem sorol fel példákat és nevesíti meg, hogy milyen indokok szükségesek ahhoz, hogy az ügyészség saját hatáskőrbe vonjon egy nyomozást.

– Ez jellemzően nagy volumenű, nagy összetettségű, nagy társadalmi figyelmet kapott ügyek esetében szokott előfordulni, amikor azt észleli az ügyészség, hogy például nem kellő időszerűséggel, nem kellő ütemezéssel, vagy nem megfelelő ütemérzékkel folyik egy nyomozás. Ez az ügyészi hatáskörbe vonás történhet felderítési szakban, amikor még nincs gyanúsított. Az Állami Számvevőszék által tett feljelentés alapján indult MNB-ügy is ilyen. De olyan is előfordulhat, hogy már van gyanúsított, amikor az ügyészség saját hatáskörébe vonja az ügyet – mondta Fazekas Géza.

Kiemelt cél a vagyon visszaszerzése

Fazekas példákat is mondott mindkét esetre. Elsőként a Széchenyi Bankkal kapcsolatos eljárást említette, amikor a BRFK hosszú ideig nem jutott egyről a kettőre, és senkit nem hallgatott ki gyanúsítottként a nyomozás során. Mint mondta, 2019-ben a Fővárosi Nyomozó Ügyészség ügyészségi hatáskörbe vonta az ügyet, a nyomozó ügyészség pedig 2022-ben 15 ember ellen emelt vádat. A másik példaként pedig az országos botrányt kavaró Szőlő utcai esetet hozta fel: „amikor ügyészségi hatáskörbe vonták az eljárást, akkor még csak két gyanúsított volt, most pedig már tizenegy gyanúsított van.”

Magyar Péter szerint a Legfőbb Ügyész mostani döntése „eső után köpönyeg”, mert a Nemzeti Bank kirablói már leléptek a szajréval. Az ügyészségi szóvivő a leendő miniszterelnök kijelentése kapcsán kifejtette,

az ügyészség következetes gyakorlata az, hogy politikai nyilatkozatokra nem szokott reagálni.

– A legfőbb ügyész tavaly decemberben az országgyűlési beszámolójában a nyomozással kapcsolatos kérdésre elmondta, hogy zajlik az eljárási szakaszolás, és hogy a rendőrök jártak el az ügyben. Akkor úgy fogalmazott, hogy a nagy adatmennyiség indokolhatja, hogy nem történt áttörés, de eljöhet az a pillanat, amikor már nem indokolhatja az ügy mérete és terjedelme azt, hogy nem jutottak egyről a kettőre – mondta.

Kérdésünkre, hogy ha kiderül, visszaélések miatt tűnt el rengeteg pénz, akkor milyen esély van annak visszaszerzésére, Fazekas Géza elmondta, „első lépésként a Központi Nyomozó Főügyészség átveszi az eljárás iratait és a teljes iratanyagot a rendőrségtől.

Biztosan tudom, hogy felállítanak egy külön nyomozócsoportot a nyomozó főügyészségen, ami abszolút prémium szempont, hogy a lehető leghamarabb képbe kerülve előre vigye az ügyészség ezt az ügyet.

Ezek között pedig külön kiemelt szempont az, hogy a vagyon felderítését, a vagyon visszaszerzését, biztosítását lehetővé tevő eljárási lépéseket megtegye”.

Borbély Zoltán szerint indokolt volt a Legfőbb Ügyészség döntése

Borbély Zoltán büntetőjogász egy évtizeden át dolgozott a Legfőbb Ügyészség ügyészeként. Lapunknak azt mondta, hogy mindenképp indokolt volt az, hogy az ügyészség saját hatáskörbe vonta az eljárást.

– A büntetőeljárásban vízválasztó, a legfontosabb pont az, amikor már van gyanúsított, mert akkor az eljárás felderítési szakból vizsgálati szakba kerül. És innentől az ügyészség más teljes hatáskőrben felel a nyomozásért. És az is nagyon fontos, hogy felderítési szakban jóval inkább a nyomozó hatóság vállát nyomja a felelősség. Vannak azonban olyan eljárások, amik egyből a Központi Nyomozó Főügyészséghez tartoznak, ilyen például a rendőr sérelmére elkövetett emberölés. És ilyenek a különféle magasabb rendfokozatú katonák, rendőrök által elkövetett bűncselekmények. És ilyen az országgyűlési képviselők által, vagy sérelmére elkövetett bűncselekmények is – nyilatkozta.

A legfőbb ügyész bármikor ügyészségi hatáskőrbe utalhat ügyeket – jelentette ki Borbély Zoltán, aki szerint ahhoz kétség sem férhet, hogy az MNB-ügy egy kiemelt eljárás. – Társadalmi hatásában, bonyolultságában, összetettségében, az, hogy az Állami Számvevőszék tette a feljelentést, mind ezt alapozza meg. Ez pontosan olyan ügy, ahol indokolt az ügyészségi hatáskörbe vonás. Érdekesség, hogy a régi büntetőeljárásban először volt a gyanúsítás, és csak utána szerezték be hozzá a bizonyítékokat. Most ez fordítva van: először beszerzik a bizonyítékokat, és utána jön a gyanúsítás. Tulajdonképpen a gyanúsítás a nyomozás végén történik, kivéve, hogy ha halaszthatatlan nyomozati cselekmény történt, magyarán azonnal őrizetbe kell venni valakit – mondta a 24.hu-nak a büntetőjogász.

Borbély lapunknak azt mondta, hogy a Központi Nyomoz Főügyészség jogtörténeti viszonylatban egy új intézmény. 2001-ben jött létre, és akkor még Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal volt a neve, vezetője akkor a Fővárosi Főügyész egyik helyettese volt. Ezután a Központi Nyomozó Főügyészség névvel már önálló főügyészségi jogkört kapott, azaz olyan lett, mint egy megyei főügyészség.

The post Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője: Külön nyomozócsoportot állít fel a KNYF, kiemelt szempont az MNB-s vagyon felderítése és visszaszerzése first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu