A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat – közölte Magyar Péter a Facebookon pénteken. A miniszterelnök bejegyzésében azt írta:
Pártpropaganda helyett valódi közmédiát!
A kampányban még a közmédia hírszolgáltatásának felfüggesztéséről beszélt Magyar Péter, a benyújtott csomag azonban az azonnali leállítás helyett teljes intézményi átépítést javasol.
A Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián által jegyzett törvényjavaslat a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt írná át, azaz a 2010 után kialakított közmédia-szerkezet teljes átalakításáról van szó. A javaslat elfogadásához kétharmados többség kell majd, de ez a TISZA-frakciónak önállóan is rendelkezésére áll.
Jön a Független Közmédia Testületet
A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy megszüntetné a Közszolgálati Közalapítványt, és helyette létrehozná a Független Közmédia Testületet. Ez gyakorolná a tulajdonosi jogokat a közmédia új cégei felett. A testület kilenctagú lenne: hat tagot az országgyűlési képviselőcsoportok jelölnének, közülük hármat a kormánypárti, hármat az ellenzéki oldal. További három tagot médiaszakmai szervezetek jelölhetnének. A politikai jelöltek mandátuma négy, a szakmai jelölteké öt évre szólna.
A javaslat kizárná a testületből azokat, akik a jelölésüket megelőző öt évben párttisztséget viseltek, párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltöttek be tisztséget, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytattak.
Ez jelentős eltérés a mostani rendszertől, amelyben a közmédia fölött a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma áll. A Tisza javaslata ehelyett egy olyan felügyeleti modellt hozna létre, amelyben a parlamenti paritás mellett szakmai jelöltek is helyet kapnának.
Újra önálló lesz az MTI
A javaslat a közmédia intézményi térképét is átrajzolná. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA jelenlegi konstrukciója helyett létrejönne a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. A törvényjavaslat szerint az MTVA beolvadna a Duna Médiaszolgáltatóba, majd az így létrejövő társaság Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. néven működne tovább.
Ez azért lényeges, mert a jelenlegi rendszerben a Duna Médiaszolgáltató a közszolgálati médiaszolgáltató, az MTVA pedig a finanszírozásban, vagyonkezelésben, műsorgyártásban és tartalom-előállításban játszik kulcsszerepet. A Tisza javaslata ezt a kettősséget feloldaná: a műsorok és médiatartalmak előállítása, valamint a közszolgálati médiavagyon kezelése az új Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.-hez kerülne.
A csomag másik fontos eleme, hogy önálló részvénytársaságként újra létrehozná az MTI-t. Az MTI Nonprofit Zrt. feladata lenne a nemzeti hírügynökségi szolgáltatás ellátása: a törvényjavaslat szerint tényszerűen kellene tájékoztatnia a hazai és külföldi eseményekről, a kormány, az Országgyűlés, a pártok, a bíróságok, az ügyészségek, az önkormányzatok, civil szervezetek és nemzetiségek híreiről is.
A javaslat regionális, fővárosi, kárpát-medencei magyar és külföldi tudósítói hálózatot is előírna az MTI számára.
A Sajtóalap venné át az MTVA egyik szerepét
Bár az MTVA jelenlegi formájában megszűnne, a javaslat nem szüntetné meg teljesen az általa ellátott támogatási funkciókat. Ezek egy része Sajtóalap néven működne tovább, a Médiatanács kezelésében. Ennek célja a független médiatartalom-szolgáltatók, a közösségi médiaszolgáltatók, valamint közszolgálati műsorszámok és sajtótermékek támogatása lenne. A támogatásokat nyilvános pályázatokon keresztül lehetne elnyerni, szakmai bizottságok döntése alapján.
Ez a mostani, közmédiára koncentráló MTVA-modellhez képest szélesebb médiatámogatási irányt jelentene: a javaslat szerint nem a közmédia gyártási és vagyonkezelő központjaként működne tovább az alap, hanem médiapluralizmust támogató forrásként.
Átláthatóbb vezetőválasztást ígérnek
A közmédia és az MTI vezérigazgatóit a Független Közmédia Testület választaná meg nyilvános pályázat alapján. A pályázatokat nemcsak a testület és a Médiatanács honlapján, hanem legalább három nagy látogatottságú, független online hírportálon és szakmai portálokon is közzé kellene tenni.
A jelöltek nevét nyilvánosságra kellene hozni, a meghallgatásukat pedig élőben kellene közvetíteni. A vezérigazgatói pályázatoknál szakmai és vezetői tapasztalatot írnának elő, és a jelölteknél szintén érvényesülne az ötéves politikai összeférhetetlenségi szabály.
A javaslat szigorúbb gazdálkodási kontrollt is bevezetne. A Független Közmédia Testület előzetes felhatalmazása kellene a 300 millió forintnál nagyobb szerződések tárgyalásához, és előzetes jóváhagyása a 100 millió forintnál nagyobb szerződések megkötéséhez, módosításához vagy megszüntetéséhez.
A közmédia vezetőire, vezető állású munkavállalóira és közeli hozzátartozóikra kiterjedő összeférhetetlenségi szabályok is bekerülnének a törvénybe. A javaslat emellett integritási és korrupciómegelőzési rendszer kialakítását írná elő a közszolgálati médiacégekben.
Közszolgálati Charta váltaná a mostani kódexet
A törvényjavaslat a Közszolgálati Kódex helyett Közszolgálati Chartát vezetne be. Ebben kellene rögzíteni a közmédia működésének részletes elveit:
- a pártoktól és politikai szervezetektől való függetlenséget,
- a hírek és politikai műsorok tényszerűségét,
- sokoldalúságát,
- tárgyilagosságát és kiegyensúlyozottságát,
- a szerkesztői szabadság garanciáit,
- a forráskezelés szabályait,
- az álhírek és dezinformáció elleni fellépést,
- valamint a mesterséges intelligencia használatának szabályait is.
A jelenlegi Közszolgálati Testület helyett Közszolgálati Tanács működne, társadalmi felügyeleti szerepben. A tanács 18 tagú lenne, és a jelölő szervezetek köre is bővülne. A javaslat szerint a gyerekjogi, családügyi, fogyatékosságügyi, környezetvédelmi és szakmai szervezetek is megjelenhetnének a közmédia társadalmi kontrolljában.
A Közszolgálati Tanács évente értékelné, hogy a közmédia vezérigazgatói szerint teljesültek-e a közszolgálati célok. Ha a tanács nem fogadná el a beszámolót, kezdeményezhetné az érintett vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetését.
Új Médiatanács áll fel
A javaslat nemcsak a közmédiát, hanem a Médiatanácsot is átalakítaná. A jelenlegi tagok mandátuma megszűnne, és új, öttagú Médiatanácsot választanának. Két tagot a kormánypárti, két tagot az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnének, az elnök személyére pedig nyilvános szakmai pályázat után tenne javaslatot az Országgyűlés médiával foglalkozó bizottsága. A Médiatanács tagjai négy évre, elnöke öt évre kapna megbízatást. A Médiatanács elnöke egyben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke is lenne, akit a köztársasági elnök nevezne ki a miniszterelnök javaslatára.
Az új törvény hatályba lépésével elvileg megszűnne a jelenlegi Médiatanács tagjainak megbízatása, és a hatóság elnökének felmentéséről is gondoskodni kellene.
Semmi nem lett az azonnal leállásból
Magyar Péter a kampányban és közvetlenül a választási győzelem után is keményebben fogalmazott a közmédiáról, mint amit a most benyújtott törvényjavaslat tartalmaz. Korábban arról beszélt, hogy a Tisza-kormány megalakulása után felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását, és megszüntetik a propaganda állami finanszírozását.
Ehhez képest a benyújtott törvényjavaslat nem tartalmazza a közmédia hírszolgáltatásának általános vagy azonnali leállítását. Sőt, a szöveg kifejezetten előírja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatónak legalább egy rádiós és egy audiovizuális lineáris közszolgálati médiaszolgáltatást nyújtania kell az ország lakosságának túlnyomó többsége számára, és legalább egy digitális platformot is működtetnie kell.
A javaslat átmeneti szabályai is a közmédia folyamatos és zavartalan működéséről beszélnek.
Mint ismert, Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója június elején már kezdeményezte munkaviszonya megszüntetését, miután a Tisza-kormány világossá tette, hogy teljesen át akarja alakítani a közmédiát.
The post Itt a közmédia teljes átalakításáról szóló törvényjavaslat first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
