Néhány fontos tényt rögzített az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, Bóna Szabolcs az ukrán gabona ügyével összefüggésben Facebook-posztjában.
A tények alapján a miniszter szerint az alábbi következtetések vonhatóak le:
- Aszályos időszakban valós veszély az ukrán gabona árletörő hatása, ezért korlátozni kell.
- A jelenlegi árszinteken az ukrán gabona nem kalkulál a magyar piacra. Az import Lengyelországból és Szlovákiából érkezik.
- Figyelembe kell venni a magyar takarmánygyártás és állattenyésztők érdekeit is a döntéseknél.
- A legfontosabb cél, az élelmiszer biztonság fenntartása. A biztonság, az egészségügyi biztonságot kiemelten jelenti az ellátásbiztonság mellett.
Ukrán, magyar, lengyel, szlovák gabona
- Az Európai Unióba behozott gabonafélékre a Bizottság jelenleg hatályos (EU) 2024/1801 (2024. június 28.) végrehajtási rendelete értelmében 0% a vám (kivéve az Oroszországból és Belaruszból származó terményeket), így az EU-Ukrán DCFTA-nak (az Európai Unió és a szomszédos országok közötti legszorosabb kereskedelmi megállapodás-típus) a gabonapiac szempontjából nincs aktuális jelentősége.
- Az Ukrajnából Európai Unióba exportált főbb gabonafélék volumene a folyó (2025/2026) gabonapiaci szezonban, a július-március közötti időszakban számottevően visszaesett. (Itt számokat is közölt.
- Az Ukrajnából Európai Unióba exportált főbb gabonafélék legnagyobb felvevőpiaca Spanyolország.
- 2026. április végi árakat vizsgálva megállapítható, hogy az ukrán kukorica Magyarországra irányuló exportja a keleti országrészben versenyképes lehetett volna, de jelenleg elsősorban a Lengyelországból behozott kukorica váltja ki. Összehasonlításul a magyar, a lengyel és az ukrán árakat is tudatta – a lengyel volt a legolcsóbb.
- Magyarországra 2025 szeptembere és 2026 márciusa között 405 ezer tonna import kukorica érkezett, ami a becsült teljes éves felhasználás több, mint 11 százaléka. A miniszter szerint a behozatal dinamikájából és a kukorica idei vetésterületében bekövetkezett visszaesésből kiindulva nem kizárt, hogy az import a teljes, szeptember-augusztusi időszakban eléri, illetve meghaladja majd a 700 ezer tonnát. A szeptember-március között behozott kukorica 50 százaléka Lengyelországból, 36 százaléka Szlovákiából származott (Lengyelország és Szlovákia jelenleg is tiltja az ukrán kukorica közvetlen importját, csak a tranzit engedélyezett)
- Magyarország a klímaváltozás következtében hosszabb távon kukoricából valószínűsíthetően legfeljebb önellátásra lesz képes, emiatt takarmányipara/állattenyésztése, valamint keményítő-, izocukor- és etanolgyártása a termény tonnáján nagyságrendileg 30–40 euró árelőnyt veszít el, amit részben a versenyképesebb áron elérhető importtal igyekszik kompenzálni.
- Ukrajnában a géntechnológiailag módosított növények termesztése már tiltott, e téren az európai uniós jogharmonizáció teljes mértékben 2026 szeptemberétől valósul meg.
Csütörtöki bejegyzéséből az is kiderült, hogy (a Nébih adatai alapján) milyen élelmiszertermékek behozatalát jelentették be Ukrajnából a tiltás feloldása után. (Az ukrán behozatalt tiltó jogszabály hatálytalanítása 13-án jelent meg és 5. napon lépett életbe. Így 18-ától nem élt a tiltás.) Május 18–20 között Ukrajnából összesen 6 szállítmány tervezett behozatalát jelentették be a Nébih-nek. Ebből 4 szállítmány fehér cukor volt (91 tonna), ami egyébként nem szerepelt a behozatalt tiltólistán. 2 szállítmány (21 tonna) pedig hántolt, lapított, pelyhesített vagy darát gabona, gabonacsíra (rizs kivételével).
Bóna Szabolcs miniszter csütörtökön jelentette be, hogy sürgősen intézkednek, visszaállítják az Ukrajnából érkező élelmiszerek tilalmát.
The post Bóna Szabolcs: aszály esetén valós veszély az árletörő hatású ukrán gabona, ezért korlátozni kell first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
