Az elmúlt hetekben, az országgyűlési választás óta közel félmillió szavazót veszíthetett a Fidesz. A következő években azonban akár meg is feleződhet ez a kétmilliós tábor, és középpárttá válhat az országot 16 éven át kormányzó politikai erő. A Fideszre lelkesedő veszélyeket tíz pontban foglaljuk össze – előbb címszavakban, majd részletesen kibontva őket.
- Demográfiai veszély. A Fidesz szavazótábora jelentős részben az idősebb korosztályból áll, miközben nagyon rosszul teljesít a fiatalok körében. A halálozás, illetve az újabb első szavazók belépése négy alatt 300 ezerrel rontja a Fidesz számait a Tiszával szemben.
- A „láthatatlan” szavazók megcsappanása. A kiszolgáltatottságban élők hatalmi nyomás alá helyezésével megszerzett, főleg kistelepülési voksok százezres tömege is elveszhet.
- Elpárologhatnak a pragmatista érdekszavazók, akik a NER hatalomban maradásától reméltek állást, bevételt, megrendelést maguknak vagy vállalkozásuknak. Ide tartozhatnak a NER-cégek alkalmazottai, akik felsőbb „sugallatra” szavaztak eddig a Fideszre.
- Megváltozhat a külföldön élő magyar állampolgárok szavazása, bővülhetnek a lehetőségeik, ami az idei tapasztalat alapján a Tiszának kedvezne. Emiatt akár százezerrel többen szavazhatnak a külképviseleteken a szakértő szerint.
- Kérdés, mi lesz a határon túli levélszavazatokkal, marad-e a jelenlegi rendszer, és hogyan szavaznak majd azok, akik eddig azért támogatták a Fideszt a Vajdaságban vagy Erdélyben, mert ömlött oda a támogatás az anyaországból. Emlékeztetőül: a Fidesz 2 millió 458 ezer szavazatából 283 ezer a határon túlról érkezett – a levélszavazatok 84 százalékát Orbán Viktor pártja kapta.
- Kiesik a propagandát sugárzó közmédia a Fidesz kezéből, de lehet, hogy a TV2 sem közvetít majd erősen politikai tartalmat, és kérdéses a piaci működéssel sosem próbálkozó kormánypárti sajtóbirodalom egészének jövője. Milliós az a választói nagyságrend, amely elveszti így a napi kapcsolatot a Fidesszel.
- Szintén kiesnek az állami milliárdok a „hatalomgyár” mögül: nem lesz közpénzből finanszírozott nemzeti konzultáció, plakátkampány, a mostani közpénz töredéke jut a fideszes alapítványokhoz az állami támogatásból (hiszen az a parlamenti frakció méretétől függ), és az állami cégek sem öntik majd a forrásokat az olyan szervezetekhez, mint a CÖF, mint ahogy gyanítható, hogy a Megafon és az Alapjogokért Központ rejtélyes milliárdjai is elapadhatnak.
- A győzteshez húzás jelensége is apasztja a Fidesz táborát – rövid távon biztosan.
- A Mi Hazánk potenciális mentsvára lehet az eddigi kormánypárti szavazóknak, Toroczkai Lászlóék számára ugyanis ideális választási forgatókönyv valósult meg az elemző szerint.
- Mindeközben a Fideszt egy sor politikai probléma nyomasztja: a megújulás kétséges a jelenlegi vezetéssel és főként Orbán Viktorral, ráadásul egy sor kellemetlen ügy lesz a napirenden jó ideig. A párt brandje jelentősen sérült, Orbánt az „elgyurcsányozódás” fenyegeti.
*
László Róbert politológus általánosságban azt mondja: „a Fidesz 2,17 milliós belföldi szavazatszáma jelentős mértékben rejthet olyan választókat, akik az állampártként működő Fidesz iránti lojalitásból voksoltak, vagy akiket – a szavazatvásárlás elleni sikeres fellépés ellenére – a jól ismert ösztönzőkön, illetve kényszereken alapuló eszközökkel mozgósították. Azoknak a belföldi szavazóknak a száma tehát, akik ténylegesen elkötelezettek lehettek a Fidesz iránt, bizonyosan 2 millió alatt van, a kérdés csak az, mennyivel.”
Demográfiai veszély: mínusz 300 ezer szavazatról indulhat a Fidesz
Főleg a fiatalok belépése miatt prognosztizálható jelentős Tisza-előny, és csak másodsorban az idősebb korosztály természetesen elhalálozása miatt. Bódi Mátyás választási szakértő korábbi számítása az, hogy a 2030-as választásra a jelenlegi támogatottsági adatok, valamint a magyarországi halálozási statisztikák alapján a Fidesz közel 220 ezer választót veszíthet el, míg a Tisza 120 ezret. És akkor nem beszéltünk még a fiatalokról, ahol sokkal rosszabbul áll a választást elvesztő párt, mint Magyar Péterék az idősek körében.
Bódi úgy kalkulál: 2030-ra 470 ezer, jelenleg nem választókorú fiatal szerez választójogot, ezzel pedig 260–290 ezer potenciális új tiszás választó jelenik meg (amennyiben a jelenlegi trendekből indulunk ki), „miközben fideszesből mindössze 60–90 ezer.” Azaz a Tisza demográfiai nyeresége itt már sokkal jelentősebb, mint az időseknél: legalább 200 ezres.
Ha pedig ezt a két adatot összeadjuk, akkor egyrészt azt látjuk, hogy közel 150 ezres a fideszes szavazatvesztés (ennyivel kevesebb ugyanis a belépő, potenciálisan fideszes szavazó, mint az elhunytak száma). Ráadásul a leköszönő kormánypárt szempontjából tetőzi a bajt, hogy
a Tisza „demográfiai nyeresége” közel 300 ezres, azaz ha a jelenlegi preferenciák maradnak, akkor 2030-ban ennyi mínuszról indul a Fidesz a Tiszával szemben.
Bódi azt mondta a 24.hu-nak: természetesen lehetséges, hogy a fiatalok máshova szavaznak 2030-ban, nem a Tiszára, de, hogy nem a Fideszhez mennek, az szinte biztos.
Elveszőben a Fidesz több százezres „rejtett tartaléka”
A választási szakértők szerint az „underclass” szavazói réteget a legnehezebb elérni a közvélemény-kutatóknak. „Közéjük tartoznak a nagyon szegények, akiknek nincs telefonjuk”, de azok is, akiket a hatalmon lévő párt emberei különböző ellentételezéssel vesznek rá a szavazásra, vagy különböző nyomások, akár zsarolások, félelmek hatására voksolnak. A szavazás ára című dokumentumfilm helyszíni interjúk során mutatta be, milyen kiterjedt lehet ez a gyakorlat. A filmben felsorolt technikák közt a klasszikusnak számító utaztatás mellett szerepelt a leitatás, a szavazatvásárlás, a láncszavazás, a nyílt szavazás, a krumpli- és tyúkosztás, az élelemcsomag, de több helyen az elhangzottak szerint dílerek is részt vesznek a mozgósításban.
Bódi Mátyás más irányból közelített: egy saját vizsgálat keretében mintegy 500 szavazókört azonosított, ahol felvethető, hogy valami nem stimmelt a választás napján. Ebből pedig következtetni lehet arra, hogy ezeken a helyeken akár a korábban felsorolt jelenségek egyike-másika eshetett meg. Például az, hogy egy adott idősávban egyszerre nagyon sokan jelentek meg hirtelen, és nagyon egy irányba (a Fideszre) szavaztak a szavazókörben, vagy sok volt a rontott szavazat.
Összességében ez „a szavazókörök közel 5 százaléka, amelyekben durván 120 ezer szavazatot adtak le fideszes egyéni jelöltre”, de Bódi szerint 200–300 ezres lehet az összlétszám. És mindezek csak azok, amelyek fennakadnak a matematikai modellen, miközben Bódi szerint
az illegális, illetve féllegális, szürke módszerekkel leszavaztatott emberek száma 300–400 ezer lehet összesen.
Ebből azonban – a Tisza leköszönő kampányfőnöke, Tóth Péter szerint is – jelentős mennyiséget sikerülhetett megakadályozni mind a párt fürkészeinek, mind a DE aktivistáinak köszönhetően.
Legfeljebb százezret tudott elvinni a Fidesz ebből a 300–400 ezerből április 12-én
– ezt már Bódi Mátyás mondta a 24.hu-nak. Szerinte a napközbeni részvétel korábban jellemző, hektikus ingadozása ezekben a jellemzően kistelepülési szavazókörökben kisimult, azaz úgy viselkedtek ezek a korábban „problémás” helyszínek, mint a „normális” szavazókörök.
Bódi külön kiemelte a nyírbátori és a kisvárdai körzetet, ahol látszott a különbség a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest. Hozzáteszi: ugyanakkor az Ózd környéki szavazóköröket továbbra is jellemezte ez a hullámzás, és ebben a választókerületben győzött is a Fidesz jelöltje. Hamarosan azonban már ez a százezer is eltűnhet a Fidesz szavazótáborából, mert – ahogy fogalmaz az elemző –
a cukorka és az ostor sem lesz ott a Fidesz helyi embereinél.
Érdekszavazók, akik most már nem a NER-től remélhetnek pénzt
Megtippelni is lehetetlen, hogy a NER-es cégeknél, a közszférában, a kormányhivatalokban, a Fidesz vállalkozói holdudvarában vagy csak ez utóbbiak beszállítóinál, esetleg a fideszes önkormányzatoknál hányan lehetnek azok, akik érdekalapon, azaz pragmatistán szavaztak eddig. De ha százezres nagyságrendről beszélünk, aligha tévedünk nagyot. Arról is beszámoltunk, hogy a Tiborcz István üzlettársa, Balázs Attila a Fideszre való szavazásra buzdította két cége alkalmazottait, azt közölve: aki más politikai véleményen van, annak nincs „helye a csapatban.”
És ott vannak azok, akik amúgy nem biztos, hogy a Fideszre szavaztak volna, de a fegyverpénz vagy a munkáshitel, esetleg valamelyik családi adókedvezmény miatt végül így tettek.
Külföldön élők voksai és a levélszavazatok: több százezer plusz lehet a rendszerben
Ezen a területen változások várhatók, mert a Tisza Párt korábban jelezte, nem tartja jónak a jelenlegi a rendszert a külföldön élő magyarok szavazásával kapcsolatban. Szerintük ugyanis a külképviseleten voksoló állampolgárok lehetőségei elégtelenek – túl kevés helyen lehet szavazni. Megoldás lehet szerintük, ha minden külföldi településen egy szavazóhely járna minden 100 regisztrált választó után, és újabbakat kellene nyitni minden további 1000 regisztrált fő után. A Tisza szerint több százezer magyar él külföldön úgy, hogy nem adhatja le a szavazatát levélben. Ők „a külképviseleti szavazóhelyiségek fájóan alacsony száma miatt” sokszor egész napos utazásra kényszerülnek, ráadásul a szavazóhelyiségnél „zsúfoltság és végeláthatatlan sorban állás várja őket.”
A Tisza Párt a határon túli magyarok szavazati jogát megtartaná, ám egységesítené a szavazás módját a diaszpórában élőkével. Konkrétumokról egyelőre nincs hír, (hogy külföldön is jöhetne-e a levélszavazás intézménye, vagy „csak” bővítenék a szavazóhelyiségek számát, de eszerint az elképzelés szerint a külképviseleti és a határon túli szavazást kellene azonos feltételűvé tenni), ám az biztosra vehető, hogy többen szavazhatnak majd négy év múlva külföldről, mint most.
László Róbert választási szakértő feleleveníti: a „KSH szerint 2020-ban 714 ezer, Magyarországon született ember, a teljes magyarországi születésű népesség mintegy 7,3 százaléka élt külföldön. Mivel közöttük kiskorúak is vannak, a választásra jogosultak száma ennél természetesen kevesebb volt, de az azóta eltelt öt év alatt a külföldre költözött magyarok száma bizonyosan tovább nőtt. Félmillió választópolgárral még konzervatív becsléssel is számolhatunk, ami a bő 8 millió választó legalább 6 százalékát teszi ki.
Közülük még százezren sem vettek részt soha választáson, márpedig biztosra vehetjük, hogy sokkal többen, akár 200–300 ezren is megtennék, ha egyszerűbben, méltányosabban tudnák gyakorolni a választójogukat.
Az EP-választások adatai azt mutatják: a külképviseleten szavazók többségében Tisza-szavazók, azaz a kiterjesztés a választás győztesét erősíthetné. 2024-ben a Tisza a szavazatok 50 százalékát kapta meg így, a Fidesz csupán 18 százalékot. A mostani külképviselet exit poll pedig már 90 százalékos Tisza-tarolást mért, és ezt erősíti az is, hogy azokban a szavazókörökben, ahová a külképviseleti és az átjelentkezett szavazók voksait bekeverték, rendre 70 százalék körüli eredményt értek el Magyar Péterék.
Levélszavazatok: az elemző szerint gyorsan megváltozik a külhoni magyar közélet hangvétele
Amíg külföldi szavazóhelyen most közel 85 ezren szavaztak (világszerte 150 külképviseleten), addig levélben 331 ezer érvényes, határon túli szavazat érkezett olyanoktól, akiknek nincs magyarországi lakcímük. Utóbbiak közül a Fidesz-KDNP 84,2 százalékot szerzett, a Tisza Párt mindössze 13,8 százalékot ért el. Megjegyzendő, hogy a Fidesz-kormányok milliárdokat küldtek Erdélybe és a Vajdaságba is a különböző kormányhoz lojális szervezeteknek – kérdés az, hogy enélkül miként alakulnak majd ugyanitt a politikai preferenciák négy év múlva, ahogy a RMDSZ pozícióján és a Tisza Párthoz fűződő viszonyán is sok múlhat a jövőben.
Tartalmában is újra lehetne gondolni a külhoni magyar állampolgárok választójogát
– állítja László Róbert. „Az a része rendben van, hogy lakcím híján kisebb legyen a súlya azon magyar állampolgárok szavazatának, akik nem élnek (többségükben sosem éltek) az anyaországban. Az Országgyűlésben alkotott törvények jó része ugyanis nem érinti őket. Az elmúlt négy választáson ez azt jelentette, hogy listára szavazhattak, egyéni kerületi képviselőre nem. Ez viszont azt is eredményezi, hogy valójában senki sem képviseli a külhoni magyarságot a parlamentben, és az is választásról választásra változik, hogy egyáltalán hány mandátum sorsára vannak hatással a külhoni listás voksok (2014: 1, 2018: 0, 2022: 2, 2026: 1). Megfontolandó lenne a rendszer megreformálása például úgy, hogy a külhoni magyarok számára fenntartunk egy mandátumot, így a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők nem pártlistára, hanem a külhoni választókerület jelöltjei közül választhatják meg azt az embert, aki az Országgyűlésben képviseli őket. Más megoldások is szóba jöhetnek, ez csak egy példa arra, hogy most van lehetőség az egész rendszer újragondolására.”
László szerint a külhoni magyarságnak és vezetőiknek elemi érdekük partneri viszonyt kialakítani a mindenkori magyar kormánnyal. Annak ellenére, hogy a levélszavazással kapcsolatos visszaélésekben bizonyos határon túli magyar szervezeteknek, politikai erőknek is van felelősségük, a Tisza-kormánnyal való egyeztetések már megkezdődtek, és a felek világossá tették, hogy új korszak nyitásában érdekeltek. Szerinte így
gyorsan meg fog változni a külhoni magyar közélet hangvétele.
Nem lesz fideszes közmédia, nem lesz propaganda, a titkos milliárdok megcsappannak
Milliókkal veszíti el a napi kapcsolatot a választási vereség után a fideszes hatalomgyár. A köztévé, a közrádió hamarosan nem sugározza tovább a fideszes háborús propagandát, nem támadja majd Magyar Pétert, de még az is lehet, hogy a TV2 is el lesz vágva Rogán Antaltól.
- A köztévé híradója tavaly képes volt 240 ezres, de 130 ezres nézőszámra is, viszont a például labdarúgó-mérkőzések szünetében vetített egyperces híradókat sok százezren nézhették egy-egy fontosabb válogatott meccs szünetében vagy tornákon.
- A TV2-n a Tények tudott hozni egy 600–700 ezres átlagot.
- A Kossuth Rádió napi hallgatottsága meghaladja az egymillió főt, a Petőfi Rádióé a félmilliót, de a többi, a NER-hez kötődő rádiócsatorna híreiben is kevesebb fideszes narratíva jelenhet majd meg a kormányváltás után.
És akkor még nem beszéltünk a Megafon propagandatermeléséről, amely eddig titokzatos milliárdokból készült, a Metropolt sem osztogatják majd Budapest közterein, mint ahogy meglehetősen bizonytalannak tűnik a megyei lapokat is tulajdonló Mediaworks jövője állami hirdetések nélkül.
Miután a Fidesz-frakció létszáma kevesebb mint a harmadára zuhant, kevesebb állami támogatást lehet kicsatornázni a NER-es alapítványi és céges hátországba, és a minisztériumoktól sem kap majd megrendelést megannyi think thank, ügyvédi iroda és kommunikációs cég, továbbá az MCC-vagyon is megcsappanhat. Nem lehet közpénzből pártpropagandát folytatni, és nem lesznek orbánista nemzeti konzultációk sem, amelyekre az elmúlt másfél évtizedben 119 milliárd közpénz ment el.
Mindez azt is jelenti, hogy több milliós lehet az a közönség, amely mostantól nem a fideszes üzeneteket és narratívát kapja meg Ukrajnáról, Oroszországról, a magyar belpolitikáról vagy Brüsszelről.
Polyák Gábor médiakutató azt mondja ennek következményeiről, hogy a Fidesz propagandája leginkább azokat érte el és befolyásolta, akik idősebbek, nehéz körülmények közt élnek, a legkiszolgáltatottabbak voltak, illetve leginkább a kistelepüléseken élnek. „Nekik mentálisan nagyon nehéz lesz feldolgozni, amikor szembesülnek majd azzal, hogy hazudtak nekik, hogy nem úgy vannak a dolgok, ahogy azt a Fidesz alatti közszolgálatból hallották, azaz nem jönnek majd migránshordák, nem lesznek nemváltó műtétek az óvodákban, nem viszik el katonának Ukrajnába a magyar fiatalokat.”
Az ELTE oktatója szerint a Fidesz nem tudja majd fenntartani az alternatív valóság képzetét, mert nagy elérésű csatorna és platform már nem lesz a birtokában, a Magyar Nemzet és a Hír TV pedig csak a tudatos választóikhoz jut el. Hozzáteszi, hogy a Megafon ebben a kampányban alig vett rész, a Digitális Polgári Körök kudarca pedig azt mutatja, hogy a Fidesz ma már nem tud valódi, organikus közösségeket alkotni. Polyák megjegyzi: a Fidesz nagyon rosszul menedzselte a megyei lapokat is, melyek példányszáma jelentős zuhanásban van, pedig fontos lett volna őket megtartani egyebek mellett a finomabb üzenetek közvetítésével.
Szabó Andrea politológus úgy fogalmaz: óriási jelentősége van ennek a kérdésnek a Fidesz szempontjából.
Politikai jövője attól függ, hogy a jelenlegi, éppen zsugorodó tábort meddig tudják még egyben tartani. Amennyiben a propaganda is kicsúszik a kezükből, akkor csak azok a felületek maradnak, amelyek elsősorban az interneten követhetők, vagy a nagyvállalkozók – közpénzek felhasználása nélkül, azaz magánvagyonból – finanszírozzák a saját médiumukat. Ezek elérése azonban jóval korlátozottabb, mint a köztelevízióé. A TV2 megmaradása épp ezért kiemelt jelentőségű, mert jelentős szerepet játszhat a nézőkért való küzdelemben. Ha a TV2-től megvonják az állami hirdetéseket, kérdés, ki fogja finanszírozni az óriási költségekkel járó televíziót. Ezek alapján feltételezhető, hogy már a nyár folyamán további komoly elvándorlás következhet be a Fidesztől, különösen, ha elkezdődik az elszámoltatási folyamat.
László Róbert egyenesen azt mondja:
Ha nem dübörgött volna a propagandagépezet az elmúlt években, a Fidesz már ezen a választáson is legfeljebb 10–20 százalékos párt lett volna, de természetesen ez ellenőrizhetetlen.
Győzteshez húzás: ez máris több százezres mínusz
Az is biztos, hogyha most vasárnap újra választást tartanának, a Tisza Párt sokkal nagyobb különbséggel győzne, mint április 12-én. A legfrissebb Medián-kutatás szerint néhány nap alatt nagyot nőtt Magyar Péter pártjának tábora, miközben a Fidesz-támogatók száma jelentős mértékben, 18 százalékkal zsugorodott. Ez már most egy 400–500 ezer fős mínusz önmagában is.
Szabó Andrea szerint a „győzteshez húzás mindig attól függ, hogy mekkora a győzelem mértéke. Minél nagyobb a győztes győzelme, annál nagyobb két egymással részben összefüggő hatás: a vesztestől való elfordulás és a győztes irányába történő gravitáció. Magyarországon ez addig, amíg a választás évében ősszel tartották az önkormányzati választásokat, általában pont eddig az ideig tartott.”
Hozzátette: „2022-ben már nem volt önkormányzati választás. Ennek megfelelően legfeljebb 1–2 hónapig volt érzékelhető a győztes irányába történő mozgás, a vesztestől való elfordulás pedig drámai volt, a kis ellenzéki pártokat jelentős mértékben érintette. Most az új kormányzat intézkedéseitől függ majd, hogy ezt a hatást meddig érzékeljük.
A vesztestől való elfordulás egyébként jelenleg talán még erősebb is, mint a győzteshez húzás.
Ezzel kapcsolatban Róna Dániel korábban azt mondta a 24.hu-nak: a választás óta több tényező is rásegíthetett a győztes népszerűségének növekedéséhez. Így például átpártolhatnak azok is, akik elégedetlenek voltak a Fidesznek a vereség utáni válaszreakcióival, illetve azok is, akik becsapva érezték magukat a vereség miatt. Róna szerint ugyanis az, hogy a Fidesz a saját táborának sulykolta a nagyarányú győzelmet, csalódottságot okozhatott azokban, akik addig megbíztak a pártvezetők és a kormánypárti kutatóintézetek állításaiban. A 21 Kutatóközpont vezetője elmondta: a győzteshez húzás jelensége megfigyelhető volt a korábbi választások idején is, de nem emlékszik arra, hogy ilyen mértékű, ilyen radikális eltolódásra lett volna példa idehaza.
Nem könnyű mutatvány, de a Mi Hazánk megelőzheti a Fideszt
„A Mi Hazánk számára a legjobb választási kimenet valósult meg” – mondja László Róbert, amikor arról kérdezzük, veszélyes lehet-e a radikális párt a Fideszre nézve. A választás azért alakult jól Toroczkaiéknak a Political Capital elemzője szerint, mert bejutottak a parlamentbe, de nem váltak a mérleg nyelvévé, azaz nem kell eldönteniük, ki mellé állnának, ami könnyen feszültséget szíthatott volna a választóik között.
„Egy szélsőjobboldali párt számára nincs kedvezőbb környezet, mint amikor egy mérsékelt, mainstream párt kormányoz, ráadásul olyan, amit könnyen illethetnek globalista, de akár még baloldali-liberális jelzővel is a benne keveredő választói csoportok és programelemek miatt. A Fidesz óriási veresége is jól jött Toroczkaiéknak, egyelőre az is bizonytalan, hogy a leköszönő kormánypárt vissza tud-e erősödni, meghatározó szereplő tud-e maradni. Vagyis a Mi Hazánk számára sok feltétel adott ahhoz, hogy ígéretükhöz híven a Tisza-kormány fő kihívója és ellenzéke legyen a (szélső)jobboldalon.
Ahhoz azonban, hogy a párt áttörést érjen el, szükség lenne valamilyen szintű finomodásra, a szélsőséges jelleg és imázs levetkőzésére, a protest helyett/mellett a kormányzóképes és felelős imázs erősítésére/felépítésére, vagyis egy részleges imázs- és stílusváltásra. Ez nem könnyű mutatvány, a 2014–2018 közötti Jobbiknak sem igazán sikerült. Nehéz úgy levezényelni egy korrekciót, hogy az sem a párton belül, sem a választók között ne vezessen töréshez, és a párt képes legyen úgy megőrizni a hitelességét, hogy közben az új stílussal, új üzenetekkel új szavazókat is meg tud szólítani a régiek mellett. Ha ez sikerül, a Mi Hazánk képes lehet felszívni a Fidesztől elpártoló szavazókat, és később akár a Tiszától elpártoló jobboldali, konzervatív szavazók egy részét is
– mondta az elemző.
Még a Fidesz talpon maradási esélyei sem jók jelenleg
Van-e padló a Fidesz számára? – ezt kérdezzük végül László Róberttől.
Nincs. Pontosabban: padló van, ami a nullát jelenti, és el lehet érni. A Fidesz az utolsó rendszerváltó párt, amelyik egyáltalán benn van a parlamentben (a KDNP valójában 1998-ban kiesett, azóta nem értelmezhető önálló politikai erőként). 2026-ra az összes, 2022-ben egy listán induló hat párt kiesett a parlamentből, közülük legalább négyen aligha tudják elkerülni a felszámolást a következő négy évben. Az MSZP húsz éve még 43,2 százalékkal, 2,3 millió szavazattal választást nyert. Nincs olyan törvényszerűség, amely feltétlenül meg tud menteni egy valaha nagyhatalommal rendelkező pártot. Még a Fideszt sem. Van esélyük talpon maradni, de egyelőre nem jók a kilátásaik.
Ez pedig több ok miatt van így. Egy jelentős vereség után bármelyik pártnak a megújulás felé kell lépnie a politikai logika szerint, ez azonban azzal, hogy várhatóan Orbán Viktor marad a Fidesz elnöke, kétséges, hogy megtörténhet-e. Nincs kőbe vésve, de tény, hogy az a kormányerő, amely kétharmaddal kapott ki egy választáson Magyarországon, többé soha nem tudott igazán erőre kapni. Továbbá az sem segíti a Fidesz esélyeit, hogy a közeljövőben a számára kellemetlen ügyek (korrupció, vagyonkimentés, kihulló csontvázak) lesznek napirenden – hamarosan akár a közmédiában is.
The post Tíz ok, ami miatt középpárttá zsugorodhat az Orbán Viktor vezette Fidesz first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
