A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábban lapunknak küldött statisztikái szerint az elmúlt években egyre több pénzmosásgyanús ügyet jelentettek be, és ezek nyomán a felfüggesztett tranzakciók száma is nőtt: 2022-ben még 1063 felfüggesztést rendeltek el, tavaly viszont már 3185 ilyen vizsgálat zajlott. Az országgyűlési választás utáni időszakban lezajlott intézkedésekről a napokban kaptunk információt, e szerint
- 2026. január 1-je és április 12-e között 5876,
- 2026. április 13-ától 26-áig pedig 804 bejelentés
érkezett a bankoktól a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodájához (NAV PEI).
A törvény alapján a bankok ezeket az ügyleteket felfüggeszthetik, ami alapvetően négy munkanapig tart, és további három munkanappal meghosszabbítható. Amennyiben a NAV PEI operatív elemzése gyanúsnak ítéli az ügyletet, „jelzést” küldenek a nyomozó hatóságnak, amely büntetőeljárás alapján biztosíthatja – zár alá veheti vagy lefoglalhatja – a vagyont. Ez a jelzés úgynevezett információtovábbítás, amellyel a NAV jogilag eljárást kezdeményez a címzett hatóságoknál, illetve a már folyamatban lévő eljáráshoz információkat küld.
A NAV válaszából megtudtuk, hogy
- az idén április 26-ig a bejelentésre kötelezett összes szolgáltató (nemcsak a bankok, hanem a pénzváltók, székhelyszolgáltatók, könyvelők stb.) 7719 esetben tett bejelentést.
- A NAV PEI az érintett ügyek több mint 40 százalékában tett jelzést az illetékes, bűnügyekben eljáró hatóságnak – április 26-ig összesen 3 446 bejelentés adatait továbbította.
Hozzátették, ez az arány jellemezte az elmúlt két évet is. A NAV PEI-hez 2024-ben összesen 19 936 bejelentés érkezett a szolgáltatóktól, ezek közül 8359 bejelentés adatait küldték meg az illetékes hatóságoknak, míg 2025-ben összesen 25 129 bejelentés érkezett, amelyből 11 577-et továbbítottak.
Mikor gyanakszanak a bankok pénzmosásra?
A szigorú titokvédelmi szabályok miatt a NAV konkrét ügyekben nem nyilatkozhat, köti a felfedés tilalma: a bejelentés és az adatszolgáltatás teljesítéséről, annak tartalmáról, az elemző-értékelő tevékenységről, az ügylet teljesítésének a felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről sem adhat tájékoztatást. Ugyanez vonatkozik a bankokra is, ezért hiába szerettük volna megtudni, mely bankok tettek a NAV felé olyan bejelentést, amelyre Magyar Péter célzott, banktitok miatt ezek a nyilvánosságnak nem megismerhető adatok. A Tisza elnöke szerint NER-es vállalkozók, Rogán Antal körei külföldre menekítik a pénzüket, több tranzakciót azonban a bankok pénzmosás gyanúja miatt felfüggesztettek.
Általánosságban azonban a NAV és a bankok is tájékoztattak a pénzmosás gyanúja esetén követett eljárásról, illetve egy szakértőt is megkérdeztünk erről.
Az MBH Bank közölte, egy konkrét eset összes körülménye alapján lehet megállapítani, hogy valamely tranzakció felveti-e a pénzmosás gyanúját. Ennek vizsgálatakor a bankok figyelembe veszik a Magyar Nemzeti Bank által kiadott segédletet (ami a banki belső szabályzat elkészítéséhez ad iránymutatást) is. Monitoringozzák a gyakorlatban leggyakrabban előforduló pénzmosási eseteket – ilyen például
- a gyanús ATM-használat,
- a nagy összegű készpénzfelvétel ATM-ből,
- a figyelőlistán szereplő országokba induló vagy onnan érkező utalások,
- a szokásostól eltérő tranzakciók (összeg, gyakoriság, devizanem, utalás országa),
- a számlára beérkező jelentős összegű jóváírások tovább utalása,
- a tranzitszámlákra jellemző tulajdonságok.
A K&H és a Gránit Bankban is folyamatos tranzakciófigyelés zajlik, belső vizsgálatokat folytatnak, pénzmosásgyanú esetén pedig bejelentést tesznek. Az UniCredit Bank kockázatalapú megközelítéssel szintén folyamatosan figyelemmel kíséri a tranzakciókat, és minden olyan esetben megteszi a szükséges intézkedéseket, amikor egy tranzakció kapcsán az átutalás szokatlan jellege vagy egyéb körülményei miatt – azaz nem kizárólag az összeg nagysága alapján – felmerül a pénzmosás gyanúja. Ha szükséges ideiglenesen felfüggeszthetik a tranzakció teljesítését, a felfüggesztés után pedig a hatóság írásban értesíti a bejelentő bankot a további teendőkről.
A NAV azt írta megkeresésünkre, hogy a pénzmosási gyanú felmerülhet valamennyi ügyletnél vagy üzleti kapcsolatnál – vonatkozhat szokatlan, az átlagostól eltérő, irracionális vagyonmozgásra, pénzügyi magatartásra is, így például
- nagy összegű, rendszeres készpénzbefizetésekre,
- a gazdasági tevékenységhez képest aránytalanul nagy összegű számlaforgalomra,
- nem megfelelően igazolt pénzügyi fedezetre.
Hozzátették, hogy a gyanú alapú bejelentési rendszer kereteit a Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force) által meghatározott nemzetközi sztenderdek és az uniós jog határozzák meg.
Mit kockáztat a bank, ha nem jelenti a pénzmosásgyanút?
Amennyiben a pénzügyi információs egység (Magyarországon a NAV PEI) észleli, hogy a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozó szolgáltató nem tett eleget bejelentési kötelezettségnek, tájékoztatást küldhet a felügyeletet ellátó szervnek (bankok esetén a jegybanknak). A törvény alapján kötelezettségszegés esetén akár 400-500 millió forint is lehet a bírság. A Büntető törvénykönyv szerint is büntetendő a bejelentési kötelezettség szándékos elmulasztása, ez maximum két év szabadságvesztéssel fenyegethet.
Mi történik a banki bejelentés után?
A pénzmosás elleni jogszabály alapján a szolgáltató felfüggeszti az ügylet teljesítését, ha az ügylettel kapcsolatban olyan bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény merül fel, melynek ellenőrzéséhez a szolgáltató a pénzügyi információs egység azonnali intézkedését látja szükségesnek. A NAV hangsúlyozta, a szolgáltató (a bank) ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni annak érdekében, hogy a pénzügyi információs egység a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse.
A pénzügyi információs egység négy munkanapon belül operatív elemzés keretében vizsgálja az ügylet felfüggesztésével kapcsolatos bejelentést, és a határidőt (maghatározott feltételek mentén) egy alkalommal három munkanappal meghosszabbíthatja. Az ügylet-felfüggesztés akkor szűnik meg, ha a határidő letelt, vagy ha már a határidő letelte előtt arról értesíti a pénzügyi információs egység a szolgálatót, hogy teljesítheti a tranzakciót. Az ügylet-felfüggesztés célja, hogy elősegítse a nyomozó hatóság általi vagyonbiztosítást (lefoglalást vagy zár alá vételt). Tehát a pénzügyi információs egység az ügylet-felfüggesztés határidejének lejártát megelőzően elküldheti az ügyet a nyomozó hatóságnak, amely a büntetőeljárás alapján biztosíthatja a vagyont.
Hogyan szűrik ki a bankok a pénzmosást?
Az EY Forensic & Integrity Services üzletág partnere, Farkas Ádám azt írta lapunknak, hogy a pénzmosás elleni jogszabályi keretrendszer logikája deklaráltan kockázatalapú, azaz a szolgáltatók az ügyfelek kockázati szintjéhez illeszkedő ügyfél‑átvilágítást (know your customer, KYC) és folyamatos tranzakció‑figyelést alkalmaznak, és gyanú esetén bejelentést tesznek a pénzügyi információs egységnek (FIU). Magyarországon az FIU szerepét a NAV-on belül működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda tölti be, tehát ez a szervezet fogadja a pénzmosásgyanús bejelentéseket, elemzi azokat, és eredményét bűnüldözési célból továbbítja a nyomozó hatóságnak.
Mi az a KYC?
A KYC elve azt jelenti, hogy egy bank, egy pénzügyi szolgáltató köteles megismerni és azonosítani az ügyfeleit, megérteni a tulajdonosi, ellenőrzési és működési struktúrájukat, valamint felmérni az ügyfélhez kapcsolódó megfelelési kockázatokat (például a pénzmosási kockázatokat). A KYC egyik fő célja, hogy megelőzze a jogellenes tevékenységekhez kapcsolódó ügyfélkapcsolatok létrejöttét, illetőleg – meglévő ügyfélkapcsolatok esetén – az üzleti viszony fennállása során is detektálja azokat a változásokat az ügyfél profiljában, amelyeket a pénzmosás kockázatára utalnak.
A bankok pénzmosás monitoring rendszereket működtetnek, melyek kiszűrik a valamilyen okból szokatlan és/vagy gyanús ügyféltranzakciókat. Ezt követi egy belső vizsgálat, amelynek során egy banki munkatárs, egy pénzmosási specialista kontextusában – például az adott ügyfél korábbi tranzakciós viselkedését áttekintve – megvizsgálja a tranzakciókat és az ügyfelet, egyúttal elemzést készít, mely alapján a bankon belül döntés születik arról, hogy az adott, szűrőrendszer által jelzett tranzakció csak szokatlan-e, avagy gyanús is. Pénzmosásgyanú merülhet fel különösen akkor, ha a tranzakció (vagy akár a megkísérelt tranzakció) jellege, célja, összege vagy mintázata érdemben ellentmond az ügyfél ismert profiljának, iparágának, üzleti tevékenységének vagy a pénzeszközök útjával kapcsolatos ésszerű és szokásos magyarázatoknak.
A bejelentéshez elég a gyanú, nem kell bizonyíték
A szakértő hangsúlyozta, hogy a pénzmosásgyanú bejelentéséhez nem szükséges a büntetőjogi értelembe vett bizonyíték, hanem észszerű szakmai gyanúalap is elegendő. Gyakori, bejelentést kiváltó szokatlan körülmény lehet például
- a nagy összeg,
- a nehezen érthető/indokolható vagy bonyolult konstrukció,
- a pénzmosás szempontjából magasabb kockázatú országokhoz vagy földrajzi kitettséghez kapcsolódó pénzmozgás,
- valamint a magas készpénzforgalommal járó ügyletek is.
Ilyenkor a bank kiegészítő információt vagy dokumentumot kérhet (például a pénzeszköz forrására), és ha az ügyfél nem működik együtt vagy nem ad megfelelő adatot, a tranzakció teljesítését megtagadhatja, illetve gyanú esetén – az előzőektől függetlenül, a tranzakció teljesítése esetén is – a FIU felé bejelentést tehet, illetve kell tennie. A bejelentésnek Magyarországon formális, szabályozott folyamatai vannak – a NAV a jogszabály szerinti bejelentési kötelezettség teljesítéséhez külön nyomtatványt és csatornát működtet.
A bejelentésekre vonatkozik a „felfedés tilalma” követelménye, amely annyit tesz, hogy a bejelentés tényéről maga az ügyfél, illetőleg harmadik személy nem tájékoztatható, ezért az ügyfél legfeljebb csak annyit érzékelhet a háttérben, hogy további kérdések jönnek a szolgáltatótól, vagy a banki teljesítés elhúzódik, megakad.
Hogyan tudják elkerülni a cégek, hogy a bankjuknál pénzmosás gyanújába keveredjenek?
Az EY szakértője szerint a cégek a legjobban úgy tudják csökkenteni annak esélyét, hogy egy utalás szokatlannak és gyanúsnak hasson, ha a tulajdonosi és működési viszonyaik átláthatók, a KYC‑adatok naprakészek, a tranzakciók üzleti indoka és a pénz eredete dokumentált, és a nagyobb/szokatlanabb ügyleteket proaktívan, előre megmagyarázható módon kezelik és dokumentálják.
A nagyobb/szokatlanabb ügyletek valószínűsíthetően nagyobb eséllyel kívánnak meg részletesebb vizsgálatot a bankok részéről. Ezt a folyamat elősegítheti az ügyfél azzal, ha gyorsan tud ésszerű választ és alátámasztó dokumentumot (például egy adott tranzakcióra vonatkozó szerződések, kivonatok, kimutatások) küldeni, amennyiben a banknak a tranzakcióval kapcsolatosan, annak végrehajtása előtt kérdése merülne fel. Az is jó gyakorlat lehet, ha az ügyfél előzetesen jelzi a banknak, hogy egy adott tranzakció várható.
The post Pénzmosás: 800 bejelentés érkezett a választás utáni két hétben – mi alapozza meg a gyanút? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
