„Valójában a kétharmados politikai hatalommal szemben alkotmányos ellensúly, fék nincs a rendszerben. Ez volt a Fidesz hatalomgyakorlása, mi ezt nevezzük abszolút köztársaságnak, Zárug Péter Farkassal közösen írt könyvünkben. Most ebből a szempontból az abszolút köztársaság újra itt áll előttünk. Ennyire pőrén még a Fidesznek sem sikerült ezt bemutatnia, hogy van egy akaratom – a köztársasági elnök távozzon –, és beleírom, hogy a köztársasági elnök nincs a helyén” – mondta Török Gábor a teljes egészében a 24 Extra Csúcs előfizetői számára elérhető Törökülésben.
Az elemző azt ajánlja, hogy akiknek ez az eszköz elfogadható, gondolják végig a történteket más szereplőkkel. Mit szóltak volna, ha 2010-ben, mondjuk, Szili Katalin a köztársasági elnök, és a Fidesz kétharmados többséggel olyan alkotmánymódosítást hoz, amelynek hatálybalépésekor Szili Katalin köztársasági elnöki mandátuma megszűnik.
„Ha valaki erre azt mondja, hogy ez rendben van, akkor az szerintem joggal mondhatja ma is. Az ő felfogásának megfelel, hogy a kétharmad korlátlanul bármit megtehet. Ha valaki azt gondolta volna akkor, hogy ez alkotmányosan vitatható, akkor az gondolja át szerintem most is a válaszát” – vetette fel a politológus, aki szerint attól, mert valami politikailag hasznos és egyébként támogatott, attól még érdemes azon is gondolkodni, hogy az eszköz, amit alkalmazunk ehhez, vajon elfogadható-e.
Szerintem a mostani kétharmados többség is azt fogja bizonyítani, és már ezzel bizonyítja is, hogy valójában nem ismer el semmilyen féket, korlátot maga felett. Ilyenek maximum a Tisza Párton belül léteznek, vagy esetleg politikai fékek. Tehát, ha a közvéleménynek valami nem tetszik, akkor abba az irányba nem lép a hatalom. De alkotmányos értelemben vett fékje az akaratáramlásnak nem létezik
– fogalmazott Török, hozzátéve, hogy Magyar Péter előre meghirdette, hogy a közjogi intézmények vezetőit el kívánja távolítani, hogyha kétharmada van, és ehhez megkapta a választói felhatalmazást.
Véget érhet az abszolút köztársaság?
A kormány az Alaptörvény 17. módosítása mellett szeptemberre egy széles körű, társadalmi egyeztetéssel és vitával kísért, új alkotmányozási folyamat elindítását ígéri. A tervezetet a későbbiekben népszavazással erősítenék meg. A politikai elemző meglátása szerint alapvető kérdés, hogy mi lesz az alkotmányozási folyamat végeredménye.
Az új alkotmányozás egy új politikai rendszert hoz létre, amelyben tényleg lesznek intézményi és személyi gátjai a kétharmados hatalomgyakorlásnak, vagy örökre elfogadjuk azt, hogy a kétharmad ezt jelenti? Egy abszolút hatalmat, amiben csak a belső korlátozáson múlik az, hogy meddig mész el
– mondta Török, hozzátéve, hogy Orbán Viktor pártjának mint legnagyobb ellenzéki erőnek semmi hitele nincs abban, hogy a kétharmados vagy politikai alapon történő alkotmányozást bírálja. Emiatt hosszú távon ebből nagy valószínűséggel egy új politikai erő profitálhat, ha egyszer megteremtődnek annak a feltételei, hogy a Tiszának egy a Fideszen és a Mi Hazánkon kívüli ellenzéke legyen.
„Hogyha lesz egy újabb jelentős mozgás a magyar pártrendszerben, és felüti a fejét egy új ellenzéki politikai erő, az fog tudni esetleg érvelni azzal, amivel egyébként Magyar Péter érvelt. Akkor jöhet majd az, hogy volt egy Orbán–Magyar-korszak, amely ugyanúgy ezt az abszolút hatalomgyakorlást folytatta” – fogalmazott a politológus, hangsúlyozva, hogy ettől még annyira messze lehetünk, hogyha az országgyűlés elfogadja a 12 éves mandátumkorlátozást, akkor Magyar Péter addigra nemcsak miniszterelnök, hanem talán parlamenti képviselő sem lehet.
Kalapács
Török a választás előtt Magyar Pétert kalapácshoz hasonlította, akiben a választók azt látják, hogy ő az, aki képes szétverni a Fideszt. Az elemző úgy látja, hogy ez az aspektus az, amely a kampányt követően is tovább él a miniszterelnök politikai működésében és imázsában.
Egyszerűen nem tud leállni és nem is akar, nyilvánvalóan. Ha van bármi állandóság Magyar Péter parlamenti megjelenésében, döntéshozatalában, az az, hogy a Fideszre koncentrál. A legfontosabb politikai iránya láthatóan az, hogyan lehet az egész Fidesz-világot szétverni
– fogalmazott a politológus, aki szerint a Tisza Párt elnökének motivációs bázist jelenthetnek a személyes elemek, amelyek abból fakadnak, hogy korábban milyen viszonya volt a Fidesszel, milyen kapcsolatai, sértettségei voltak.
A képviselői mandátumok 12 évben való maximalizálását célzó törvénymódosító javaslattal kapcsolatban az ellenérvek létjogosultságát vetette fel Török Gábor. Szerinte ezzel nemcsak a politikusokat korlátozná a kétharmados többség, hanem a választókat is abban, hogy egyáltalán kire szavazhatnak.
Akkor lehet minőségi törvényhozásban vagy törvényalkotásban gondolkodni, ha nem kell négy vagy nyolc évente mindenkinek újratanulnia a saját körzetét, a problémáit, a parlament működését, a politikai rendszer működését, hanem ki tud alakulni egy professzionális politikai elit
– mondta a politikai elemző, hozzátéve, hogy a módosítás alapvetően változtatná meg a magyar politika működésmódját.
A teljes egészében a 24 Extra Csúcs előfizetői számára hozzáférhető Törökülésben ezenkívül téma volt:
- miben hoz olyat a Tisztítótűz-művelet, amit a korábbi kormányok nem léptek meg?
- Mi várható a Vagyonvisszaszerzési Hivataltól?
- Mik a kormány nagy témái, amivel kitölthetik a ciklust?
- Mi marad a Fideszből, ha legismertebb politikusainak távoznia kell a parlamentből?
The post Török Gábor: A Tisza kétharmad sem ismer el féket vagy korlátot maga felett first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
