Amikor a céget alapítottam 19 éves koromban, itthon még nem volt elterjedt a mesterséges intelligencia. Ma már nekünk is alkalmazkodni kell hozzá, de a kihívások mellett hasznos eszköznek is bizonyul számunkra az AI. Érdekesebb kérdés, hogy az EU-ban hogyan fogják szabályozni a használatát, és ránk ez miként hat majd

— fogalmazott lapunknak Volom Sára, a Photon alapítója.

Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (MI vagy AI) hihetetlennek tűnő gyorsasággal tört be a munkahelyekre és a személyes életünkbe. Ma még viszonylag kevés ország tudja kordában tartani a fejlődési ütemet megfelelő szabályozásokkal. Egyes országokban – például Kínában – gyorsabban reagálnak, míg Magyarország jelenleg is alkalmazkodási fázisban van, különösen a munkaerőpiac, az automatizáció vagy az oktatás területén.

Az MI szolgáltatásainkba való beépülése és az azzal járó piaci átrendeződés számos vállalkozást próbára tesz. A változás sebessége mellett kevésbé esik szó a jelenség okozta pszichés és lelki következményekről: a félelem, a kontrollvesztés érzése, az identitás- és értékvesztés kockázata vagy az „AI brain-fry” (AI-elbutulás) kialakulásáról mégis érdemes szót ejteni, hiszen bárkit érinthet most vagy a jövőben.

Még nem tudni, milyen mértékben lesz a mesterséges intelligencia hatással az életünkre, de a kíváncsiság vagy a szorongás sokunkban már most megjelent. Legyen szó alkalmazotti, vállalkozói vagy vezetői pozícióról, az MI láthatólag mindenkinek okoz némi feszültséget.

Volom Sára és a csapatának tagjai viszont egyáltalán nem pánikolnak. Az elmúlt években elkezdték tudatosan integrálni az AI-t a fotós és a vizuális szolgáltatásaikba, emellett pedig egy olyan automatizációs folyamat kiépítésén dolgoznak, ami hatékonyabbá teheti a cég működését. Hasznos közreműködőként tervezik a sokak által „mumusként” emlegetett mesterséges intelligenciát használni az ügyfélszolgálatot érintő alapfeladatokban.

Bár ennek a procedúrának a kezdeti fázisában már meg kellett válniuk egy munkatársuktól, mégsem félnek attól, hogy a cég fejlődését negatív irányba vinné az AI terjedése. Inkább eszközként tekintenek rá, és igyekeznek kontrolljuk alatt tartani a mesterséges intelligenciát.

Cikkünkben Sára megosztja az „AI tavasz” megjelenése óta tapasztaltakat a fotós szakmáról, illetve gyakorlati megoldásokat javasol a bizonytalan vállalkozóknak és fiataloknak. A jelenség okozta potenciális lelki és pszichés problémák megismerésében és feldolgozásában Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus segít.

A Photon útja

Sára 16 éves korában kezdett el szabadúszó fotósként dolgozni. Ekkor jött a víziója a Photonról, amelynek 19 éves korában lett a büszke cégvezetője. 2020-ban már a Forbes top 30 legsikeresebb fiatal vállalkozóinak listáján is helyet kapott.

A Photon 2017-ben indult egy gimnáziumi vállalkozói program keretében. Az automatizált, teljes körű tartalomplatform gyors, korlátlan és személyre szabott fotók és videók készítésére szakosodott. A kezdetekben egy zárt Facebook-csoportként működő csapat mára egy személyre szabott csomagokat és skálázható, menedzselt szolgáltatást nyújtó vállalkozássá nőtte ki magát. A Photon több mint 700 alkotót foglal magába, 13 000 projektet valósított meg, a nemzetközi piacon futótűzként terjeszkedik.

Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen típusú szolgáltatásra hogyan hatott az AI megjelenése? A Photon stabil lábakon áll, és fel van készülve a mesterséges intelligencia okozta kihívásokra, az előnyöket pedig bátran használják ki a munkatársak.

Mára AI-technológiákat is integráló szolgáltatás lett a magyar cégből.

2023 körül vált intenzívebbé az AI-eszközök használata: a fotós és a videós szakmára egyébként különös hatással van ez a jelenség. Mi is használjuk ételfotózásnál háttércseréhez, utómunkához, de azért egy rendezvényfotózáson nem tud ott lenni, nem képes elkapni az AI a tökéletes pillanatot. A fotós szakma átrendeződik, és már most vannak olyan feladatok, amiket az MI képes ellátni, de a fotós hivatás ettől még nem fog eltűnni

— fejti ki, miért nem félnek attól, hogy az AI ellehetetlenítené a Photont.

Sára megosztotta lapunkkal, hogy bár elpártoltak tőlük a fotós kollégák az AI megjelenése óta, ettől még nem csuklottak össze. Csapatuk részletes, koherens szabályozást alakít ki a céges AI-folyamatok kézben tartására. A kreatív vagy kényes szakmai részleteket még mindig manuálisan végzik, és szigorúan ügyelnek a megrendelők személyes adatainak biztonságára.

Az automatizáció kezdeti fázisában a szigorú szervezés kulcsfontosságú volt:

Nem fogok hazudni, komoly szervezést igényelt az automatizálás megszervezése. A legfontosabb szempont ebben az volt, hogy a szolgáltatás minősége semmiképp se romoljon, és inkább egyszerűbbé tegye az életünket. Az ügyfélszolgáltatás alapfunkcióit például MI fogja végezni nálunk, ezzel pedig rengeteg időt és energiát tudunk spórolni.

Nem minden automatizáció AI, és nem minden AI-használat automatizáció

Nyelvtörőnek hangzik, mégis fontos a vállalkozásoknak és általában a munkaerőpiacnak az alakulásában. Az automatizáció egy olyan folyamat, ami emberi beavatkozás nélkül történik előre meghatározott szabályok alapján. Ehhez nem feltétlenül kell mesterséges intelligencia. Egy számlázó rendszer beépítése egy cég működésébe – ami automatikusan generálja a számlákat – szintén automatizáció, mégsem történik AI-használat.

Amikor mesterséges intelligenciát használunk, a folyamat nem mindig automatizált. Egy szöveg megírásakor például, amennyiben az AI-tól kér valaki segítséget, a mesterséges intelligenciát eszközként használja. Mi hozzuk a döntéseket, végzünk ellenőrzést és vonunk le következtetéseket ebben az esetben. A Photon az automatizációs folyamatok megkezdése mellett most is több AI-programot használ a hatékony munkavégzésre, szigorú felügyelet mellett:

Photoroom-ot használunk képszerkesztéshez, de néhány kolléga használ ChatGPT-t és Gemini-t más munkafolyamatokban. Mindegyiket másra, mert másban jók ezek a szoftverek. A ChatGPT szövegezésben erős, a Gemini viszont sokkal jobb kutatásban. Persze minden forrást ellenőrizni kell használatkor, de eddig a Geminivel még nem futottam lyukra. Ezzel szemben a ChatGPT rendszeresen ad hamis információkat. Cserébe szépen strukturál szövegeket. Szenzitív adatokat viszont csak céges előfizetéssel szabad feltölteni ezekre a szoftverekre, mert így vállalják az adatok biztonságát. Magánszemélyként tilos, mert a program tanulásra is felhasználhatja a betáplált adatokat.

A Photon tapasztalatai jól mutatják mindemellett a fotópiac kettős átalakulását: az egyedi, helyszíni, élményközpontú munkák továbbra is emberközpontúak. Ilyenek a rendezvényfotózások, amelyek válogatott vizuális narratívákat igényelnek. Ezek emberi jelenlét és döntéshozatal nélkül nem működnek.

Ugyanakkor Volom Sára elismeri, hogy a rutinszerű, volumenalapú munkák – így például a stock fotók készítése vagy az alap utómunka – hatékonyan automatizálhatók, ez pedig önmagában átrendezi a keresleti igényeket. Ezért is ért véget a Photonnál több együttműködés a cég és egyes fotósok között.

Az AI megjelenésével szűkül a piac néhány ágazata, ezzel a klienskör csökken, így sokaknak anyagi okokból nem éri meg egyetlen céghez tartozni fotós vagy videós szakemberként.

Ez munkaerő-átcsoportosítást is eredményez: prompt készítőkre, „olcsóbb” fotósokra és „csúcsminőségű” fotósokra lesz szükség Volom szerint.

Egy CV-fotót laikusak már simán generálnak ingyenes AI-programmal, és ez rendben is van. Egy nagyvállalati ügyvezetőnek a fotózásánál viszont az egyediség még mindig nagyon fontos. Ezért sem olyan egyszerű ezt a helyzetet megfogni

— indokolja Volom.

„Majd az AI-jal megcsináltatom otthon”

A megrendelői igények is változnak. Sokan olcsóbb, gyorsabb és „minőségibb” eredményeket várnak el a szolgáltatásokért, amióta az AI hétköznapi szinten is elterjedt, és bárki generálhat fotókat, akár ingyenes programokkal is. A valóságban ezek a kívánságok mégis irreálisak, ha valaki ilyen típusú szolgáltatást venne igénybe.

Egyrészt a megfelelő utasítások és kulcsszavak (úgynevezett promptok) nélkül nem kapunk olyan eredményt, amit elvárnánk, még előfizetős AI-programokkal sem. Természetesen szakmánkként eltér, hogy milyen mértékben tudunk egy adott munkát elvégeztetni a mesterséges intelligenciával a telefonunkon vagy a számítógépünkön az otthon melegében, de még nem tud kreatív munkát vagy „emberi” terméket elénk varázsolni. Egy egyszerű e-mail megfogalmazásakor is gyakran magyartalan mondatokat kapunk, a kreatív munkálatok során pedig az AI még nem képes elvégezni azokat az apró javításokat, amiket egy szakember sokszor gond nélkül megold.

Másrészt azok az AI-programok, amik némiképp felérhetnek az emberi munkavégzéssel, súlyosan megterhelhetik a pénztárcánkat. Sokan céges környezetben, kísérletként vonják be az AI-t bizonyos munkafolyamatokba, sokszor a saját költségükön – azt remélve, hogy a beruházás később kifizetődik.

A programok népszerűségével és elterjedésével a havi előfizetések aránya egyre csak emelkedni látszik, bár nem előrelátható, hogy a folyamatos drágulás követhető folyamat lesz, vagy hirtelen árugráshoz vezet. Ezért is ódzkodnak sokan még a használattól.

A Photoroom használati díja egyik hónapról a másikra több mint a hétszeresére emelkedett. Ettől csak többe fog kerülni egy szolgáltatás, de a csomagok váltása és az árak mérlegelése a mi feladatunk. Nem tudjuk, hogy tovább fognak az árak emelkedni vagy egy darabig stagnálnak a hirtelen árugrás miatt. Ezt kitapasztalni kihívás már most is. Az biztos, hogy az AI valós költségeit még nem látjuk, de ez szolgáltatónkként változik

— emeli ki Volom.

Most akkor az AI lehetőség vagy fenyegetés?

Nemzetközi kutatások, számos szakértő és Makai Gábor szerint a társadalmi megítélés kétes: egyesek szupereszközként tekintenek a mesterséges intelligenciára, mások fenyegetésként. Ez a kettősség konkrét érzelmi és viselkedési következményekhez vezethet, hiába nézzük a jelenség pozitív vagy negatív oldalát.

A pozitív okokhoz sorolhatjuk a hatékonyságot, a gyorsaságot, az új vállalkozási lehetőségeket vagy bizonyos feladatok esetén az alacsonyabb belépési küszöböt. Ez mind remekül hangzik, de akkor mi lehet a probléma?

Az új lehetőségeknek és a fejlődésnek ára van: munkakörök átalakulása vagy megszűnése, az egyediség értékének csökkenése bizonyos szegmensekben és pszichés zavarok kialakulása – különösen azoknál, akik identitásukat a munkájukban és a teljesítményükben látják.

Makai szerint az AI megjelenése akkor lehet fenyegető, ha engedjük neki. Az sem gond, ha valaki terápiás jelleggel használja, amennyiben tudja, hogy nem egy emberrel beszélget az illető, és eszközként képes értékelni a mesterséges intelligenciát.

Ha elveszi a munkánkat, persze az egy trauma. Meg kell élni ilyenkor a gyászidőt. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy az AI nem értékesebb nálunk. Nem érző lény, és sosem fogja tudni elvenni az emberi lényünket. Nem szabad ennek túl nagy feneket keríteni. Az AI egyszerűen nem tud minket helyettesíteni

– emeli ki Makai Gábor.

A most formálódó AI-időszak egyébként vezetői készségeket is tanít az embereknek, ami egy nagyon hasznos dolog tud lenni

— teszi hozzá Volom Sára.

Hogyan dolgozzuk fel a szorongást vagy identitásvesztést?

Aki beleszerelmesedett már abba, hogy a mesterséges intelligenciától kér szakmai vagy magánéleti tanácsot, de nem kapott megnyugtató választ, most talán az emberi segítségnyújtástól kicsit fellélegezhet. Makai szerint a legfontosabb, hogy ne veszítsük el a kontrollt. Amikor az AI-tól kérünk segítséget, mi adunk neki hatalmat, és ugyanez a helyzet, amikor munka közben használjuk. Érdemes azt is megfontolni, hogy mennyire kell tartani egy olyan rendszertől, ami önálló gondolatok formálására vagy az empátiára képtelen.

Segítség lehet még, ha nem emeljük a mesterséges intelligenciát idő előtt piedesztálra. Makai a mosógép elterjedéséhez hasonlította ezt: „Már nem Marika néni mossa kézzel a ruhákat, hanem a mosógép.” Így már nem is tűnik az agyunkban olyan ijesztő jelenségnek. Hozzáteszi, hogy a világ alakulása jelenleg önmagában is félelmetes lehet annak, aki fél bármilyen változástól.

Korábban írtunk már arról, hogy miért fontos a „lifelong learning”, azaz az élethosszig tartó tanulás filozófiája. Makai szintén kiemeli ennek fontosságát: aki nem képes elfogadni a világ változását, és nem tud alkalmazkodni, az AI integrálódásának piruláját különösen nehezen fogja lenyelni.

Ebben a fiatalok könnyebb helyzetben vannak, mint az idősebb generációk, akik nem az internettel a kezükben nőttek fel. Ők azt is nehezebben fogják feldolgozni, ha az AI elveszi a munkájukat, vagy vezetőként kell alkalmazkodniuk egy új AI-programhoz. Mégsem szabad hagyni, hogy ez definiáljon minket. Nem a munkánk határoz meg minket, embereket

– magyarázza Makai.

Hosszú távon tompuláshoz vezethet az AI használata

Rövid távon az azonnali választ adó „dús” információtenger stabilizáló hatású lehet, hosszú távon azonban fennáll a veszélye annak, hogy csökken a kitartás, a mély feldolgozásra való képesség és a kreatív problémamegoldás hajlandósága.

Többen figyelmeztetnek arra, hogy a túlzott vagy reflexszerű AI-használat csökkentheti a kritikus gondolkodás hajlandóságát, valamint a türelmet a komplex problémák kezelése iránt. A Harvard Business Review 2026 márciusában publikált kutatásában felhívja a figyelmet egy új kondícióra is: az „AI brain fry-ra”. Ez a jelenség a túlzott, kontroll nélküli AI-penetráció okozta tünetcsomagot jelenti: mentális fáradtság, „zümmögő” érzés, ködös gondolatok, fejfájás, lassabb koncentráció és nehézkes döntéshozatal szerepelnek a kutatásban kifejtett lehetséges szimptómák között.

Félő, hogy a mesterséges intelligencia hosszú távon túlzásba vitt használata a munkakörnyezetben az emberi munkavégzés minőségének rovására megy.

Erről a vélemények még megoszlanak. Volom Sára, aki a Google megjelenéséhez hasonlítja a mesterséges intelligenciát, úgy gondolja, akkor sem „butultunk el”, sőt: ahogy akkor is, most is megnőtt a kritikus értékelés fontossága. Ugyanezt várja az AI-tól is.

Ha jól használjuk, segít, de nem helyettesíti a gondolkodást: az embereknek felülvizsgálati feladata van az AI-jal. Olyan, mintha egy kolléga lenne, tehát felügyelni kell.

Tippek és javaslatok cégeknek és vezetőknek

Akik bizonytalanul állnak az AI kezeléséhez, vagy most kerültek vezetői pozícióba, esetleg a fejüket vállalkozásra adnák, azoknak Volom Sára összegyűjtött néhány hasznos tippet, amelyek neki és kollégáinak már beváltak:

• Határozz meg világos AI-szabályokat: mit lehet és mit nem lehet a cégnél használni.
• Végezz adat-és kockázatelemzést külső szolgáltatóknál.
• A szenzitív döntések, ügyfélkapcsolatok és szenzitív adatok maradjanak házon belül.
• Kommunikálj transzparensen a munkavállalókkal, alkalmazottakkal és az ügyfelekkel.
• Tanács kérésére hasznos lehet AI-t használni, de a döntéshozatal mindig a tiéd kell, hogy legyen.

Aki pedig a szakirány választásánál tart, a tanulmányai végénél jár vagy éppen szakmát keres, azt Sára a következőre biztatja:

Mindenképp azt tanácsolnám, hogy az illető mérje fel a piaci és gazdasági helyzetet és az igényeket. Régen azt mondtam, még gyerekfejjel, hogy csináld, amit szeretsz, és ez most is fontos, de kiegészíteném azzal, hogy olyan szakmát keress, ami 5–10 év múlva is emberi munkaként lesz érték.

The post Mind elhülyülünk? – tanácsok az AI-elbutulás kivédésére first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu