Közös tudásunk, hogy az elmúlt 16 évben nagyon nehéz volt a médiában dolgozni.

Ügyvédként nem az elsődleges frontvonalban éltem ezt át: nem kellett mennem a Kormányinfóra, ahol nem kérdezhettem, vagy be sem engedtek volna, vagy nemes egyszerűséggel erőszakoskodónak neveznek. Nem dobtak ki fórumról, nem gyaláztak bejegyzésekben, nem emlegették a családtagjaimat. Nem jelentettek fel azért, mert a munkámat végeztem.

A következő csatasorban viszont ott vagyunk mi, jogászok, akik próbálják védeni a munkájukat végző újságírókat, ezáltal fenntartani a jogállamiság kereteit.

Sokat láttunk, a végtelenségig lehetne sorolni, ki mindenki perelte be vagy csak fenyegette perrel a kollégáimat, a lapot, a szerkesztőséget: nagyágyúk is, akik azt hitték, az újságírók már az ügyvédi levelekben küldött, „Megbízóm, XY nevében és helyett eljárva az alábbi felszólítást tesszük” kezdetű klasszikusra eldobják a tollat, és azonnal korrigálnak.

Nem tették.

„Bátorak” voltak, kitartottak, pedig az, hogy ellenszélben dolgoztak, dolgoztunk, nem kifejezés.

Kilenc és fél éve dolgozom a 24.hu-t is kiadó Central Médiacsoportnak, hét éve vagyok ügyvéd, ez idő alatt rengeteg tapasztalatot szereztem, jót és rosszat is, tanultam, és szerettem is ezt a tanulást. És láttam, hogy mennyi mindennek kellene változnia, hogy az az ellenszél végre ne irtózatos tornádó legyen, hanem a nyári napon jóleső hűs libbenés.

The post File Zsuzsa: Befutandó polgári körök first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu