Garantálni fogjuk a könyvpiac szabad működését, szabályozásáról széles körű egyeztetést kezdeményezünk minden érintettel, felfüggesztjük az árkötöttségi törvény alkalmazását, és felülvizsgáljuk azokat a törvényeket, amelyeket a Fidesz-KDNP öncélúan, a gyermekvédelemmel hazug módon takarózva hozott – jelentette be a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Budapesten, az Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Tarr Zoltán kiemelte: a kormány megvizsgálja az e-könyvek és a hangoskönyvek áfa-kulcsát, és állami könyvvásárlást támogató programot indít pedagógusoknak, könyvtárosoknak, közművelődési dolgozóknak.
Be fogunk kapcsolódni az oktatási tárca által indított tankönyvpiac-liberalizálási programba, és tervezünk egy fordítástámogatási csomagot. A perifériára szorult szakmát és alkotókat valódi párbeszédre hívjuk
– fejtette ki.
A miniszter szólt arról, hogy az olvasás és az olvasáskultúra, az irodalom és annak elérhetősége az oktatáshoz, az egészségügyhöz hasonló közérdek, az előző rendszer mégis rendkívül mostohán bánt ezekkel a területekkel.
Azért is jöttem ide ma, hogy bocsánatot kérjek az előző miniszter és kormányok helyett a terület elhanyagoltsága miatt. Közösen, a jövőre előre tekintve helyre tudjuk hozni mindazt a pusztítást és szabadságmegvonást, hogy a könyvek, a világszínvonalú és kiemelkedő magyar irodalom új korszaka kezdődhessen
– szögezte le Tarr Zoltán.
Kiemelte: büszkék vagyunk arra, hogy a két magyar irodalmi Nobel-díjas, Kertész Imre és Krasznahorkai László megismertette a világgal a magyar irodalmat. Hozzátette: a diktatúrák gyáván alkalmazzák a cenzúrát, rettegve korlátozzák a sajtót és az irodalmat, mert a könyv, az írás a szabadság forrása is.
Szomorú, hogy a magyar irodalom nemzetközi jelenlétét a megbuktatott kormány több mint másfél évtized alatt fokozatosan építette le, és arra törekedett, hogy saját politikai nézeteinek megfelelő kánont alakítson ki, önkényesen beemelje az általa kiválasztott szerzőket, másokat pedig kiszorítson onnan. Az ország előző vezetése hatalmas bűnöket követett el a kultúra egész területén, így az irodalom és a könyvkiadás terén is, nem tudott mást, mint befóliázni könyveinket
– fejtette ki.
Tarr Zoltán beszélt arról, hogy a Tisza-kormány nemzeti célnak tekinti az olvasáskultúra erősítését, ezért a szakmával egyeztetve tenni fognak azért, hogy ne zárjanak be a vidéki könyvesboltok és erősödjenek a könyvtárak.
A kultúrbékén fogunk dolgozni, de ez azt is jelenti, hogy feltárjuk és néven nevezzük a pusztító Gyurcsány-Orbán-rendszer kultúra terén is elkövetett bűneit, lopásait, megnevezzük a felelősöket, és a rendelkezésünkre álló jogi eszközökkel kezelni igyekszünk azok következményeit. A jövőben a szabadságra, a párbeszédre, a szakértelemre építjük a kultúránkat, ami ennyi év után megérdemli, hogy végre fellélegezzen
– fűzte hozzá.
A 97. Ünnepi Könyvhetet David Szalay magyar származású angol író nyitotta meg a Vörösmarty téren. Az alkotónak a Könyvhétre jelent meg Test címmel magyarul a tavaly a legrangosabb brit irodalmi elismerést, a Booker-díjat elnyert regénye.
Annak ellenére, hogy nem vagyok magyar író, a Test a maga titokzatos, megfoghatatlan módján valahol magyar könyv. Vagy legalábbis olyan, amely Magyarország és egy másik világ közötti szürke zónában létezik. Összes itteni élményem, a kora gyerekkori emlékektől az alig néhány éve történt eseményekig beszivárgott ebbe a regénybe, ezek nélkül a regény nem születhetett volna meg, könyvem a hosszú idő alatt Magyarországon felhalmozott élményeim terméke. A regény bizonyos értelemben kiegyenlíti nyelvi adósságaimat, a fordításban olvasva majdnem olyan, mintha egy igazi magyar író írta volna az anyanyelvén
– fogalmazott angolul David Szalay, akinek szavait fordítója, Barabás András ültette át magyarra.
David Szalay elmondta, hogy nemcsak egyik szülője magyar, hanem a gyerekei is azok, itt nőnek fel, anyanyelvi beszélők, amilyen ő már soha nem lesz. „Emiatt egyre inkább úgy érzem, afféle egygenerációs rendellenesség vagyok: az elődeim és az utódaim is magyarok, csak én magam nem vagyok rendes magyar, bár sok évet töltöttem korábban ebben az országban. Csupán egy vargabetű vagyok. Holtág. Bennfentes kívülálló, aki ide is tartozik, meg nem is, aki sehol sincs igazán otthon. Ami, azt hiszem, a művész örök érvényű pozíciója”.
A megnyitóünnepségen köszöntőbeszédet mondott Karácsony Gergely főpolgármester, aki kitért arra, hogy nemcsak irodalmi Nobel-díjasunk lett tavaly Krasznahorkai László elismerésével, hanem a közelmúltban Nádas Péter megkapta a legmagasabb német állami kitüntetést.
Jó tapasztalni, hogy a szűk esztendőket túlélte a magyar könyvszakma. Ha szétnézünk a Vörösmarty téren, látható, hogy a magyar könyv él. De ünnepeljük azt is, hogy az előző korszaknak vége van, és most nem a teher, hanem a támogatás növekedhet. Most kinyílt előttünk egy ajtó, ezen a magyar könyvszakma közösen fog belépni, és széleskörű társadalmi együttműködést kialakítani
– fejtette ki.
Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke arról beszélt, hogy miközben a könyves szakmát hosszú időn át sújtották a gazdasági nehézségek, az utóbbi években a felelős minisztérium már kapcsolattartót sem jelölt ki a könyvszakmával. „Kérelmeinket, megkereséseinket többnyire válaszra sem méltatták a kultúrát támogatni hivatott hivatalok, alapítványok. A változások után a magyar könyvpiac jövője azon is múlik, hogy a társadalom fontosnak tartja-e az olvasást”.
A június 14-ig tartó Ünnepi Könyvhéten 204 standon 540 frissen megjelent kötet, és összesen 104 program várja az érdeklődőket a Vörösmarty tér, a Vigadó tér és a Duna-korzó területén.
(MTI)
The post Tarr Zoltán bejelentette: teljesen újragondolják a könyvpiacot first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
