Ez a Btk. 305. paragrafusa, a hivatali helyzettel való visszaélés esete, büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés is lehet

– véli Horváth Lóránt ügyvéd az esetről, amelyet Simor András zsarolásnak nevezett, amikor kitálalt az ATV-ben. Az egykori jegybankelnök az Egyenes Beszédben azt mesélte el, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik alelnöke nyomást gyakorolt az Erste Bank elnökére, Jelasity Radovánra, hogy távolítsák el a bécsi Erste Group felügyelőbizottságából Simor Andrást, ellenkező esetben kellemetlen eljárásokban lesz része a magyarországi leánybanknak. Simor elbeszélése alapján meg is kezdődtek a különleges adatkérések.

A volt jegybankelnök a mostanáig tartó hallgatását, a feljelentés elmaradását azzal magyarázta, hogy nem tudtak volna bizonyítékot felmutatni, hiszen tanúk nélkül, egy ablaktalan biztonsági szobában zajlott a jelenet.

Az Ügyvédkör elnöke szerint azonban nem teljesen kizárt a bizonyítás.

A bíróság előtt megállhat, mivel tanúként szerepelhetnek azok a kollégák, akiknek az esetet követően Jelasity Radovan beszámolt a történtekről, illetve a zsarolást követő események is felhasználhatók bizonyítékként – utalt Horváth Lóránt arra, hogy biztosan van nyoma a jegybanki adatkéréseknek, illetve a beígért „kellemetlen eljárásoknak”.

Eddig nem volt támogató a környezet, de remélhetőleg ez változik

– adott hangot annak, hogy lehet esélye egy esetleges büntetőeljárásnak.

Az ügy nem évült el még, nem telt el az eset óta 5 év.

Simor azt állította, hogy 2023 végén jutott a tudomására a zsarolás, és 2024 januárjában mondott le a felügyelőbizottsági tagságáról.

Kandrács, aki állítólag tudott nemet mondani a politikának

Megkerestük Kandrács Csabát, aki a történtek idején a bankok felügyeletét ellátó alelnökként tevékenykedett a MNB-ben egészen 2025 októberéig, a mandátuma lejártáig. A jelenleg már a Mészáros Lőrinc többségi és a magyar állam kisebbségi érdekeltségében álló MBH Nyrt. igazgatósági tagjaként dolgozó Kandrács cikkünk írásáig nem válaszolt kérdéseinkre, jóllehet azt üzente, hogy mindenképpen reagálni fog.

A Telexnek ugyanakkor azt írta, hogy a felügyeleti munkáját „minden esetben a jogszabályokkal összhangban, azokat betartva, a vonatkozó szakmai sztenderdeknek megfelelően végezte.” Azt is hozzátette, hogy „az alaptalan vádaskodásra alkalmas sajtóhírek, nyilatkozatok kapcsán jogi lépések” megtételét tervezi.

Kandrács arra a kérdésünkre sem válaszolt, hogy az Erste vegzálása a saját akciója volt-e, vagy az akkori jegybankelnök, Matolcsy György ambicionálta. Matolcsyt is kerestük az ügyben, de nem reagált kérdéseinkre, csupán a jegybanki alapítványok vagyonának kezelésére tett Simor-megjegyzésekkel szállt vitába újabb közleményben.

A kormányközeli Index a leköszönő alelnökkel készült búcsúinterjúban úgy írt Kandrácsról, mint, aki tudott nemet mondani Matolcsy Györgynek és a politikának is. Arra a kérdésre, hogy volt-e nyomás a felügyeletre, ezt válaszolta: „Itt több a mítosz, mint a valóság. Direkt kérést soha nem kaptam, sem az MNB-n belülről, sem a politikától. Nem mondták, hogy ne objektíven döntsünk, vagy ne a szabályok szerint járjunk el. Lehet, hogy azért, mert mindenki tudta: felesleges próbálkozni. A felügyelet szakmai alapon működött és működik. Ez volt a kulcs.”

Az MNB vizsgálatot ígér

Az ügy egyik főszereplője, Jelasity Radován – aki egyben a Bankszövetség elnöke is – a 24.hu konkrét kérdéseire nem válaszolt, a bank sajtóosztálya a médiának terített egyenválaszát küldte meg:

Az Erste az elmúlt időszakban több alkalommal volt kitéve hátrányos, eseteként jogszerűség tekintetében megkérdőjelezhető bánásmódnak. Ha a konkrét ügyben vizsgálat indul, az Erste rendelkezésre áll. Az Erste előre tekint, bízva egy olyan Magyarországban, amely a piaci szereplőknek jogszerű, kiszámítható és versenysemleges feltételeket biztosít.

Úgy fest, lesz vizsgálat, ha nem is az Erste feljelentésére. Az MNB ugyanis azt közölte, hogy a „nyilvánosságban megjelent új információk miatt” Varga Mihály jegybankelnök

haladéktalanul vizsgálatot rendelt el a kérdéses időszakra.

Azt eddig is lehetett sejteni, hogy nem az Orbán-kormány kedvence az Erste. Legalábbis Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrég kijelentette, hogy mivel túl sok bank van Magyarországon, és túl drágák (2024-ben minden idők legnagyobb nyereségét vihették haza), csak öt nagybank maradhat. Közülük négyet meg is nevezett, mégpedig a négy legnagyobbakat (OTP, MBH, K&H, UniCredit). Itt azonban megállt, az ötödik helyen álló Erste már nem fért a csapatba.

Az Erste bő 5000 milliárd forintos mérlegfőösszeggel az ötödik, 131,8 milliárdos nyereségével viszont előzte az előtte álló K&H-t és UniCreditet is.

Idei fejlemény az is, hogy pert indított az Erste rágalmazásért, jogtalan védjegyhasználatért és a bank jó hírnevének megsértése miatt, mivel az Én, a kétarcú című képregényben az Erstét név szerint többször is megjelenítik, és alaptalan állításokkal negatív színben tüntetik fel.

Bécsi forrásunk azzal magyarázta az Erste kipécézését, hogy a Fidesz-kormány a térfoglalást komolyan gondolta a pénzügyi szektorban is, és ezt a csoportot találták a leggyengébb láncszemnek. Az UniCredit miatt nem akartak Giorgia Meloni olasz kormányfővel tengelyt akasztani, a K&H pedig „túl közel van Brüsszelhez”, így kizárásos alapon az Erste maradt, amely ráadásul

The post Megállhat-e a bíróságon a Simor András által zsarolásnak minősített ügy? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu