Mára közismert toposszá vált, hogy a stressz az egyik legújabb népbetegség – ez ugyan nem teljesen fedi a valóságot, de azért távol sem áll tőle. A stressz önmagában nem betegség, még csak nem is ártalmas. Ám az a formája, amellyel napjainkban sokan találkoznak, valóban életveszélyes betegségek kialakulásához vezethet. Lapunk A hosszú élet titkai című sorozatának jelen részében Dr. Babai László életmódorvos, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnökének segítségével járt utána, mikortól válik károssá a stressz, és mit tehetünk ellene.

Mi az a stressz?

A stressz alapvetően nem negatív jelenség, sőt, elengedhetetlen az életünkhöz. A szervezetünk számára stressznek számít ugyanis többek között a felébredés és a testmozgás is, de az is stresszel jár, ha valami hirtelen felidegesít minket. Ezek elkerülhetetlen, szükségszerű részei mindennapjainknak, ám, ha túlzott mértékben vagyunk kitéve nekik, az komoly következményekkel járhat az egészségünkre nézve.

Semmi baj nincs azzal, hogy egy nap többször is valamilyen stresszfaktorral szembesülünk, ha utána képesek vagyunk lehiggadni. A probléma akkor kezdődik, ha a stressz szinte folyamatosan fennáll, egész napunkat átszövi

– árulta el a szakértő a 24.hu-nak.

Ha például a reggelünk nyugodt készülődés, reggelizés helyett rohanással indul, és azon izgulunk, hogy elkésünk a munkából, aztán pedig egész nap határidőkön, elvégzendő feladatokon, problémákon rágódunk, az aligha tesz jót az egészségünknek.

Ezzel ugyanis olyan, természetellenes állapotot idézünk elő a testünkben, amelyben a szervezetünk a nap szinte 24 órájában „éber”, mintha folyamatosan veszélyben lennénk, lecsillapodni, pihenni pedig alig van lehetősége. A stressz ilyenfajta, tartós fennállását krónikus stressznek nevezzük, és óriási károkat okozhat a szervezetben.

Hogyan ismerhető fel, és mivel jár a krónikus stressz?

A krónikus stressz azonosítása nem könnyű feladat, hiszen az érintettek gyakran hozzászoknak ehhez az állapothoz, természetesnek veszik. Ugyanakkor léteznek olyan tünetek, amelyek árulkodnak róla, ezek közé tartoznak az alvási problémák, az állandó feszültség, az idegesség.

Ha valaki ezeket a jeleket tapasztalja magán, érdemes elgondolkodnia az életvitelén, és mihamarabb változtatnia kell rajta. A krónikus stressz tartós fennállása ugyanis egyebek mellett mentális problémákhoz, magas vérnyomáshoz és vércukorszinthez, sztrókhoz, szívinfarktushoz, agyvérzéshez vezethet – vagyis túlzás nélkül állítható, hogy életveszélyes.

Mit tehetünk a krónikus stressz ellen?

A tartósan fennálló stresszt kezelni egyebek mellett rendszeres fizikai aktivitással, sporttal lehet. Különösen alkalmasak erre az olyan monoton kardiogyakorlatok, mint a futás, a biciklizés, az úszás, hiszen ezek hosszabb ideig tartanak, és egyenletes levegővételt is igényelnek, ami kiváló a stressz csökkentésére. Ebből kiindulva a légzőgyakorlatok, a meditáció és a jóga szintén nyugtató hatásúak.

A természetben töltött idő is hasznunkra válhat. Bár elsősorban otthonunkat szoktuk a biztonsággal, pihenéssel azonosítani, szervezetünk sokkal inkább a szabadban érzi jól magát. Kutatások szerint csupán a madárcsicsergés hangja is képes enyhíteni a depresszió és a szorongás tüneteit, de hasonló hatása van a napsütésnek és a növényzet látványának is. Emellett a zöld, kék, barna színek eleve nyugtató hatásúak, akárcsak a friss levegő és a természetben tapasztalható illatok.

A szeretteink körében és a közösségben töltött idő szintén elengedhetetlen.

A társas kapcsolatok annyira fontosak, hogy az életmódorvoslás az egyik alappillérének tekinti. Jóformán bármilyen tevékenységet végzünk közösségben, az jó hatással van a szervezetre

– emelte ki Babai László.

A legjobb eredmény eléréséért pedig akár össze is vonhatjuk a felsorolt tevékenységeket, ha társaságban, szabadban és fizikai aktivitást igénylő programot szervezünk.

The post A tartós stressz olyan, mintha folyamatos életveszélyben lennénk first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu