Iványi Gábor vádlotti meghallgatásával folytatódott hétfőn délelőtt a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) vezetője és több társa ellen indított büntetőeljárás. A hetvenöt éves lelkészt hivatalos személy elleni erőszakkal vádolják, ám szerinte az erőszak abban állt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fegyveresei őt lökdösték a lépcsőn, amikor a pénzügyőrök 2022 februárjában házkutatást tartottak az egyház és az Oltalom Karaitatív Egyesület irodáiban.

A tárgyalás nem indult zökkenőmentesen, mivel Gurami Zita szocialista politikus védőügyvédje, Mester Csaba az idézés ellenére nem jelent meg időben a bíróságon. Németh-Szebeni Zsófia bíró úgy döntött, hogy az ügyvédet meg kell várni, ezért a tárgyalás közel egy óra késéssel kezdődött. Ekkor a vád képviseletében eljáró Király Márk Sebestyén megbízott ügyészségi csoportvezető jelezte a bírónak, hogy valaki odalépett hozzá, és közölte vele, hogy

vasra lesz húzva.

Az ügyész elmondása szerint ez veszélyezteti a tárgyalást, de a bíró az észrevételre külön nem reagált.

A vádlotti meghallgatáson Iványi Gábor azt állította, hogy a 2022-es országgyűlési választások előtt megtartott házkutatásról előzetesen senki nem értesítette őt, ehelyett egy kollégája „lélekszakadva” közölte vele, hogy zöld ruhás fegyveresek szállták meg az egyház ingatlanjait. A lelkész azt mondta, arról sem volt tudomása a házkutatás kezdetén, hogy a fegyveresek hivatalos személyek-e, mivel a házkutatás tényét csak később közölték vele. Azt mondta, csak abból sejtette, hogy hatósági intézkedés zajlik az épületekben, hogy az Orbán-kormány hatalomba lépése után, 2011-től, időről-időre hatósági intézkedéseknek voltak kitéve. Iványi – mint mondta – azért nem is kérdezte meg az épületekben intézkedő fegyvereseket, hogy kicsodák, mert politikai hátteret sejtett az intézkedés mögött, és nem látta értelmét, hogy közbeavatkozzék.

Visszakérte a NAV által több mint négy éve, szemeteszsákokban elhurcolt iratokat

A NAV fegyveresei később közölték vele, hogy pénzügyőrök és házkutatást tartanak, de ekkor sem akarták beengedni az irodájába. Ám – mint Iványi mondta – később egy rendőr odalépett az egyik NAV-oshoz, és ezután azt mondták neki, hogy beengedik, ám csak az éritettek léphetnek a kutatás alatt lévő ingatlanba. Iványi azt állította, hogy amikor beengedték a kapun, senki nem igazolta, nem győződtek meg a személyazonosságáról, illetve arról, hogy valóban jogosult arra, hogy belépjen.

Kedves ügyészség, nem gondolja, hogy vissza kellene vonni a vádat a szabálytalanságokra tekintettel és az oknélküli fellépés nyilvánvalósága miatt is?

– kérdezte vallomástétel közben a vezető lelkész a két ügyész felé fordulva, ám erre a tárgyaláson nem került sor. A bírónő meg is jegyezte, hogy a bíróságnak nincs befolyása erre, tehát ha az ügyészség fenntartja a vádat, akkor az eljárást végig kell vinni Iványiék ellen.

A vezető lelkész azt is felidézte, hogy már hónapokkal a 2022. február 21-i házkutatás előtt meghatározott iratok összegyűjtésére kérte őket a NAV. Iványi szerint ennek eleget is tettek: az egyik épület földszintjén egy zárt helyiségbe gyűjtötték össze a dokumentumokat. Ezt a helyiséget pedig azóta sem használják másra.

A pénzügyőrök egyetlen helyiségbe nem mentek be, oda, ahol a NAV-nak összekészített iratokat tároltuk

– idézte fel Iványi a házkutatás körülményeit. Hozzátette, hogy sok más helyiségből látszólag véletlenszerűen gyűjtöttek össze dokumentumokat a pénzügyőrök. Ezek között – állítása szerint – voltak például az egyház lelkészképzője, a Wesley János Főiskola diákjainak személyes adatait tartalmazó dokumentumok is. Iványi azt állította a bíróságon, hogy a pénzügyőrök „válogatás nélkül, harminc, százötven literes szemeteszsákokba gyömöszölték bele az iratokat”. Később három munkatársa elment a NAV-hoz, akkor kaptak egy jegyzéket a lefoglalt iratokról. Bár a NAV azt ígérte nekik, hogy a lefoglalt dokumentumokat egy hét múlva visszakapják, azokat azóta sem küldtek vissza, jóllehet ennek már több, mint négy éve.

Nem tudom, kifejezhetem-e azt az óhajomat, hogy ezeket az iratokat legyenek szívesek visszaadni?

– kérdezte Iványi Gábor a bíróságtól.

A lelkész szervezeteinek Dankó utcai központjánál röviddel az előző országgyűlési választások előtt, 2022. február 21-én hajtott végre látványos razziát a NAV. A vádirat szerint az ingatlannál megjelentek egy része erőszakos magatartással akadályozta a hivatalos eljárást. A razziára azért került sor, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folytatott eljárást ismeretlen tettes ellen.

Mivel vádolják Iványi Gábort és több korábbi ellenzéki politikust?

A pénzügyőrök 2022 februárjában a kialakult spontán tüntetés helyszínén arról tájékoztattak, hogy az eljárási cselekményen csak az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője és a jogi képviselő lehet jelen, Iványi Gábor viszont azt akarta elérni, hogy a megjelent politikusok és a sajtó is bejuthassanak az épületbe. A délután folyamán a helyszíni feszültség az épület bejáratánál és odabent is nőtt: Iványit és az újságírókat a NAV-osok feltartóztatták, majd több újságíró és fotós az ablakon és a hátsó ajtón át jutott be. Odabent lökdösődés alakult ki, a NAV többször felszólította a sajtót, hogy hagyják el a „bűnügyi helyszínt”, miközben a jelenlévők egymást vádolták azzal, hogy akadályozzák a másikat. Az épületben volt több ellenzéki országgyűlési képviselő is, ők tájékoztatást próbáltak kérni, de a NAV erre a sajtó jelenlétében nem volt hajlandó. Később egy ablaküveg is betört, és rendőrök is érkeztek, a tömeg pedig nyomással próbálta áttolni Iványit a NAV-os sorfalon.

Iványi Gábor a bíróságon úgy emlékezett, hogy a NAV-osok előbb úgy döntöttek, hogy bemehet az épületbe, ekkor többen követték őt, de arról nem volt tudomása, hogy kik tartoztak közülük a sajtóhoz. Állítása szerint ahogy felfelé haladt a lépcsőn, újabb fegyveresek állták útját, annak ellenére, hogy egy NAV-os már a beengedéséről döntött. A hivatalos személy elleni erőszak vádját az ügyészség szerint megalapozó esemény ezután következett be: miközben Iványit a tömeg hátulról nyomta, a fegyveresek szerinte megpróbálták őt visszataszigálni a lépcsőn.

Iványi arra is kitért, hogy kérte a házkutatást megalapozó határozatot, de azt csak este hat körül kapta meg. A lelkész ezt ahhoz hasonlította, mintha papot hívnának egy haldoklóhoz, ám a papnak csak a haldokló halála után jutna eszébe, hogy feladja az utolsó kenetet.

Iványi Gábor és a fideszes kormány közötti konfliktus évtizedes távlatra nyúlik vissza. A történet ironikus kiindulópontja, hogy Orbán Viktort és Lévai Anikót Iványi Gábor adta össze 1986-ban, és a beszámolók szerint ő keresztelte meg a házaspár első két gyermekét is. Ez a személyes közelség később azért lett hangsúlyos, mert Iványi a 2010-es években egyre markánsabban kritizálta a kormányt és a Fidesz–KDNP egyházpolitikáját, miközben a saját közössége (MET) egyre rosszabb helyzetbe került. A 2011-es egyházi törvény megváltoztatta Iványi egyházának és intézményeinek státuszát. A vezető lelkész szerint a szabályozás és az eljárásmód visszamenőleg vett el jogokat. A MET 2011-ig elismert egyház volt, majd az új keretrendszerben elvesztette a korábbi jogosultságok jelentős részét, ami hosszú távon pénzügyi válságspirált indított el.

Az ügyben több korábbi ellenzéki politikus is vádlottként szerepel, így Donáth Anna, a Momentum korábbi elnöke, a korábbi MDF-es Herényi Károly valamint a szocialista Gurmai Zita. Noha a házkutatás helyszínén kialakult spontán tüntetésen száznál is többen voltak jelen, többek között a lelkészképző diákjai, újságírók és a lelkész szimpatizánsai is, a vádlottak száma korlátozott maradt. Iványi felidézte, hogy az ügyészség közölte velük, azért csak a vádban megjelölt személyeket vádolták meg, mivel őket tudták azonosítani. Iványi kifejezte, abból, hogy a vádlottak túlnyomó része ellenzéki politikus, szintén a büntetőügy politikai természetére tud következtetni.

A tárgyalás Iványi meghallgatása után Donáth Anna vallomástételével folytatódott. Az ügy első tárgyalást még februárban, a Fidesz által elbukott választások előtt tartották meg, az arról készült bírósági tudósításunkat ide kattintva lehet elolvasni.

Iványi Gábor a választások után olyan hírek is megjelentek, miszerint lehetséges köztársasági elnökjelölt lehet belőle. Ennek kapcsán interjút is készítettünk vele, amiben azt mondta, ha komoly felkérést kap, el fogja fogadni. Később azonban ugyanerről már árnyaltabban fogalmazott.

The post Iványi Gábor a vádak visszavonását kérte a bíróságon, az egyik ügyészt megfenyegették first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu