Vegyes érzésekkel távozhatott az iskolákból szerdán az a közel 80 ezer érettségiző, akik a megmérettetés harmadik részeként történelemből adtak számot a tudásukról.
A hosszú kifejtést igénylő feladatokban kifejezetten jó párosítások kerültek elő: a rövid esszék között Németország 1938-as terjeszkedése vagy a céhek, a hosszú esszéknél pedig I. Károly gazdasági reformjai vagy a Rákosi-diktatúra kifejtése közül választhattak a diákok. Egy hosszú és egy rövid esszét kellett megírniuk a tanulóknak, arra azonban figyelni kellett, hogy a két választott esszének különböző korszakokra kellett vonatkoznia: az egyik az ókortól 1849-ig, a másik pedig az 1849 utáni időszakra.
A rövid választ igénylő feladatoknál már nem volt könnyű dolguk a vizsgázóknak: rögtön az elején egy olyan témakör bukkant fel – a görög–római építészet –, ami csak 2024 óta középszintű anyag. Ezután nem sokkal következett a honfoglalásról szóló feladat, amelyben a pozsonyi csata évszámára is rákérdeztek.
A Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium történelemtanárával szétszálaztuk a feladatsort. Repárszky Ildikó az idei töriérettségivel kapcsolatban a 24.hu-nak úgy nyilatkozott:
kicsit az volt az érzésem, hogy – az idei magyarérettségihez hasonlóan – olyan témák, olyan adatok kerültek elő, amelyek megfelelő lenyomatai a most érvényben lévő Nemzeti Alaptantervnek.
Félrevezető is lehetett a tesztsor
Repárszky Ildikó a honfoglalásról szóló feladattal kapcsolatban elmondta:
a honfoglalás körüli történetek tele vannak vitákkal, a történettudományban sincs egységes álláspont egyes kérdésekkel kapcsolatban. Az érettségit összeállítók ebben a részben az egész középkori magyar történelemből választhatnak témát, ezért szerinte kétséges, hogy miért pont erre, a több szempontból is vita tárgyát képező részre esett a választásuk.
Ebben a feladatban, még ha atlaszt is használtak a diákok, akkor sem biztos, hogy rájöttek a helyes válaszokra
– mondta a pedagógus, aki arra is rávilágított, hogy még a történelematlaszban is van bizonytalanság, ugyanis a honfoglalás részeiként ismert szálláshelyek (Levédia, Etelköz) is csak feltételezett szálláshelyként vannak jelölve a térképen.
A vezetőtanár szerint a dualizmuskori nemzetiségekkel kapcsolatos feladatban a diákok szempontjából nehezen érthető módon voltak megfogalmazva a kérdések. A szóban forgó feladatban többek között arra is rákérdeztek, hogy a korszakban konkrétan milyen magyarázatok húzódnak a magyarországi szlovákok számának változása mögött.
Az adatok alapján arra még könnyen rájöhettek a diákok, hogy a szlovákság száma csökkent, de azt nem biztos, hogy mindenki beazonosította, hogy ennek okaként az asszimilációt és a kivándorlást várja válaszként a megoldókulcs. Sem az asszimiláció, sem a kivándorlás nem egy konkrét eseménysor, hanem hosszan tartó folyamat, ilyen szempontból félrevezető lehetett a kérdésfeltevés
– magyarázta Repárszky.
Nehézséget okozhatott még a reformációval kapcsolatos rövid feladatban az, hogy karikatúrák segítségével kellett válaszolniuk a megadott kérdésekre.
A karikatúra értelmezéséhez nagyon komoly háttértudás kell, a reformáció korából nem nagyon szoktunk karikatúrákat tanítani, ezek csak később, a 19–20. századi történelem során kerülnek elő először
– ismertette a forrásokkal való megismerkedés menetét a pedagógus.
A Fazekas Gimnázium tanára ugyanakkor kiemelte: a tesztsorban előfordultak az elmúlt évekbeli érettségikhez hasonló, nagyon könnyen megoldható feladatok is, ilyen volt például a középkori egyházhoz, a holokauszthoz vagy a mai magyarországi nemzetiségekhez kapcsolódó feladat.
Esszék, források
A rövid választ igénylő tesztsor után középszinten kettő, emelt szinten három esszé megírását kellett még teljesíteni, ehhez az atlasz mellett csak szöveges és/vagy képi források álltak rendelkezésre. Repárszky hangsúlyozta, hogy az esszéfeladatoknál nemcsak a forrásokból, hanem saját kútfőből is kellett dolgozniuk a tanulóknak.
A források nagyon sokat segíthetnek, de fontos, hogy az esszéket önálló információkkal is kiegészítsék a tanulók
– tette hozzá Repárszky, aki szerint az a szerencsés, ha a hosszú esszékben legalább a dolgozat felét ilyen adatok, események teszik ki.
A vezetőtanár szerint a magyar történelemre vonatkozó hosszú esszék (I. Károly gazdaságpolitikája, Rákosi-diktatúra megfélemlítési eszközei) mind ismert témák lehettek a diákok számára: Rákosi az érettségit megelőzően, valószínűleg a tizenkettedik évfolyamon kerülhetett elő, Károly Róbert pedig az év végi ismétléskor nagy valószínűséggel szembejöhetett.
Rákosinál például többek között egy lehallgatási jegyzőkönyvből és karikatúrából kellett következtetéseket és ténymegállapításokat tenniük a tanulóknak, Repárszky szerint ezek könnyen felhasználható, beszédes források voltak, a vezetőtanár ugyanakkor a megfélemlítésre szorítkozó témát némileg szűknek találta.
A téma koncentráltsága miatt elképzelhetőnek tartom, hogy nehezen jutott a diákok eszébe forrásokon kívüli tényelem
– mondta a pedagógus.
Károly Róbert uralkodásával kapcsolatban Repárszky Ildikó elmondta: ezt a témát és főleg a gazdasági reformjait a diákok többnyire nem szeretik, de, mivel évről évre előfordul így vagy úgy az érettségin, a tanulók „nagyon jól tudják, hogy erre fel kell készülni”.
A rövid esszékkel kapcsolatban a középkori város és azon belül a céhes ipar szintén gyakran előkerülő téma, Németország 1938-as terjeszkedése a vezetőtanár szerint az atlaszból is jól megírható téma volt.
The post Vitatható adatok, zavaró kérdésfeltevés, könnyen megoldható esszésor – Repárszky Ildikó vezetőtanárral elemezzük a töriérettségit first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
