A Magyar-kormány megalakulása után nagy sikert ért el, amikor megegyezett az EU-val a Magyarországnak járó uniós pénzekhez való hozzáférésről. Ennek az egyik legnagyobb tétele a Covid-járvány és az azt követő energiaválság következtében felállított Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), amely 10 milliárd eurót jelent – ebből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,5 milliárd euró kedvezményes kamatozású hitel.
Az Európai Bizottság elemzése szerint az uniós helyreállítási alap beruházásai évente mintegy 54 millió tonna, a kapcsolódó reformok pedig további 52 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátáscsökkentést hozhatnak az EU-ban.
Habár az RRF kibocsátáscsökkentési hatása már látható, de a tagállamok eredményei nagyon eltérőek. Magyarország esetében a közvetlenül számszerűsíthető éves hatás egyelőre visszafogott, miközben a teljes zöld hatás ennél nagyobb lehet, mert a pénzügyi eszközök egy része nem jelenik meg a fő számításban.
Az Európai Bizottság számítása szerint uniós szinten a 309 milliárd eurós klímacélú beruházási keret 35 százaléka energiahatékonyságra, 28 százaléka fenntartható közlekedésre, 20 százaléka pedig megújuló energiára jut, írja a HVG.
Kik kapták a legtöbbet?
Tagállami bontásban Olaszország rendelkezik a legnagyobb klímamitigációs beruházási kerettel, 85,4 milliárd euróval. Spanyolország 75,4 milliárd euróval követi, majd Lengyelország 32,9 milliárd, Franciaország 21,8 milliárd, Németország 16,6 milliárd, Románia 14,8 milliárd, Görögország 12,1 milliárd, Portugália 11,2 milliárd euróval szerepel.
Magyarország a Bizottság ábrája alapján 7,2 milliárd eurónyi, kibocsátáscsökkentést támogató beruházással jelenik meg a nemzeti tervek között.
Ez magasabb például Horvátország, Csehország vagy Bulgária összegénél, de jóval elmarad a nagy déli és közép-európai kedvezményezettek kereteitől.
The post Az Európai Bizottság kiszámolta, mekkora a hatása a helyreállítási alapnak first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
