Túlzás lenne állítani, hogy a brazil futball figyelmeztető harsonaként értékelte volna Dorival Junior, csapata, a Corinthians Athletico PR elleni bajnokija után megfogalmazott aggodalmait, de gondolatairól egy rövidebb, pár napos polémia mégiscsak kialakult a nyilvánosságban.

Itt az óra a beavatkozásra a légiósok számát illetően. Egy generációt büntetünk, és a jövőben nagyon nagy árat fogunk érte fizetni. Nem érzékeljük, hogy ez történik. Olaszország viszont már megfizette a világbajnokságokkal.

Kellemetlen téma. Pláne, amikor a klubcsapatok egyesületekből gazdasági társaságokká alakulva sosem látott dominanciát alakítottak ki a kontinensen, pénzt termelnek, a bajnokság közvetítési jogainak értéke pedig a színvonal általános emelkedésével egyszerre kilő. Mert pontosan ez történik. Egész Dél-Amerika irigyli a brazilokat a bajnokságuk miatt, amelynek együttesei megnyerték az előző hét Libertadores-kupát, és a legutóbbi hat alkalommal mindössze egyetlen más országbéli ellenfelet engedtek egyáltalán a döntőbe (Boca Juniors, 2023).

És ilyenkor mondja Dorival Junior, hogy vigyázni kell, mert a delírium holnapi fejfájással jár? Kit érdekel ez, amikor mindenkit magasba emel a caipirinha?

A korábban a brazil válogatott padján is megforduló edző kifakadása előtt nem sokkal együttese egy 7 légióssal felálló ellenfelet győzött le egy argentin futballista góljával 1-0-ára, ami a brazil futball tradícióinak igazán nem felel meg, ez kényszerítette ki a megszólalást.

Az eset pedig nem egyedi, a mostani országos sorozat 151 légióssal indult, ami a játékosok nagyságrendileg 30 százalékát jelenti.

Dorival Juniornak az volt az utolsó győztes meccse a csapattal, és pár héttel később menesztették is, ami érzékelhetően úgy hatott, mintha az általa elmondottak sem lennének már érvényesek, eltűnt a fekete özvegyi fátyol a halotti toron a kiváló menütől lagzisra boldogult társaság szeme elől.

Kedves brazil kollégák, most figyeljetek:

az előző hétvégén fordult elő először, hogy a brazil első osztályban a légiósok ugyanannyi gólt rúgtak, mint a brazil labdarúgók. Erről felejtettek el cikket írni. (Még mielőtt valaki gyenge matematikai képességekre gyanakodna, a brazil sportsajtóban rendszeresen jelennek meg számtani alapú fejtegetések többek között részletes valószínűségszámítással a bajnoki esélyekről, ehhez a mostani ügyhöz pedig bőven elég lett volna egy abakusz.)

A brazil bajnokság 13. fordulójában 12 brazil mellett 12 légiós-gól született. Az ilyen rendkívüli történésekhez persze kellenek különleges véletlen egybeesések, minthogy néhány brazil támadó éppen sérült, vagy hogy a megítélt négy 11-es mindegyikét légiós lövi, ami például Neymar pályára lépése esetén nyilván nem így alakul, hiszen a Santos két büntetőjét távollétében az argentin Rollheiser rúgta, de ami egy trend részeként először még rendkívüli, az szokott idővel normává válni, hogy mást ne mondjak, a csupa légióssal felálló Chelsea csak elsőre keltett jelentős feltűnést (1999. 12. 26.), aztán ez megszokottá vált Angliában.

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a Palmeiras az előző öt esztendő negyedik legnagyobb bevételt generáló utánpótlás-műhelyének tulajdonosa a világon. A támadók között Estevao és Endrick mellett az előző időszak „terméke” a Fulhamben futballozó Kevin, és a Sportingban szereplő Luis Guilherme is, nem beszélve azokról, akiknek a hírneve más kontinenseken növeli a sao paulo-i nevelőmunka elismertségét. Ehhez képest a támadó szekcióban a Jhon Arias, Flaco Lopez, Ramon Sosa hármassal kezdett a csapat a hétvégén, egy kolumbiai, egy argentin és egy paraguayi válogatott játékossal.

A Fluminense együtteséből az utóbbi években Richarlison, Evanilson, Joao Pedro és a jelenleg a Zenitben szereplő, válogatott Luiz Henrique került Európába, ehhez képest venezuelai, uruguayi, argentin, kolumbiai támadó négyessel rajtolt a csapat, és még egy venezuelai csatár is pályára lépett, mielőtt az argentin edző beküldte volna a meccset végül eldöntő, saját nevelésű John Kennedyt.

Ez a két példa a helyzet rohamos változását volt hivatott leírni. A külföldiek megjelenésével és a keretek erősödésével a tehetséges brazil játékosok számára egyértelműen beszűkültek a lehetőségek.

Ezzel együtt sem érzékelhető egyelőre, hogy a fiatal brazilok iránti nemzetközi kereslet látványosan csillapodott volna, csak éppen a kirakatból a hátsó polcra tett portéka ára és a vevők által kínált jövőbeni lehetőségek esnek. A minap derült ki, hogy a 17 éves jobb oldali tükörszélső, Bruninho a Sahtar játékosa lesz. Rá nem sokkal kapta meg első lehetőségét kezdőként a brazil bajnokságban. Előbb adták el, minthogy előhozták volna a raktárból. Bruninho az Athletico PR futballistája (igen, ez a csapat csalta elő Dorivalból az inkriminált, felejtésre ítélt gondolatokat), azé a csapaté, amelynek keretében 11 légiós található, bár a szabályok szerint összesen 9 nevezhető a mérkőzésekre. Bruninho egy pár évvel ezelőtti időszakban valószínűleg nem Ukrajnában kötött volna ki, és nem a felnőtt futball sprőd felületétől szinte még érintetlenül került volna át Európába.

Brazíliából nézve minden Európa, ami földrajzilag az, így a játékosok Oroszországba is szívesen igazolnak, és onnan nézve úgy tűnik, a háború sem tűnik rettenetesnek, mert Ukrajna és azon belül a Sahtar a legkedveltebb célpont. A Sahtarban egymást tapossák a jó (majd kiderül, hogy létezik-e jobb) sorsra érdemes brazil tehetségek, jelenleg tizenketten szívják el egymás elől a levegőt. A Sahtar üzletpolitikája egyértelmű, már akkor is pozitív gazdasági eredménnyel zárhatja a transzfereket, ha négy elcsábított brazilból egyet sikerül a Premier League-be értékesítenie, ahogy ez a már emlegetett Kevinnel történt. A Konferencia Liga elődöntőjében a Crystal Palace ellen páran tehetnek történetük kevinesedéséért.

És mi van akkor, ha igenis, ez egy lagzi, és csak Dorival Junior készült rossz tószttal az eseményre, és

mondta el a násznép előtt a halotti beszédet,

azaz, ha mindebből a brazil futball mégiscsak profitál majd, mert igaz hogy kevesebb utánpótláskorú kap majd lehetőséget, de számukra a magasabb színvonal nyújtotta fejlődési lehetőség jobb kifutást biztosít?

Akkor majd azt is megírom. De jelenleg Brazíliában még senki nem mer hangosan ágálni a szuperligásodással szemben, és ahogy az elmaradt hír is mutatja, még szembenézni sem. Pedig, ha nem lesz meg a kellő rezisztencia és alkalmazkodóképesség, (amihez pont a figyelmeztetések komolyan vétele lenne szükséges) akkor Dorival szavait felerősítve fogja visszhangozni a sportsajtó, amely még a mostani, történelmi forduló addigra meglelt adatait is visszasírja majd.

The post Észrevétlen katasztrófa – égető kérdéssel nem hajlandó szembenézni a brazil futball first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24sport