Magyar Péter kedden, a parlament rendkívüli ülésén elmondott napirend előtti felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen súlyos döntések előtt álltak az 1956-os forradalom és az 1989-es rendszerváltás szereplői. Felvetette: vajon gondolkodtak-e azon, hogy mi történik, „ha nem sikerül”, és tudták-e, hogy történelmet írnak.

Hangsúlyozta, hogy sem 1956, sem 1989 története nem sajátítható ki:

„nem szeretnénk kisajátítani sem 1956, sem 1989 történetét”, és nem akarják eldönteni azt sem, hogy kik voltak „az igazi ’56-osok vagy rendszerváltók”. Szerinte ezek „az egész ország napjai és terei voltak”.

Kiemelte Nagy Imre szerepét, aki 1956-ban, 1958-ban és 1989-ben is „a világtörténelem színpadán állt”. Emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök kezdetben a forradalom „bizonytalan hőse” volt, majd a leverése után Sznagovba hurcolták, ahol megkezdte életrajzát, de azt már nem fejezhette be.

Magyar Péter kifejtette: 1956. október 23-án és 1989. június 16-án a magyar fiatalok azt üzenték a szüleik generációjának, hogy

nemet mondanak azokra az évekre, évtizedekre, amelyek az ő életük kereteit adták.

Bátor és egyben naiv ígéretet tettek a következő generációnak arra, hogy „mostantól minden más lesz”. Nem az ő hibájuk, hogy az ígéretük nem vagy csak részben valósulhatott meg – fűzte hozzá.

Fel kell nőni a hősökhöz

Magyar szerint Nagy Imre sorsdöntő választást hozott: „szabad akaratából választotta a hazát és a halált a kommunista párt helyett”. Nem kért kegyelmet, ezért 1958. június 16-án kivégezték több társával együtt. Felidézte, hogy a kivégzetteket 1961-ben titokban, megalázó körülmények között temették újra a 301-es parcellában. A harminc évvel későbbi, ünnepélyes újratemetést felidézve megjegyezte:

1989. június 16-egy nemzet katarzisa volt, de nem csak Orbán Viktor beszéde miatt, amelyet azóta aprópénzre váltott.

Beszéde végén a jelen felé fordult: úgy fogalmazott: „bárcsak fel tudnánk nőni” azokhoz az ismert és névtelen hősökhöz, akik, bár „bonyolult hősök” voltak, mégis „egyszerű döntést hoztak”.

Hangsúlyozta: ha sikerül újraértelmezni 1956 örökségét, akkor az idei, 70. jubileumi ünnep végre valódi közös élménnyé válhat, mert az ország végre eljutott ahhoz az állapothoz – az igazi szabadsághoz –, amelyet az ’56-osok elképzeltek.

Hamarosan olvashatók lesznek az ügynökakták

Magyar Péter Novák Elődnek adott viszonválaszában arról beszélt, hogy számos kérdésben egyetértenek, és súlyos mulasztásnak nevezte az ügynökakták feltárásának elmaradását, illetve a lusztrációs törvény hiányát. Kijelentette, hogy a kormány hamarosan beterjeszti az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát célzó törvényjavaslatot.

Hozzátette, hogy bár az iratok egy része sérült, a többségük helyreállítható és olvashatóvá tehető, és azt ígérte, hogy „legalább a nevek nagy része október 23-a előtt nyilvánosak lesznek”.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy egyetért azzal a felvetéssel, hogy el kellene törölni a kommunista nyugdíjakat, és ennek megvalósításához számít a Mi Hazánk, illetve a Fidesz együttműködésére is. Megjegyezte – Gulyás Gergely fideszes frakcióvezetőnek címezve –, nem érti, hogy kormányon a Fidesz miért nem tett semmit a fenti célok érdekében.

The post Magyar Péter: Mi nem szeretnénk kisajátítani sem 1956, sem 1989 történetét first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu