Két űrhajó is dokkolt a kínai Tienkung űrállomással idén májusban. Az egyik a Sencsou–23 küldetés keretein belül érkezett meg május 24-én, fedélzetén három űrhajóssal. A legénység az űrállomáson szokásosnak számító feladatokat látja majd el, missziójuk mégsem tekinthető átlagosnak.
Az első hongkongi a világűrben
A Sencsou–23 magyar idő szerint május 24-én, pár perccel délután 17 óra után startolt el. A felbocsátott űrhajón Csu Jangcsu, Csang Csijuan és Laj Ka-jing utaztak, utóbbi az első hongkongi, aki eljutott a világűrbe. A küldetés további különlegessége, hogy a három tajkonauta közül az egyik a szokásos hat hónap helyett egy teljes évet tölt majd az állomáson.
Ennek oka, hogy a Sencsou–24 űrhajóján helyet kap majd egy pakisztáni űrhajós, aki rövid látogatást tesz majd a Tienkungon, mielőtt visszatér a Földre. Hogy az űrállomáson az ő távozásával is meglegyen a szükséges háromfős létszám, a Sencsou–23 egyik tagja két egymást követő missziót teljesít majd. A kínai űrügynökség egyelőre nem közölte, hogy melyik űrhajósra vár ez a feladat – foglalta össze a Space.com.
A Sencsou–23 legénysége a Tienkung karbantartásáért és tudományos kísérletek lebonyolításáért felel majd, miután néhány nap múlva teljes körűen átveszik a feladatokat az előző küldetés csapatától.
Mesterséges embriókon kísérleteztek a tajkonauták
A Sencsou–21 három űrhajósa, Csang Lu, Vu Fej és Csang Hongcsang 2025 októbere óta tartózkodik az űrállomáson, érkezésük és ott töltött idejük pedig meglehetősen izgalmasra sikerült. Többek között azért, mert napokig űrhajó és ezzel együtt menekülési út nélkül voltak a Tienkungon. Ez azért történhetett meg, mert az őket megelőző csapat, a Sencsou–20 misszió űrhajóját űrszemét találta el, így biztonsági okokból a Sencsou–21 eszközével tértek haza. A Sencsou–22 űrhajója csak több mint 10 nappal ezután érkezett meg, legénység nélkül, hogy legyen mivel visszautaznia a járm nélkül maradt tajkonautáknak is.
A Sencsou–21 legénységének emellett lehetősége nyílt egy különleges tudományos kísérlet elvégzésére is. Május 10-én Kína ugyanis első nemzetként mesterséges emberi embriókat küldött az űrbe a Tiencsou–10 teherszállító misszió keretein belül. A furcsa rakomány egy nappal később érkezett meg a Tienkung űrállomásra, ahol azt szeretnék tanulmányozni a segítségükkel, hogy miként hat az űrbéli mikorgravitációs környezet és kozmikus sugrzás az emberi reprodukcióra.
A Kínai Tudományos Akadémia közleménye szerint a mesterséges embriókat emberi őssejtekből hozták létre, ám fontos kiemelni, hogy nem képesek emberré fejlődni. Arra viszont alkalmasak, hogy modellezhessék velük az emberi fejlődés korai szakaszait. Az embriók öt napon át növekedhettek a világűrben, ezt követően lefagyasztották azokat. Ilyen állapotban fognak visszatérni a Földre, ahol behatóan megvizsgálják, hogy milyen hatással voltak rájuk az űrben töltött napok.
Az űrturizmusra és a földön kívüli élőhelyek kialakítására törekvő projektek miatt számolnunk kell azzal a lehetőséggel, hogy idővel foganhatnak, sőt akár születhetnek is gyermekek a világűrben. Egyelőre a tudósok számára sem világos, hogy ez lehetséges-e egyáltalán, és, ha igen, milyen hatással lenne az űrbéli környezet a születendő gyermekre. Bizonyos elméletek szerint az ottani magas sugárzás komoly fejlődési rendellenességekhez vezethet.
The post Mesterséges emberi embriókat és az első hongkongit küldte az űrbe Kína first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
