Május 31-én lejárt a Sulyok Tamás lemondására Magyar Péter által megszabott határidő, a köztársasági elnök pedig világossá tette: maradni akar. A miniszterelnök ezután bejelentette: módosítani fogják az Alaptörvényt, hogy elmozdítsák hivatalából Sulyok Tamást, és ez a procedúra nagyjából egy hónapot vesz majd igénybe.

Magyar Péter az utóbbi napokban Berlinben is megerősítette ezt a szándékát, ami immár a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette a CNN-től a BBC-ig. Mindennek kapcsán felmerült az a kérdés is, hogy be kell-e vezetni Magyarországon a közvetlen, azaz a „nép általi” elnökválasztást.

Lattmann Tamás nemzetközi jogászt ezért arról kérdeztük, hogy a környező országokban milyen módon választják az államfőket, illetve miként függ össze a köztársasági elnökök hatásköre az adott államok alkotmányos berendezkedésével.

A legfontosabb összefüggés a szakértő szerint az, hogy a parlamentáris rendszerekben a miniszterelnökökre hárulnak a kormányzás feladatai, és ezért a felelősséget is ők viselik, szemben az úgynevezett elnöki vagy félelnöki modellekkel, amelyek közül a legismertebb az amerikai és a francia rendszer. Az államfőnek az ilyen szisztémákban nincs túl sok hatalma, ezért praktikusabb, ha ebben az esetben nem kap az elnök a feladataihoz képest túlzottan nagy demokratikus felhatalmazást, mert az zavarokat okozhat az állam működésében – márpedig nálunk is ez a helyzet Lattmann szerint.

Annyi kifogásom van a közvetlen elnökválasztással szemben, hogy Magyarországon az alkotmányos berendezkedés parlamentáris rendszer, és ebben nem indokolt erős, közvetlen demokratikus legitimációt biztosítani az elnöknek, mert nincs kormányzati feladata és felelőssége

– magyarázta a Prágában is tanító nemzetközi jogász.

The post Magyar–Sulyok-vita: hogyan lesz valakiből államfő külföldön? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu