A Della vendége szerint összeomlott az államháztartás, ezért az új kormánynak figyelnie kell arra, hogy a tervezett intézkedéseit – például az adózásban – ne egyszerre akarja végrehajtani, hanem ütemezetten, több évre szétnyújtva.
Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint az is fontos, hogy a múlt örökségét – azokat a bizonyos csontvázakat, amelyek a szekrényből szoktak kiesni – a Tisza-kormány arra az időszakra számolja el, amikor azok keletkeztek. Ezzel tisztább képet lehet adni a piacoknak, hogy melyik kormányt milyen felelősség terhel, ami a startvonalnál sokat számít. Példaként a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank mérlegében megbújó tételeket említette, illetve az önkormányzatoknál felhalmozódott súlyos hiányokat.
Tudni kell, mi az, amit a múltból hozunk magunkkal, mert az új kormány szenvedheti el a piac büntetését
– mondta a műsorban.
Arról is beszéltünk, hogy az Orbán Viktoréktól megörökölt intézkedéseknek milyen sorsot kellene szánni. Surányi György ezek közül
azonnal kivezetné az árstopokat, a védett árat.
Mint mondta, a fokozatos kivezetéssel súlyos inflációs várakozás épülne be a rendszerbe. Ha viszont egy lépésben megválnánk ezektől, annak más lenne a tényleges inflációs hatása, és a jegybank is jobban tudna reagálni a kamatdöntéseivel.
A különadókat is károsnak tartja, közülük azonban közgazdaságilag indokoltnak tartja a Molra és a bankokra kivetett extraprofitadót. Utóbbi szerinte „talált profitot” sújt, ami az előző jegybanki vezetés által a rendszerbe pumpált túllikviditás miatt keletkezett, nullaszázalékos kamaton, és aminek a kiszívása 6,25 százalékos kamaton történik. A bankadót viszont eleve rossz intézkedésnek tartja.
Ami a közteherviselést illeti, a személyi jövedelemadó mai rendszerét fenntarthatatlannak nevezte:
A világon nem létezik, hogy ma már nem fizet szja-t az ország fele.
Azzal teljesen egyetért, hogy az adójóváírást visszaállítják az alacsonyabb jövedelműeknél, viszont a 15 százalékos kulcson túl az átlagbér kétszerese felett már bevezetne egy 20 százalékos kulcsot, a háromszorosa felett pedig 25 százalékosat. Kivenné viszont a rendszerből a 25 év alattiak adómentességét, és nem ért egyet a gyermekes anyák élethosszig tartó mentességével sem (hozzátéve, hogy a három– és négygyermekeseknél ez még elfogadható szerinte).
A vagyonadó megismert tervét sem tudja támogatni, viszont a tartós befektetési számlán tartott nagyobb – több százmilliós, akár milliárdos – megtakarítások után szerinte nem kell adómentességet adni.
Természetesen szóba kerültek a nyugdíjak is. Vendégünk szerint
az alacsony nyugdíjakat rendezni kell, ott nem elég a 13. és a 14. havi nyugdíj. Aki régen ment nyugdíjba, annak a járandósága leszakadt a bérektől, ezért akár hathavi nyugdíjnak megfelelő kiegészítést is elképzelhetőnek tart a körükben. A magas nyugdíjaknál viszont még a 13. havi nyugdíjat sem kellene fizetni.
A forint jelenlegi árfolyamát – egy eurót a felvétel napján 360 forinton jegyeztek – túl erősnek tartja, ami nemcsak az exportáló cégek miatt fáj a magyar gazdaságnak, hanem a hazai kis- és középvállalatok versenyképességét is rontja az olcsóbb importon keresztül. Szerinte
380 forint körül
van az a szint, ami megkönnyítené a vállalkozások helyzetét. Arra viszont nem vállalkozott, hogy megmondja, milyen árfolyamon lenne érdemes belépnünk az eurózónába.
Az alapkamat két év múlva 4–4,5 százalékra csökkenhet, ha rendeződik a nemzetközi helyzet, és az infláció a jegybank célsávjába kerül stabilan.
Nagy Mártont lúzernek tartja vagy egy tehetséges embernek, aki nem értett a politika nyelvén? – tettük fel a kérdést, amelyre azt válaszolta: a volt nemzetgazdasági minisztert egyetlen cél vezérelte, hogy kiszolgálja a politika elvárásait.
The post Félévnyi emelést adna a kisnyugdíjasoknak Surányi György first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
