A környezettudatos és fenntartható kerti növényvédelem alapköve, hogy ne nyúljunk azonnal a felszívódó, szintetikus vegyszerekhez, ha valamilyen betegség üti fel a fejét, vagy rovarok találják meg a növényeinket. A biogazdálkodásban is engedélyezett kontakt hatóanyagok – mint a réz és a kén –, valamint a modern biológiai készítmények tökéletes védelmet nyújtanak, ha tudjuk, melyiket mikor és mi ellen kell bevetni, írja a Kertművelő.
Sokan összekeverik: ezért fontos tudni, mikor használjunk rezet vagy ként
A Nébih által gondozott honlap cikke szerint a rézkészítmények a legrégebb óta használt kontakt szerek, amelyek a legtöbb kerti növényt védhetik a gombás és baktériumos betegségei ellen.
A peronoszpóra, a paradicsomvész, a monília, az ágelhalások és a baktériumos fertőzések ellen hatásos leginkább. A védelem a rézionok gombaspórák csírázását és a baktériumok sejtosztódását gátló hatásán alapszik.
Mint írják: a kontakt kifejezés azt jelenti, hogy nem szívódik fel, hanem védőréteget képez a leveleken. Érdemes fejben tartani, hogy a nagyobb esők lemoshatják ezt a réteget, ilyenkor a biztos védelem érdekében a kezelést meg kell ismételni.
Perzselő hatása miatt virágzásban szigorúan tilos használni, mert károsítja a virágok érzékeny szöveteit. Vannak növények, amelyek kifejezetten érzékenyek lehetnek a rézre. Ilyenek például a csonthéjasok (őszi- és kajszibarack) lombosodás után, ezeknél inkább csak a tavaszi és őszi lemosó permetezésre korlátozzuk a használatát a kórokozók gyérítésére.
A kén szintén nélkülözhetetlen természetes anyag a növényvédelemben, amely elsősorban a lisztharmat ellen nyújt kiváló védelmet, miközben jelentősen gyéríti a kártékony levélatkákat is, olvasható a cikkben.
Működése a hőmérsékletfüggő gázosodáson alapul: a kijuttatott kén a nap melegének hatására gőz formájában járja át a lombkoronát, közvetlenül pusztítva a gombafonalakat. Használata során kritikus a körültekintő időzítés, ugyanis 15 °C alatt hatástalan, míg 25 °C feletti hőségben viszont súlyos levélperzselést okozhat, ezért a kénes kezeléseket mindig a hűvösebb kora hajnali vagy esti órákra kell ütemezni.
A modern biokertészet a klasszikus ásványi szerek mellett növényi olajokat és élő mikroorganizmusokat is bevet a kártevők ellen, így például a narancsolaj és a ‘Neem’ olaj hatékonyan pusztítja a szívogató kártevőket azok viaszrétegének feloldásával vagy táplálkozásuk megzavarásával.
A biológiai védekezés másik pillérét a hasznos baktériumok és gombák jelentik, mint a hernyók ellen bevethető Bacillus thuringiensis, vagy a talajlakó kórokozókat kiszorító Trichoderma. Ezek a megoldások célzottan, a környezet és a beporzó rovarok károsítása nélkül hatnak, azonban sikerük alapja a megelőzés, így a kezeléseket érdemes még a tünetek megjelenése előtt, preventív jelleggel elvégezni.
The post Sokan összekeverik: nem ugyanarra való a réz és a kén a kertben first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
