Nem kell alkalmazni a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló uniós rendeletet (EMFA) az Orbán Viktor és a 24.hu között folyó sajtó-helyreigazítási perben, mondta ki csütörtökön az Európai Unió Bírósága.
Az indoklás szerint a volt miniszterelnök által kifogásolt cikk a rendelet hatályba lépése előtt született, és a rendelet nem tartalmaz olyan kitételt, hogy bizonyos rendelkezéseit visszamenőleges hatállyal is lehet alkalmazni. Nem alkalmazandó az eljárásban az Európai Unió Alapjogi Chartája sem. Mindez azt jelenti, hogy
a magyar bíróságoknak a magyar jog alapján kell megítélniük az ügyet.
Előzmények
Amint beszámoltunk róla, lapunk 2024 májusában első fokon pert nyert Orbán Viktorral szemben, aki – több más orgánumhoz hasonlóan – azért perelte be a 24.hu-t, amiért szemléztük Hans Reisch Spar-vezérigazgató interjúját, amelyben arról beszélt: a kisajátítástól való félelem miatt vagyont von ki Magyarországról a Spar csoport. Az egy ausztriai élelmiszeripari szaklapban megjelent, elsőként az Economx által szemlézett cikk szerint a Spar vezetője úgy fogalmazott: Orbán különadókkal és árbefagyasztással „zaklatja” a nagy élelmiszerláncokat, amire a Spar úgy reagált, hogy feljelentést tett az Európai Bizottságnál, másrészt átszervezte a magyarországi működését, hogy így védjék a céget „Orbán karmaitól”. A beszámoló szerint a miniszterelnök azt kérte a kereskedelmi multitól: engedje meg egy rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba.
Szemlénk megjelenése után kerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központot azzal kapcsolatban, hogy valóban kérte-e a kormányfő egyik rokonának a tulajdonszerzés lehetőségét a Sparban, ám erre a kérdésre nem érkezett egyértelmű válasz. Ugyanakkor majdnem három héttel később Orbán (magánszemélyként) helyreigazítási kérelmet juttatott el lapunkhoz, melyben azt nehezményezte: valótlan tényt híreszteltünk akkor, amikor közzétettük Reisch állítását arról, hogy a befektetés lehetőségét kérte rokona számára.
A lapunk ügyében a Fővárosi Törvényszéken született ítélet lényege az volt, hogy az a közügyek és a kormány gazdaságpolitikájának megvitatása körébe sorolta a szóban forgó nyilatkozat közlését, amit ráadásul lapunk csak idézett, nem kommentált. Lapunk így első fokon megnyerte a pert, Orbán Viktornak a nem jogerős ítélet alapján meg kell fizetnie 205 740 forint perköltséget és 36 ezer forint illetéket. Ezt az ítéletet azonban később hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla, mondván, hogy egy át nem vett idézéssel kapcsolatos permegszüntető végzést csak az ítéletben és nem előtte bírált el a törvényszék. Erre az eljárási hibára hivatkozva a táblabíróság új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot – vagyis a per elölről kezdődött.
A Kúria közbelép
Mint említettük, Orbán számos más lapokat is beperelt, és a Kúria időközben számára kedvező módon megsemmisítette az első- és másodfokú bíróság ítéletét annak a sajtópernek a felülvizsgálati tárgyalásán, melyet a miniszterelnök a Pécsi Stop ellen indított, amiért a lap szintén szemlézte a Spar vezérigazgatójának az osztrák lapban megjelent nyilatkozatát. A Kúria más médiumok esetében is így járt el.
Az uniós bíróság előzetes döntéshozatali eljárását a 24.hu ügyében a Fővárosi Törvényszék kezdeményezte. A törvényszék szükségesnek tartotta annak értelmezését, hogy
az uniós joggal és elvárásokkal összeegyeztethető-e az a gyakorlat, amely egy másik tagállamban közölt médiatartalom szemlézése, vagyis puszta ismertetése esetén is főszabály szerint előírja a valóság bizonyításának kötelezettségét a szemléző médium számára.
A törvényszék a lapunk és a kormányfő közötti peres eljárást az uniós bíróság döntéséig felfüggesztette.
A 24.hu ügyében született, az uniós bírósághoz fordulásról szóló végzésben a törvényszék azt írja: a felperes a keresetét arra alapozza, hogy a 24.hu valótlanságot híresztelt a személyével kapcsolatosan azzal, hogy a Spar Austria vezérigazgatójának nyilatkozatát közzétette az osztrák lapban megjelent interjú alapján. Azt nem vitatja Orbán Viktor, hogy a szemlében megjelentek a vezérigazgató nyilatkozatát hitelesen tartalmazzák, csak azt, hogy az általa elmondottak nem felelnek meg a valóságnak. Azt is hangsúlyozza az első fokon a lapunk javára döntő bíróság, hogy a sérelmezett szövegrész témája a kormány gazdaságpolitikájával, azaz a közügyek gyakorlásával függ össze, így az ahhoz kapcsolódó tényállítások is élvezik a szabad véleménynyilvánításhoz való jog védelmét, míg a miniszterelnökként kiemelt közszereplő felperes magánautonómiájának védelme másodlagos szerepet kap ez esetben. Megállapította azt is, hogy a sérelmezett cikkben lapunk kommentár és következtetések nélkül közölte az osztrák lapban megjelentetett írás tartalmát.
Arról, hogy a törvényszék pontosan mely kérdésekben várt iránymutatást az uniós bíróságtól, itt írtunk bővebben.
The post Uniós bíróság: a magyar jog alapján kell dönteni a 24.hu és Orbán Viktor között folyó perben first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
