Döbbenetes hibák sorozata kellett ahhoz, hogy európai szinten példátlan környezetkárosítást kövessenek el Magyarországon osztrák bányák, jó eséllyel az ottani hatóságok segítségével. Ma még beláthatatlan, hogy mennyi ideig tart az azbeszttel szennyezett építőanyagok ártalmatlanítása, és mennyibe kerül majd – írja a G7.
A lap idézi az osztrák Falter oknyomozó cikkét, amely szerint már 32 éve, 1994-ben is mérésekkel igazolták, hogy azbeszttel szennyezettek a mostani botrányban érintett bányák.
Továbbá azt írják, már 1933-ban, közel száz éve észlelték Rohoncon (Rechnitz), hogy magas az azbesztkoncentráció, ez egy 1981-es tanulmányból derült ki.
Az azbeszt éles mikroszkopikus rostjai nagyon veszélyesek belélegezve, rákos megbetegedéseket, tüdőfibrózist okozhatnak, de hatásukat sokszor csak hosszú, több évtizedes távon fejtik ki. Ezért is tilos az uniós jogszabályok alapján bármennyi azbesztet tartalmazó anyagot forgalomba hozni. Magyarországon bölcsőde, óvoda, gyermekotthon és játszótér közelébe is jutott az azbeszttel szennyezett kövekből.
A helyzet súlyosságát a Falter idézett cikke mutatja igazán: amikor 2025-ben a rumpódi (rumpersdorfi) bányában környezetvédelmi szakemberek mintát vettek, kiderült, hogy az összes minta azbeszttartalma 5 és 50 százalék között van.
A kövek annyira szennyezettek voltak, hogy a bevont német laboratórium megtagadta a további vizsgálatot, mert nem voltak ilyen súlyos szennyezést kiszűrő védőeszközei. A Falter arra jutott, hogy a hatóságok hosszú évek óta tudtak a kőbányák valószínű azbesztveszélyéről. Ezt dokumentumok, szakvélemények és mérési jegyzőkönyvek bizonyítják. Ennek ellenére senki sem lépett.
A szennyezés mértékét illetően a pontos volumen még nem ismert, hosszú évek alatt lehet csak feltárni. Ennek fontos kiindulópontja lehet Németh Martin büki önkormányzati képviselő NAV-os adatigénylése, amelyből – a közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer adatai alapján – kiderült, hogy 2015 óta milyen magyarországi címekre szállítottak a szóban forgó négy osztrák bányából. A képviselő oldalán a teljes lista elérhető. Ez alapján látszik, hogy kisebb mennyiségben Budapestre, a főváros környékére és a Duna–Tisza közére is érkezett anyag az osztrák bányákból.
Az építőiparban felhasznált kő és kavics importját a külkereskedelmi adatbázisok alapján lehet nyomon követni. Az 1998-ig visszakereshető adatok szerint különösen az elmúlt évtizedben lódult meg ennek az építőanyagnak az importja. Míg a kétezres években évi 200 ezer tonna körül alakult a behozatal, 2008-ban rekordot döntött 800 ezer tonnával. A következő megugrás 2014-ben volt, 1,3 millió tonnára. 2018-ban már 3,6 millió tonna volt a behozatal.
A G7 számítása szerint nem elhanyagolható üzletről van szó:
az elmúlt közel három évtized alatt 34 milliárd forint bevételre tettek szerint az osztrák bányák a magyarországi exportjukból.
További részletek a G7 cikkében.
The post Azbesztszennyezés: Budapestre is jutott a zúzalékból, 34 milliárd forintot kereshettek a veszélyes anyagon az osztrák bányák first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
