A klímaváltozás városi hatásait ma már nem kell magyarázni: nyaranta tartós hőhullámok, hirtelen lezúduló esők és egyre hosszabb aszályos időszakok váltják egymást. A válasz azonban nem feltétlenül újabb technológia alkalmazása, hanem inkább a természet visszaengedése a városba. A zöldfelületek – a parkoktól a fasorokon át a zöldtetőkig – ma már a várostervezés egyik legfontosabb eszközei.

Szingapúrban vertikális kertek és úgynevezett „zöld felhőkarcolók” létrehozásával igyekeznek ellensúlyozni a negatív hatásokat, míg Koppenhágában az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó parkokat hoznak létre és korszerűsítik a vízkezelést is. Bécsben egy átfogó városi zöldstratégiát valósítanak meg, Párizsban pedig nagyszabású zöldtető programot dolgoztak ki, és nagy hangsúlyt helyeznek a parkokra is.

A nem nyírt fű, mint a klímavédelem eszköze

Budapest méhlegelő-programja talán nem olyan látványos, mint egy felhőkarcolókra telepített vertikális erdő, de az ökoszisztéma szempontjából rendkívül hatékony megoldás, és az egyik leginnovatívabb klímaadaptációs eszköz.

A program lényege, hogy bizonyos, kevésbé frekventált területeken – szemben a többi városi zöldfelülettel – nem nyírják rendszeresen a füvet. A Budapesti Közművek szakemberei évente mindössze 1–2 alkalommal kaszálnak ezeken a kiválasztott területeken, így a növényzet természetes módon fejlődhet.

A „méhlegelő” elnevezés kissé megtévesztő, mert bár valóban fontos élőhelyei a vadméheknek és más beporzóknak, az eredmény ennél sokkal összetettebb:

• hűtik a várost, mert a magas növényzet párologtat, csökkenti a hőmérsékletet
• megőrzik a nedvességet a talajban és lassítják a kiszáradást, így az aszályos, meleg nyarakon ezek a rétek üdébbek maradnak
• csökkentik a villámárvizek hatását
• növelik a biodiverzitást, új növény- és állatfajok jelennek meg.

A méhlegelők esztétikailag is új minőséget hoznak, mert a szezonálisan változó rétek a hullámzó fűfélékkel, a kék, sárga, lila, piros vadvirágokkal gyönyörű, és sokkal dinamikusabb látványt nyújtanak, mint az egységesre nyírt pázsit.

Ugyanakkor a közlekedési sávok mentén kontúrkaszálást is alkalmaznak a Budapesti Közművek FŐKERT divíziójának szakemberei, így a növényzet nem nő rá a burkolatokra és nem akadályozza a haladást és az összkép is rendezettebb.

Már budapesti méhlegelő-térkép is van

A fővárosi vadvirágos rétek területe dinamikusan növekszik: míg 2025-ben 716 ezer négyzetmétert tett ki, 2026-ra ez közel egymillió négyzetméterre bővül. Ez nagyjából 140 futballpályának, vagy a Margitsziget méretének felel meg.

Újdonságként több helyszínen – például a Margitszigeten, a Domonkosrendi kolostor környékén, és az I. kerületi Szarvas téren – speciális, több tucat fajból álló magkeverékeket vetnek, hogy felgyorsítsák a biodiverzitás kialakulását. Fontos azonban tudni, hogy egy valóban gazdag élővilágú rét kialakulása több évig tart. Bár ezeken a területeken a kaszálás ritkább, a szakemberek minden évben felülvizsgálják a területet, monitorozzák az élővilágot, és a tapasztalatok, felmerülő igények alapján változtatnak a terület kiterjedésén, elhelyezkedésén.

Megéri azonban várni, és jó hír, hogy a budapesti méhlegelők helyszíneit már egy Google Térképen is megkereshetjük. Ez nem csak átláthatóvá teszi a programot, de segítséget nyújt ahhoz is, hogy előre megtervezetten keressük fel ezeket a helyeket, például egy napos tavaszi, nyári hétvégén.

Végső soron a méhlegelők azt mutatják meg, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben nem mindig a leglátványosabb megoldások a leghatékonyabbak, hanem sokszor elég teret adni a természetnek, és hagyni, hogy elvégezze helyettünk a munka egy részét.

The post Már egy margitszigetnyi méhlegelő segíti Budapestet a klímaváltozás elleni harcban first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu