Június 17-én szerdán elfogadta az Európai Parlament a génkezelési technikákkal előállított növényekkel kapcsolatos uniós szabályozás lazítását. A lépést három magyar környezetvédelmi szervezet, a Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége közös közleményben bírálta, a legtöbb tudós szerint viszont jó irányba tett lépést az EU.
Két kategóriába sorolják a génkezelt növényeket
Az Európai Parlament közleménye szerint a tegnap elfogadott új szabályozás az új génkezelési technikákkal (NGT) módosított növényeket két kategóriára osztja. Az NGT–1 csoportba azok a növények tartoznak, amelyeken csak korlátozott számú és típusú módosításokat hajtottak végre, olyan változtatásokat, amilyenek akár hagyományos nemesítési módszerekkel is elérhetők lettek volna. Ezeket a növényeket a jövőben ugyanúgy fogják kezelni, mint bármelyik hagyományos növényt. A gyomirtó szerekkel szembeni toleranciával és az ismert rovarölő anyagok előállítására való képességgel felruházott növények nem kerülhetnek ebbe a kategóriába.
Az NGT–2 osztályba a komplexebb génmódosítási eljárásokkal létrehozott növények sorolandók, ezek továbbra is GMO-knak, vagyis genetikailag módosított szervezeteknek számítanak, és az eddigi szigorú szabályok vonatkoznak rájuk.
A kategóriák nem nevezik meg pontosan egyik génkezelési technológiát sem, de leírásuk alapján lehet rá következtetni, hogy melyik módszert hova lehet majd besorolni. Az NGT–2 kategóriába tartozhatnak majd a génmódosított növények (GMO-k), amelyeket úgy hoznak létre, hogy új géneket juttatnak genomjukba. Az enyhébb szabályozás alá eső NGT–1 kategóriába pedig a génszerkesztett növények (GEO-k) kerülhetnek, amelyeknek csak a meglévő génjeit módosítják különböző eljárásokkal, például a CRISPR génsebészeti technológiával. A szakértők szerint ez utóbbi módszer nem sokban különbözik a hagyományos növénynemesítési módszerektől, hiszen kizárólag olyan mutációkat hoz létre, amelyek természetes úton is megjelenhetnének, csak hatékonyabban.
A környezetvédők ellenzik, a tudósok támogatják az új szabályozást
A környezetvédelmi szervezetek ennek ellenére nem tartják jó ötletnek a reguláció enyhítését. Mint írják, az új szabályozás gyengítené a nyomonkövetési és jelölési követelményeket, így a fogyasztók sok esetben nem tudhatnák, ha új génkezelési technikával előállított élelmiszer kerül eléjük. Szerintük ez ellentétes az elővigyázatosság elvével, a fogyasztók tájékoztatáshoz való jogával, valamint az ökológiai és GMO-mentes gazdálkodók érdekeivel. Aggasztónak gondolják annak a lehetőségét is, hogy az új szabályozás tovább erősítheti a nagy agrár-biotechnológiai vállalatok és vetőmagcégek piaci pozícióit, a gazdák és a fogyasztók mozgásterét pedig szűkítheti.
A szervezetek kitértek arra is, hogy az új szabályozás elfogadásához a Tisza Párt képviselői is hozzájárultak, hiszen nem támogatták az elutasítását, és nem szavazták meg a módosítókat sem. A három egyesület most arra kéri a magyar miniszterelnököt és a kormányt, hogy más tagállamokkal közösen forduljon az Európai Unió Bíróságához a rendelet megsemmisítése érdekében.
A tudományos közösség viszont biztonságos és előremutató technológiaként értékeli az olyan génszerkesztési eljárásokat, mint a CRISPR. A Deutsche Welle portálnak több szakértő is arról nyilatkozott, hogy jó iránynak tartja az új uniós szabályozást. Hasonló álláspontot képvisel a 24.hu-nak nemrég nyilatkozó Ezura Hirosi professzor is, aki a génszerkesztés úttörőjének számít. Vele készült interjúnk ide kattintva olvasható el.
The post Enyhített a génkezelt növények szabályozásán az EU – a környezetvédők aggódnak, a tudósok támogatják az új irányt first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
