Befejezte a nyomozást az ügyészség a tavaly márciusi újdörögdi kézigránát baleset ügyében. A borzalmas balesetben egy miniszterelnökségi titkárnő súlyos sérüléseket szenvedett, mind a két kezét elvesztette.
Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a lapunknak küldött közleményében azt írta, hogy a maradandó fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt folytatott széleskörű nyomozása feltárt szabálytalanságokat, ugyanakkor a büntetőjogi felelősség megállapításához ezen szabályszegések – a közvetlen ok-okozati összefüggés hiánya miatt – nem voltak elegendőek. Az ügyészség ezért megszüntette a nyomozást, a szabályszegések kapcsán ugyanakkor jelzéssel élt a Honvéd Vezérkar Főnöke felé.
Kiderült, hogy a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség széles körű nyomozása során rendőrségi támogatással helyszíni szemlét és három alkalommal bizonyítási kísérletet tartott, bizonyítási eszközöket foglalt le, okiratokat, valamint igazságügyi orvos-, és fegyverszakértői, illetve hangtechnikai szakértői véleményt szerezett be, továbbá minden olyan személyt kihallgatott, aki az eset kapcsán érdemi ismerettel rendelkezett.
A megállapított tényállás lényege szerint a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség az államigazgatásban dolgozók alap katonai felkészítése érdekében indított önkéntes programot, amelyet az abban résztvevők pozitív visszajelzései alapján kibővítettek annak érdekében, hogy az azt teljesítők elérjék a teljes alapkiképzettség szintjét. A cél az volt, hogy a program végén – akik ezt vállalják – önkéntes tartalékos szolgálatra irányuló jogviszonyt létesíthessenek. A felkészítés során a programban résztvevő 71 államigazgatásban dolgozó személy, közöttük a kézigránát balesetben megsérült nő március 17-től teljesítették a képzés egyik fázisát Újdörögdön.
Nem is dobhatott volna éles gránáttal
„A kiképzendő állomány tavaly március 20-án kapott elméleti és gyakorlati felkészítést az éles kézigránát dobógyakorlat teljesítéséhez, amely során gyakorló gránáttal, mely egy tömör gumitestből és egy kihúzható biztosító sasszegből áll, többször dobtak a kiképzendők.
Lehetőség volt további gyakorló dobások végzésére a napirend lezárulta után, amely lehetőséggel a későbbi áldozat is élt,
így összesen mintegy 20 alkalommal dobott gyakorlógránátot. Az előkészítő dobógyakorlat során a sértett kormánytisztviselő egyik dobása sem érte el az előírt minimum 30 méteres távolságot, ennek ellenére minden résztvevő, így az ő neve mellé is a “megfelelt» értékelést jegyezték be” – közölte közleményében az ügyész.
Az éles kézigránát dobógyakorlat másnap volt, de nem volt kötelező az éles dobáson való részvétel. Az éles kézigránát dobógyakorlat során a feladatot úgynevezett „száraz gyakorlás” során elismételték. A dobóállásban a dobó mellett közvetlenül helyezkedett el az úgynevezett dobató, akinek „Kézigránát!” vezényszavára a dobónak a gránáttartózsebből elő kellett vennie a kézigránátot, azt a dobókezével meg kellett fognia, míg a másik kezének mutatóujjával tartania kellett a szállításbiztosító sasszeg húzókarikáját.
Kiderültek a tragédia részletei
Ezután a dobókezet távolítva, ki kellett azt húznia. A sasszeg eltávolításával élesedik a gránát, ugyanakkor a biztosító kar leszorításával az még nem lép működésbe. A dobónak tehát a biztosító kart leszorítva kellett tartania, majd felvennie a dobópozíciót, és a dobató „Tűz!” vezényszavára a kijelölt célcsoportra el kellett dobnia a kézigránátot. A gránát eldobása után a gyújtófejben lévő forgatórugó a biztosítókart legalább 50 fokos szögben elfordítja, beindul a robbanási folyamat, és a 3,2-4,2 másodperces késleltetési idő letelte után bekövetkezik a robbanás.
„A sértett kormánytisztviselő a kiadott “Kézigránát!» vezényszóra megpróbálta kihúzni a szállításbiztosító sasszeget, mely elsőre nem sikerült. Miután sikerült a szállításbiztosító sasszeget kihúznia, közben a biztosító kart felengedte, melynek következtében az a gyújtó forgástengelyétől számított 50 fokot meghaladó mértékben elfordult a gránáttestől, és a gyújtási folyamat beindult. Az áldozat a biztosítókart ezután már hiába nyomta vissza a gránáttesthez.
A dobó észlelte, hogy valami nem megfelelően történt, megkérdezte a dobatót, hogy „Ez így jó?”, aki a gránátért nyúlt, azonban a robbanás az előírt késleltetési időtartamon belül, 3,94 másodperc alatt bekövetkezett
– tette hozzá az ügyész.
A robbanás következtében az áldozat maradandó fogyatékossággal és súlyos egészségromlással járó sérüléseket, míg a mellette álló lőgyakorlatvezető sértett nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérüléseket szenvedett.
Az ügyészség részletes magyarázatot adott arra, hogy miért nem lesz büntetőjogi felelőse a tragédiának. Azt írták, hogy foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségét az valósítja meg, aki a foglalkozási szabály megszegésével más, vagy mások életét, testi épségét, vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz. A cselekmény súlyosabban minősül, amennyiben az maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget okoz.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a foglalkozási szabály megszegése. Foglalkozási szabály a robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabály is. A bekövetkezett veszélyhelyzetnek vagy sérülésnek közvetlen ok-okozati kapcsolatban kell lennie a foglalkozási szabály megszegésével. Azt írták, hogy a felrobbant kézigránát esetében műszaki hibát, illetve a gyújtószerkezet hibáját kategorikusan ki lehetett zárni.
„Az eljáró ügyészség megállapította, hogy
a baleset a kormánytisztviselő sértett önhibáján kívüli fegyverkezelési hibájából – a biztosítókart az eldobás előtt oly mértékben engedte eltávolodni a gránáttesttől, hogy a gyújtási folyamat beindult és a robbanás bekövetkezett – fakadt,
amely közvetlen ok-okozati összefüggésben állt a veszélyhelyzet kialakulásával és a baleset bekövetkezésével. Büntetőjogi felelősség – szándékosság és gondatlanság hiányában – ugyanakkor nem terheli. A biztosítókar szorító fogásának lazítása ugyanis a részéről nem volt tudatos, akaratlagos mozdulat és így az eredmény – közvetlen veszélyhelyzet, illetve sérülés – tekintetében a gondatlanság sem róható a terhére” – adott magyarázatot az ügyész.
Hozzátette, a lőgyakorlatvezető, azaz a dobató nem sértett szabályt a dobatás során, és a tőle elvárható magatartást tanúsított. Hozzátette, a dobató kiképzők tevékenységére pontos írott szabályok nincsenek, a dobató betartotta az íratlan szabályokat, és figyelte a dobót. A körülmény, hogy elsőre nem tudta kihúzni a sasszeget, nem volt olyan jellegű, hogy az azonnali beavatkozást igényelt volna, a dobás előtt pedig az írott szabály követve kitekintett a célterületre. A dobató így is 1-2 másodpercen belül felismerte a veszélyhelyzetet, és a gránát felé nyúlva megpróbálta a balesetet elhárítani, de az ilyen rövid idő alatt lehetetlen volt.
Megjegyezték, hogy a szabályok szerint csak tiszt vagy altiszt lehetett volna lőgyakorlatvezető, a dobató viszont legénységi állományban volt, így ezt a feladatkört nem tölthette volna be. A feladatát ennek ellenére a dobatásra vonatkozó írott és íratlan szabályoknak megfelelően látta el, nem volt a terhére felróható szabályszegés, így ezen körülmény a baleset bekövetkezésében nem játszott szerepet.
Az ügyészség vizsgálta a kézigránát dobógyakorlat fő foglalkozásvezetőjének cselekvőségét is. Esetében megállapította a szabályszegést, mivel a titkárnőt az éles kézigránátdobásból ki kellett volna zárnia, tekintettel arra, hogy az előírt minimum távolságra a gyakorló gránátot nem tudta eldobni. A baleset ugyanakkor nem emiatt következett be, a gránát még az eldobás előtt felrobbant, így büntetőjogi szempontból ezen korábbi, az eredménnyel közvetlen összefüggésbe nem hozható szabályszegés nem vehető figyelembe. A büntetőjogi felelőssége a testi épség elleni bűncselekményben nem állt fenn.
Az eljáró ügyészség a katonai bűncselekmény megvalósulását is vizsgálta. A jogszabályi rendelkezések alapján a kiképzendők és a katonák között alá-fölé rendeltségi viszony nem jött létre, ami kizárta a katonai bűncselekmények köréből az elöljárói bűncselekmények megállapíthatóságát.
Azt írták, hogy a nyomozás során a nyomozó ügyészség feltárt szabályszegéseket, ugyanakkor a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye esetében az eredménnyel közvetlen oksági viszonyban lévő szabályszegés lehet csak a büntetőjogi felelősségre vonás alapja, amely jelen ügyben nem állt fenn, így a nyomozás megszüntetése mellett kellett dönteni. A feltárt hiányosságok és szabályszegések miatt az ügyészség a Honvéd Vezérkar Főnöke felé jelezte, hogy a mulasztások jövőbeni kiküszöbölése érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.
The post „Ez így jó?” – kérdezte a sasszeget kihúzó titkárnő, akinek a kezében aztán felrobbant a gránát first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
