Tarr Zoltán a bizottsági meghallgatásán: Kultúrbéke lesz, nem kultúrharc

Cikkünk frissül!

A kultúrát vissza kell adni a társadalomnak, az alkotóknak, a szakmai közösségeknek, a helyi közösségeknek és a közönségnek. Mi kultúrbékét akarunk vívni, nem kultúrharcot. Nem politikai bosszút, hanem szakmai helyreállítást

– mondta el Tarr Zoltán, a leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden reggel az Országgyűlés Művelődési Bizottságának meghallgatásán a Tisza Kálmán teremben.

Expozéjában kiemelte: külön megtiszteltetés, hogy a meghallgatására ebben a teremben kerül sor, amelyet az Országház legszebb termének tart, ahol csodálatos dolog a kultúráról beszélni. „Üdvözlök mindenkit az egy hónapja szabad Magyarországon” – köszöntötte a résztvevőket, külön kiemelve a sajtót, amelynek képviselőiről azt mondta: több mint tíz éve nem tudtak ilyen szabadon mozogni ebben az épületben.

„A kultúra nem díszítőelem, hanem társadalmi alap. Vitázik, emlékezik, alkot, kötődik és jövőt képzel el” – mondta el hozzátéve, hogy a Fidesz-kormányzat számára ennek ellenére a kultúra a gazdasági zsákmányszerzés eszköze volt.

Leuraló, kiszorító politika, tudatos, szándékos elfoglalása az elméknek, a gyerekek, a fiatalok megmételyezése

– jellemezte a Fidesz kultúrpolitikáját. Tarr szerint a „lelkek és az elmék leuralása” 2010-ben kezdődött a Médiatörvény átalakításáva, majd lépésről lépésre végiggondolták, milyen módon tudják az uralmuk alá hajtani előbb a közmédiát, majd a magánmédiát, majd szépen sorban mindent.

Elmondta, hogy nem sorolja fel az összes bűnt, amelyet az előző kormányzat a kultúra ellen elkövetett, mert „akkor szendvicsekre és hálózsákokra is szükség lenne,” ám néhányat megemlített:

politikai irányítás alá vonták a kulturális intézményeket, a szakmai függetlenséget politikai kinevezések váltották fel,
szétzilálták a közgyűjteményi rendszert,
veszélybe sodorták a kulturális javakat, elajándékoztak műkincseket, az Iparművészeti Múzeum tárgyait politikai célokra használták fel – hozzátette, van információja arról, hogy ezek a javak visszakerülnek a múzeumokba,
átpolitizálták a teljes kulturális rendszert,
megrongálták a művészeti oktatást,
kurzusfilmek készültek milliárdokból, miközben rengeteg alkotó kiszorult,
kettészakították a színházi szakmát,
tönkretették a közművelődési intézményeket,
az Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárdos botrányát a „jéghegy csúcsának nevezte” amely vizsgálatot igényel,
a könyvpiacot érintő intézkedésk.

Egy abuzált ország vagyunk, amely abuzálta a kultúráját, és amely most ebből az abúzusból próbál magához térni. Ennek az egyik legfontosabb eszköze a kultúra.

– összegezte a jelenlegi helyzetet. Úgy véli, hogy valójában egy „helyreállítási minisztériumot” kell vezetnie, ahol az alkotókkal közösen kell hozzájárulni ahhoz, hogy az ország kultúrája magához térjen. Hozzátette, a Tisza-kormány alatt a kultúra nem költség lesz, hanem befektetés. A rendbetétel legfontosabb pillérének a szakmai autonómia helyreállítását nevezte.

A Tisza-kormány kultúrpolitikáinak célkitűzései többek közt:

hogy amint tudják, meg fogják szüntetni a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, és visszaadják az intézmények autonómiáját,
azonnal leállítják a múzeumi költöztetéseket,
megkezdik az Iparművészeti Múzeum értékalapú rekonstrukcióját,
erős, önálló műemlékvédelmi rendszert állítanak fel,
stabilizálják a támogatási rendszert,
teljeskörűen átvilágítják az NKA-t
visszavezetjük a magyar filmet az európai vérkeringésbe
újraindítják a szakmai párbeszédet a színházi életben, támogatni fogják a függetleneket,
megszüntetik azt a pusztítást, „amiről a közmédia elmúlt évtizede szólt.”