A Tisza Párt választási győzelme után az önkormányzati világban is megindult a helyezkedés. A kétharmados felhatalmazás birtokában elvileg a legtöbb közjogi szabályozás átírható, de az ügyben nyilatkozó polgármesterek többsége szerint az önkormányzati ciklus lerövidítése súlyos politikai konfliktust nyitna. A Tisza programja több, korábban elvont feladat, hatáskör és forrás visszaadását ígéri a településeknek, Budapest és a kormány viszonyát pedig külön törvényben rendeznék. A főváros azonnali pénzügyi megállapodást vár az új kabinet megalakulása után.
Az új kormánynak minden bizonnyal generális megoldást kell találnia arra a helyzetre, amire a rendszerváltás óta nem volt példa: a kétharmados felhatalmazást szerző kabinetnek jelenleg nincs politikai képviselete a nagy- és középvárosok önkormányzataiban. Budapestet leszámítva a képviselő-testületekben a parlamentből kihullott pártoknak, illetve a kisebbségbe szorult Fidesznek a politikusai vannak többségben. Maradhat-e ez a helyzet 2029-ig, a következő helyhatósági választásig, vagy meg kell próbálni már előbb hozzáigazítani valahogy az önkormányzati világot a fölcsuszamlásszerű politikai változásokhoz?
Van-e realitása egy előrehozott önkormányzati választásnak?
Cser-Palkovics András, az egyik legnagyobb felhatalmazással megválasztott fideszes polgármester a Partizánnak adott interjújában beszélt arról, hogy értesülése szerint a Tisza Párt előrehozott önkormányzati választásokra készülhet. A leendő miniszterelnök, Magyar Péter később ugyan cáfolta a híresztelést, ugyanakkor hozzátette: azoknak a polgármestereknek, akik fideszes propagandát terjesztettek, vagy fenyegették a választókat, meg kéne hallaniuk az emberek szavát, és le kellene mondaniuk.
Az előrehozott választásról szóló elképzelésekre több vidéki polgármester is reagált lapunknak. Grőber Attila, Pápa DK-s polgármestere szerint a 2024-ben megválasztott városvezetőknek érvényes mandátumuk van. Hangsúlyozta, hogy az ő esetében nem feltétlenül pártlogók ernyője alatt nyertek két évvel ezelőtt. Mint mondta, a váltáshoz kellett ugyan a Demokratikus Koalíció, de csak velük nem lehetett volna leváltani az évtizedekre bebetonozott fideszes városvezetést.
Egy esetleges előrehozott önkormányzati választás szerinte erősen konfliktusos helyzetet teremtene, és nem gondolja, hogy az új kormánynak ezzel kellene kezdenie az önkormányzati munkáját. A Tiszához való viszonyáról Grőber azt mondta, nem tartaná helyesnek, ha az új hatalom hűségesküt vagy lojalitási gesztust várna el a nem tiszás polgármesterektől.
Tóth Gergely keszthelyi polgármester ennél nyersebben fogalmazott. Szerinte helyben „lenne igény” egy új választásra, mivel szerinte a fideszes képviselők közül most többen valószínűleg be sem jutnának a képviselő-testületbe. Hozzátette azonban, hogy a városnak nem hiányzik egy új kampány.
Karácsony Gergely a 24.hu-nak adott interjújában úgy fogalmazott, teljes képtelenségnek tartja az előrehozott önkormányzati választást. A főpolgármester szerint az önkormányzati ciklus önkényes lerövidítése uniós jogelveket sértene, a Tisza-kormánynak pedig éppen az az érdeke, hogy minél gyorsabban megállapodjon az Európai Bizottsággal az uniós forrásokról.
Ha feloszlatnák az önkormányzatokat, ezekhez a pénzekhez nem jutnának hozzá, ebben 100 százalékig biztos vagyok
– mondta Karácsony. A főpolgármester szerint a hivatalban lévő fideszes polgármesterek most abból indulnak ki, hogy a saját pártjuk hasonló helyzetben „elvágná az ellenzéki városvezetők torkát”, de Karácsony nem feltételez egy ilyen hozzáállást a Tiszáról.
A szolidaritási hozzájárulás lehet a puding próbája
Az április 12-ei országgyűlési választás után több önkormányzatnál azonnali kérdésként vetődött fel, hogy mi lesz a települések tekintélyes részét súlyosan érintő szolidaritási hozzájárulással.
Az egy civil egyesület élén megválasztott Tóth Gergely szerint Keszthelynek 160 millió forintot kellett volna befizetnie, amit a város „állampolgári engedetlenségként” nem teljesített. A polgármester elmondta, az összeget inkasszálta a Magyar Államkincstár, ez pedig veszélyezteti a város alapműködését, sőt, akár a városi alkalmazottak tíz százalékának leépítését is okozhatja – márpedig ez nincs összhangban a Tisza Párt választási programjával.
Vigyázó szemünket Magyar Péterre vetjük
– fogalmazott Tóth Gergely, aki azt várja az új kormányfőtől, hogy minél előbb találjon megoldást a beszedett szolidaritási hozzájárulás visszafizetésére, illetve a rendszer reformjára.
Karácsony Gergely arról beszélt, hogy a Magyar Államkincstár újabb, 37,1 milliárd forintos inkasszóval terhelhette volna meg a főváros számláját, de halasztást kértek, amit végül a kincstár 60 napra megadott. Karácsony szerint ez levegőhöz juttatta Budapestet, de csak átmeneti megoldás. A főpolgármester úgy fogalmazott:
Túléltünk, még ha időnként majdnem bele is döglöttünk.
A főpolgármester szerint májusban vagy júniusban valamilyen egyezséget kell kötniük az új kormánnyal – akár a jelenlegi jogszabályok alapján, akár peren kívüli megállapodással –, mert a fővárosnak követelései vannak az állammal szemben.
A szolidaritási hozzájárulást Cser-Palkovics András is régóta bírálja. A székesfehérvári polgármester szerint ugyan a települések közötti kiegyenlítés elve önmagában nem ördögtől való, de a jelenlegi rendszer rosszul működik. Azt mondta, Székesfehérvár a befizetett szolidaritási hozzájárulásából akár kétszer is meg tudott volna építeni egy régóta hiányzó helyi közlekedési beruházást. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett:
nem elég csökkenteni a szolidaritási hozzájárulást, ha közben az önkormányzatok feladatokat kapnak vissza megfelelő finanszírozás nélkül.
Mit kapjanak vissza az önkormányzatok 16 év fideszes uralom után?
A Tisza Párt programja szerint a korábban elvett hatásköröket, forrásokat és feladatokat visszaadnák a településeknek vagy társulásaiknak. A felsorolt területek között szerepelnek
- a szociális hatósági ügyek,
- a gyámügy,
- az építéshatósági feladatok,
- a védőnői szolgálat
- és a közoktatás is.
A megkérdezett polgármesterek közül többen is az oktatást emelték ki legfontosabb elemként. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége április 23-ai elnökségi ülése után Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere arról beszélt, hogy legalább az alapfokú oktatásban erősíteni kell az önkormányzati felelősséget, hiszen a településen élő gyerekek járnak az intézményekbe. Az intézményátadás pontos formáiról szerinte ugyanakkor egyeztetni kell, mert nem minden település tudná önállóan ellátni ezt a feladatot.
Cser-Palkovics szerint is az iskolák ügye a legnagyobb társadalmi kérdés. Úgy látja, az iskolák államosítása politikailag is visszaütött, mert minden oktatási konfliktus azonnal országos, kormányellenes kritikák tárgyává vált. Karácsony Gergely hasonlóan érvel: szerinte legalább decentralizálni kell az oktatási irányítást, majd fokozatosan lehetne visszaadni az iskolák fenntartását az önkormányzatoknak.
A koronavírus-járvány idején az önkormányzatoktól elvett gépjárműadó visszaadását Wittinghoff és Karácsony is szorgalmazza. A budaörsi polgármester szerint sok településnek ez volt az egyetlen olyan forrása, amelyből utak és járdák karbantartását finanszírozni tudták. A főpolgármester egyenesen úgy fogalmazott:
a gépjárműadó száz százalékát vissza kellene adni az önkormányzatoknak.
Az építéshatóság és az építésfelügyelet kérdésében szintén széles körű az egyetértés a polgármesterek körében. Wittinghoff Tamás hangsúlyozta, a településeknek ma lényegében csak a szabályozási terveik meghatározására van lehetőségük, de a rendeleti kormányzás alatt ezek is felülírhatók voltak.
Cser-Palkovics András is úgy látja, az építésigazgatást vissza kellene vinni helyi vagy térségi szintre, nem feltétlenül minden kistelepüléshez, hanem akár nagyvárosi központokhoz kapcsolódó együttműködésben.
Karácsony Gergely a kiemelt nemzetgazdasági beruházások rendszerének kivezetését tartja kulcskérdésnek, mert szerinte ezek szétverik Budapest városszerkezetét, de más településeken is súlyos károkat okoznak.
Javaslatcsomagot visznek a kormány elé
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége május 7-én várhatóan nyilvános konferencián mutatja be az önkormányzati reformjavaslatait. Gémesi György, a MÖSZ elnöke szerint a szövetség aktív tárgyalópartnere akar lenni az új kormánynak, és olyan javaslatcsomagot állítottak össze, amely akár egy új önkormányzati törvény alapja is lehet.
A MÖSZ a konferenciára meghívta Magyar Pétert és Lőrincz Viktóriát is, akit a leendő kormány terület- és vidékfejlesztési miniszterének jelöltek. Gémesi szerint az önkormányzati rendszer működőképességéről, finanszírozásáról és hatásköreiről kell egyeztetni. Gémesi az erről szóló sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok egyenrangú tárgyalópartnerei kívánnak lenni az új kormánynak.
Wittinghoff Tamás szerint a legfontosabb, hogy a kormány és az önkormányzatok között valódi, intézményesített egyeztetési mechanizmus jöjjön létre. Úgy látja, a korábbi fórumok legfeljebb tájékoztatásra voltak alkalmasak, de az önkormányzatoknak nem volt érdemi befolyásuk a róluk szóló döntésekre.
A Tisza Párt egyelőre nem nyilatkozott
Az önkormányzati rendszer átszervezésének ügyével kapcsolatban kerestük a Tisza Pártot, de egyelőre nem kívántak nyilatkozni. Megkeresésünkre az önkormányzatokért felelős miniszterjelölt, Lőrincz Viktória megnevezését megelőzően azt írták: „Az önkormányzati területért felelős szakpolitikai struktúra, illetve az egyes témákban megszólaló szakértők kijelölése jelenleg is folyamatban van, így ebben a pillanatban még nem áll módunkban konkrét nyilatkozót biztosítani az ön által jelzett témában. Amint a kapcsolódó felelősségi körök és megszólalók véglegesítésre kerülnek, örömmel állunk rendelkezésére, és visszatérünk megkeresésére.”
Budapest külön fejezet lesz
A Tisza programjában külön szerepel egy Budapest-törvény megalkotása is, amely a kormány és a főváros viszonyát rendezné. Karácsony Gergely szerint erre valóban szükség van, mert a főváros és az állam együttműködésének ma nincsenek stabil garanciái.
A főpolgármester három nagy ügyet emelt ki:
- a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának törvénybe iktatását,
- a helyi és helyközi közlekedés finanszírozásának rendezését,
- valamint Budapest és az agglomeráció közjogi együttműködésének megteremtését.
Szerinte a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozása a legfontosabb pénzügyi kérdés. Budapest nevetségesen alacsony állami normatívát kap a közösségi közlekedés működtetéséhez, miközben azt nem csak budapestiek használják. Ugyanez a probléma szerinte más nagyvárosokban, például Debrecenben, Pécsen és Miskolcon is megjelenik.
A főváros csak úgy tud működni, ha a Tisza ad egy főpolgármester-helyettest
– fogalmazott a főpolgármester, aki szerint a Tisza Pártnak formálisan is felelősséget kellene vállalnia Budapest irányításáért. Szerinte az eddigi konfliktusok nagy részét az okozta, hogy a Tisza egyszerre volt bent is és kint is a fővárosi döntéshozatalban.
Ez a megoldás ugyanakkor kizárólag Budapesten jöhet szóba, hiszen a nagy- és középvárosokban egyelőre lehetősége sincs a Tiszának felelősséget vállalni az önkormányzatok működéséért – lévén egyetlen tagjuk sem ül a képviselő-testületekben.
A székesfehérvári polgármester szerint a Fidesz vereségének egyik oka éppen az volt, hogy a pártvezetés nem hallgatta meg eléggé az önkormányzati politikusokat, pedig ők vannak legközelebb az emberekhez. Cser-Palkovics úgy látja, 2019 után a Fidesz elhibázta a Budapest-politikáját, amiből előbb kormány–főváros konfliktus, majd szélesebb kormány–önkormányzat konfliktus lett. Szerinte a Fidesznek bocsánatot kellene kérnie a Budapest-politikája egy részéért, és a következő időszakban az önkormányzati szövetségekkel, köztük a Megyei Jogú Városok Szövetségével is egyeztetnie kell.
The post „Vigyázó szemünket Magyar Péterre vetjük” – a Tisza-kormány első nagy próbatétele lehet, hogy mit kezd az önkormányzatokkal first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
