Ha megkérdezünk valakit arról, mire használják a véradások során levett vért, a legtöbben gondolkodás nélkül említik a baleseti sérültek ellátását, a műtéteket vagy a sürgősségi beavatkozásokat. Arra azonban már jóval kevesebben tudnak válaszolni, hogy milyen szerepet tölt be a vérplazma, és miért van rá folyamatos szükség az egészségügyben.

Pedig a modern betegellátás működéséhez vérre és vérplazmára egyaránt szükség van. A két donáció más-más módon segíti a gyógyítást, közös bennük azonban, hogy önkéntes donorok nélkül egyik sem lenne lehetséges.

Kétféle segítség, ugyanaz a cél

A teljes vér nélkülözhetetlen a mindennapi betegellátásban. Vérkészítményeket használnak többek között műtétek során, súlyos sérülések esetén, daganatos betegek kezelésében, valamint számos olyan helyzetben, amikor gyors és közvetlen segítségre van szükség.

A vérplazma ezzel szemben a vér folyékony alkotórésze, amelyből speciális gyógyszereket állítanak elő. Ezeket a készítményeket többek között immunrendszeri betegségek, véralvadási zavarok, veleszületett immunhiányos állapotok vagy súlyos égési sérülések kezelésére alkalmazzák.

A plazma különlegessége, hogy jelenleg nem helyettesíthető mesterségesen előállított anyaggal. A belőle készülő gyógyszerek egyetlen forrását az önkéntes donorok által adott vérplazma jelenti.

Mi történik plazmaadás során?

A plazmaadás sokak számára kevésbé ismert folyamat, pedig alapelveiben hasonló a véradáshoz. A különbség abban rejlik, hogy míg véradáskor a teljes vért leveszik, addig plazmaadás során egy speciális berendezés – az úgynevezett plazmaferezis készülék – csak a vérplazmát választja ki.

A vér többi alkotóeleme, például a vörös- és fehérvérsejtek, visszakerülnek a donor szervezetébe. Ennek köszönhetően a szervezet regenerációja gyorsabb, mint a teljes véradás után.

Magyarországon a plazmaadás gyakoriságát szigorú szabályok határozzák meg. Évente legfeljebb 45 alkalommal lehet plazmát adni, két donáció között pedig legalább két donációmentes napnak kell eltelnie.

Biztonságos és szigorúan szabályozott folyamat

A plazmaadással kapcsolatban sok kérdés merül fel, elsősorban azért, mert a lakosság kevésbé ismeri ezt a donációs formát, mint a hagyományos véradást. Több mindenre is választ lehet azonban adni a sok kérdés közül.

A plazmaadás évtizedek óta alkalmazott, jól szabályozott egészségügyi eljárás. A donorok minden alkalommal egészségügyi vizsgálaton vesznek részt, a folyamatot pedig képzett szakemberek felügyelik. A donáció steril környezetben zajlik, és minden alkalommal új, egyszer használatos eszközöket használnak.

Plazmát bármilyen vércsoporttal lehet adni. A vércsoportokat meghatározó jelölések a vörösvértestekhez kapcsolódnak, plazmaadás során azonban nem ezeket gyűjtik le, hanem a vér folyékony összetevőjét, a plazmát. Emiatt a plazmaadás nem függ attól, hogy valaki milyen vércsoportú.

Magyarországon a szabályozás azt is előírja, hogy a plazmaadóknak évente teljes véradáson is részt kell venniük.

Akár több ezer donáció is szükséges lehet

A vérplazma iránti igény világszerte folyamatosan növekszik. Ennek oka, hogy a belőle előállított gyógyszerek számos krónikus és ritka betegség kezelésében nélkülözhetetlenek.

Egy hemofíliával élő beteg éves terápiájához például hozzávetőlegesen 1200 plazmaadásra lehet szükség. Az immunhiányos betegek esetében szintén rendszeres kezelésekre van szükség, amelyek hosszú távon több száz donor segítségét igénylik.

A plazmaadás ezért sok esetben nem egyszeri segítséget jelent, hanem olyan folyamatos támogatást, amely lehetővé teszi a betegek számára a megfelelő életminőség fenntartását.

A betegellátáshoz mindkettőre szükség van

Bár a Véradók Világnapja elsősorban a véradók önzetlen segítségnyújtására hívja fel a figyelmet, fontos emlékeztetni arra is, hogy a korszerű egészségügyi ellátás vér és vérplazma nélkül egyaránt elképzelhetetlen.

A két donáció nem egymás versenytársa, és nem is helyettesíti egymást. A vér közvetlenül segíti a betegellátást, a plazmából pedig olyan gyógyszerek készülnek, amelyek számos beteg számára jelentenek nélkülözhetetlen terápiát.

Június 14-én ezért minden donor munkáját érdemes elismerni. Akár vért, akár plazmát ad valaki, hozzájárul ahhoz, hogy mások időben hozzájussanak a számukra szükséges kezeléshez.

A gyógyuláshoz néha vérre van szükség, máskor plazmára. A betegeknek pedig mindkettőre.

The post Véradók Világnapja: a betegeknek vérre és plazmára is szükségük van first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu