Bár a legnagyobb visszhangot az kapta, hogy a médiatörvény módosításáról szóló javaslat tartalmazza a közmédia átalakítását, de Polyák Gábor jogász, kommunikációs szakember további 3 elemét is kiemelte Most24 című műsorunkban.

Szerinte ugyanilyen fontos a jelenlegi Médiatanács átalakítása, tehát azé a médiahatóságé, amely a médiapiaci szereplőket felügyeli. Emellett komoly jelentőségű a Sajtóalap létrehozása, amely lehetővé teszi a jövőben, hogy az újságírást mint tevékenységet – azon belül nemcsak a rádiós-televíziós újságírást, hanem online és nyomtatott sajtótermékeket is – támogatni lehessen. „És bár a nézőknek kevésbé izgalmas”, de a törvény végre átülteti a magyar jogrendbe az európai médiaszabadság törvény teljes körű alkalmazását, ami például jelentős mértékben korlátozni fogja az állami hirdetések elosztását.

De Polyák szerint, ami mindenképp kiemelendő, hogy míg

az előző médiatörvény nem titkoltan azt a koncepciót követte, hogy lehetőleg minden intézményt kizárólag a Fidesz uraljon, ehhez képest ez egy nagyon nagyvonalú szabályozás lesz, hiszen itt kifejezetten minden intézményben, tehát a közszolgálati média felügyeletében éppúgy, mint a médiahatóságban, deklaráltan helyet kapnak az ellenzék képviselői. És amire Európában sincs sok példa: a médiaszakma képviselői.

A műsorban Polyák beszélt a közmédia szerkezetéről, várható méretéről és függetlenségének védelméről is.

Szerinte nagy dolog, hogy a hírügynökség, amely nemcsak a közmédiát szolgálja ki, visszanyeri az önállóságát. Azt viszont az újjáalakuló Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt-ből hiányolja, hogy nincs benne semmilyen módon a digitális tartalomszolgáltatás. Azt a javaslat ugyan előírja, hogy a közmédiának legyen saját digitális platformja, de az európai szabályozás „platform” alatt a nagy közösségi médiaszolgáltatókat, videómegosztókat (Facebook, YouTube stb.) érti. Azt, hogy mit kellene a közszolgálati médiaszolgáltatónak a digitális platformmal kezdenie, szerinte a javaslatban nem nagyon látni.

Szóba került, hogy milyen méretűnek kellene ideálisan lennie a közmédiának. Polyák szerint sok mindenre figyelemmel kell lenni, de ezt speciel nem törvényben szabályozná. A magyar médiapiacnak fontos sajátossága, hogy vannak jól működő független médiaszolgáltatások, amelyek az elmúlt 16 évben mindennek ellenére túléltek.

Az nem lenne kívánatos kimenete a közszolgálati média újraépítésének, ha közben egyébként a kisebb független szerkesztőségek felmorzsolódnának, mert elveszítenék az újságíróikat, a közönségüket. Nyilván ez egy óriási kihívás, hogy hogyan tudunk egyensúlyt teremteni

– mondta Polyák.

A médiajogász szerint a leggyengébb láncszeme ennek az egész mostani törvénynek, hogy nagyon nagy mértékben azon múlik majd a közmédia vagy éppen a médiahatóság sikere, hogy kik fognak beülni ezekbe a vezetői pozíciókba.

Szerinte majd a leendő közmédia- és MTI vezérigazgatónak kell kitalálnia, hogy hány digitális felületre van szükség, hogyan kell ezeket a tartalmakat a különböző felületeken jól értékesíteni.

És aztán ha látjuk, hogy mi az a vízió: hogyan kívánják elérni a gyerekeket, a fiatalokat, milyen kulturális tartalmakat akarnak, hogyan tervezik a hírszolgáltatást stb., és ezek be vannak árazva műsorpercre, akkor ki tudjuk számolni, hogy mi az az ideális mérete a közszolgálati médiának – amit egyrészt a magyar költségvetés is elbír, és ami olyan tartalmakat hoz létre, amelyek a magyar közönség számára valóban értékesek.

Polyák számot nem akart mondani, hogy mennyiből gazdálkodjon a közmédia. De szerinte azt biztosan lehet állítani, hogy olcsóbbnak kell lennie, mint a mostani, és hogy például a sportjogok megvásárlása ne ekkora arányát tegye ki a közmédia költségvetésének, mint ma. Igaz, szerinte annak is ára van, ha igényes gyerekműsorokat, dokumentum-sorozatokat vagy televíziós sorozatokat akarnak csinálni. Bármilyen döntés születik, nagyon fontos, hogy minden költség átlátható legyen.

Polyák szerint az is fontos kérdés, hogy kiket delegálnak a politikai pártok, és melyek azok a médiaszakmai szervezetek, amelyek szintén képviseltethetik magukat a Független Közszolgálati Testületben, amelynek feladata a közmédia függetlenségének a védelme. Polyák szerint jó lenne, ha a 90-es évekkel ellentétben nem politikusokat ültetnének a pártok a közmédia-testületekbe, és a médiaszakmai szervezetek is átéreznék a felelősségüket, hogy ne álcivilként. valamelyik párt érdekeit szolgálva üljenek bent ezekben a testületekben.

Ha ebben nincs változás, akkor egyrészt Magyarország tényleg ennyit érdemel, mert akkor nem tudunk kimászni ebből soha az életbe. Másrészt meg nem is biztos, hogy akkor az egész közmédia dolgot erőltetnünk kell.

– vélekedett a médiajogász, aki beszélt arról is, hogy milyen európai kikényszerítési eljárások zajlanak a közszolgálati média és a Médiatanács függetlenségének hiánya miatt. És hogy ezek gyors rendezése mérföldkő az uniós pénzek megszerzésénél. Egyébiránt pedig a Tisza egyik választási programpontja volt.

A beszélgetés további témái:

• Hogyan lehet bezárni és újraindítani a közmédiát?
• Hogyan dolgozzon a Sajtóalap?
• Hogyan lehet megoldani, hogy a Sajtóalap is transzparensen működjön?

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

The post Polyák Gábor: „Ha ebben nincs változás, nem biztos, hogy az egész közmédia dolgot erőltetnünk kell” first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu