Magyar Péter május közepén jelentette be, hogy a kormány felbontja a Nobel-díjas fizikus, Krausz Ferenc alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést, illetve a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalására kérte a kutatót. Az Élvonal Alapítványt tavaly novemberben hozták létre közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként (kekva). Krausz válaszában azt írta, hogy az alapítvány vezetősége nem párhuzamos rendszert akar kialakítani, hanem egymást erősítő, együttműködésre épülő tudományos megoldásokat kíván építeni, illetve: az Élvonal Alapítvány működése világszinten egyedülálló lenne, ötvözné a csúcskutatás támogatását és a tehetséggondozást – az ügy eddigi fejleményeit itt olvashatja.
A Telex most Lovász Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökét, az alapítvány kuratóriumi tagját kérdezte, aki válaszában leszögezte, hogy az alapítvány céljait hasznosnak tartja, feladataival egyetért.
Tisztában vagyok ugyanakkor azzal, hogy a 261 milliárdos összeg nagyon jelentős K+F kiadás. Ilyen ambiciózus feladatokhoz valóban szükséges lehet 6 évre elosztva ekkora forrás. A megvalósítás azonban jogosan vet fel kérdéseket
– fogalmazott válaszlevelében.
Lovász meggyőződése szerint a pénz korrekt elköltéséhez be kell vonni a magyar tudomány legfontosabb szervezeteit, kiemelten a Magyar Tudományos Akadémiát és az illetékes minisztert. „Nem elegendő az, hogy egy nagyszerű, Nobel-díjas tudóshoz rendelünk magyar léptékben szinte felfoghatatlan mértékű forrásokat. Magyarország joggal várja el, hogy a csúcskutatások ráfordításainak meghatározásában kellőképpen érvényesüljenek a nemzeti-közösségi szempontok” – írta a Telexnek. Érthetőnek tartja, hogy a kormány felmondja az eddigi szerződést, ám szerinte a programot valamilyen formában jó lenne folytatni.
The post „A megvalósítás azonban jogosan vet fel kérdéseket” – volt MTA-elnök Krausz Ferenc 261 milliárddal támogatott alapítványa ügyében first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
