A Nemzeti Kulturális Alapról (NAK) szóló törvény szerint nyújtott támogatások alapvető célja a nemzeti és egyetemes kulturális értékek létrehozásának, megőrzésének és terjesztésének elősegítése. Ez a keret nem csupán iránymutatás, hanem jogi kötelezettség is: a támogatások odaítélésének és felhasználásának egyaránt szigorúan ezekhez a célokhoz kell igazodnia. A törvény 7. §-a hat pontban részletezi, hogy milyen célokra adható támogatás.

NKA-támogatás odaítélés

Amennyiben a támogatás odaítélése már eleve eltér ezektől a törvényben meghatározott céloktól – például nem kulturális értékteremtést szolgál, vagy nem illeszkedik a meghatározott támogatási kategóriákba –, akkor a jogszerűtlenség már a döntési szakaszban megvalósul. Ilyen esetben a döntéshozó felelőssége is felmerül: ha a közpénzekről való rendelkezés során nem a jogszabályi kereteknek megfelelően jár el a döntéshozó, az a hűtlen, vagy hanyag kezelés gyanúját is felveti

– hívja fel a figyelmet az Adókamara elnöke, Vadász Iván. A probléma azonban nem áll meg a támogatás odaítélésénél.

NKA-támogatás felhasználás

A támogatást igénybe vevő oldalán legalább ilyen fontos kérdés, hogy a kapott forrásokat valóban a jóváhagyott célokra használják-e fel. A büntetőjogi szabályozás egyértelmű: ha a költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használják fel, és ezzel vagyoni hátrányt okoznak, az költségvetési csalásnak minősül.

Vadász Iván kiemelte, hogy a joggyakorlat rendkívül szigorúan értelmezi az „eltérő felhasználás” fogalmát: már a támogatás céljának részleges megsértése is megalapozhatja a bűncselekmény megállapítását. Ez azt jelenti, hogy nem elegendő formálisan megfelelni a pályázati feltételeknek – a tényleges felhasználásnak is igazolhatóan a törvényben rögzített kulturális célokat kell szolgálnia.

Összességében tehát kettős kockázatról beszélhetünk. Egyrészt a támogatás odaítélője felel azért, hogy a döntése megfeleljen a jogszabályi céloknak, ellenkező esetben akár büntetőjogi felelősséggel is számolnia kell. Másrészt a támogatás kedvezményezettje sem mentesül: neki kell bizonyítania, hogy a közpénzt rendeltetésszerűen használta fel.

A NAV rendszeresen ellenőrzi az állami támogatások felhasználását

A szakember szerint fontos körülmény, hogy az állami támogatások felhasználását nemcsak utólagos elszámolások, hanem folyamatos hatósági ellenőrzések is vizsgálják. Az adóhatóság, vagyis a NAV rendszeresen ellenőrzi, hogy a vállalkozások miként használják fel a költségvetési támogatásokat, mivel ezek vizsgálata az adózási szabályok körébe tartozik. Amennyiben az ellenőrzések során az adóhatóság azt tapasztalja, hogy a támogatás felhasználása eltér a jóváhagyott céltól, vagy a költségvetést például túlárazással károsítják meg, úgy adóhiányt állapít meg.

Súlyosabb esetekben ez nem csupán adóigazgatási kérdés marad: a megállapítások alapján büntetőeljárás is indul. Az adótitok miatt a konkrét esetek bemutatása nem lehetséges, de jelenleg is több olyan büntetőeljárás van folyamatban, amelynek tárgya az adózás rendjéről szóló törvény szerinti költségvetési támogatás, és a vádemelésre a Btk. 396. § alapján került sor, tehát a vád költségvetési csalás (régi nevén: adócsalás).

Vizsgálat várható az NKA ügyében

Várható, hogy a NAV hamarosan megvizsgálja az elkülönített állami pénzalapok támogatási gyakorlatát, ugyanis az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény megfogalmazza a megkülönböztetés és a részrehajlás tilalmát, amely kimondja: az adóhatóság minden ügyben jóhiszeműen, megkülönböztetés nélkül, a jogszabályoknak megfelelően köteles eljárni és intézkedni.

Mint ismert, az NKA 17 milliárd forint összegben adott támogatást többek között Fidesz-közeli szervezeteknek és celebeknek. Laczó Adrienn, a Horváth Lóránd Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje, valamint Szántai Irén, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgató-helyettesének jogi képviselője feljelentést tett az NKA-támogatások ügyében hűtlen kezelés és költségvetési csalás alapos gyanúja miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen. Magyar Péter leendő miniszterelnök is kivizsgálást ígért.

Az NKA-s támogatásról szóló hírek megjelenése után lemondott az NKA alelnöki pozíciójáról Bús Balázs, valamint NKA bizottsági tagságáról Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila is.

The post Mikor merülhet fel költségvetési csalás gyanúja az NKA-s támogatások kapcsán? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu