Az eddigi legnagyobb és legrészletesebb, látható fényben készült fotót alkotta meg a Tejútrendszer központjáról az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid űrtávcsöve. A képen több mint 60 millió csillag látható, valamint csillagködök és -halmazok. A szakértők szerint a fénykép hatalmas segítséget jelenthet a Tejútrendszer más csillagai körül keringő bolygók, az úgynevezett exobolygókat vizsgálatában.

Több mint 60 millió csillag egyetlen képen

Amint az ESA közleményéből kiderül, az Euclid űrtávcsövet eredetileg arra tervezték, hogy távoli galaxisokat figyeljen meg, és segítsen megfejteni a sötét anyag, illetve a sötét energia rejtélyét. 2025. március 23-án azonban mindössze 26 órára galaxisunk közepe felé irányították tekintetét, ez idő alatt kilenc, egymáshoz kapcsolódó égterületből összeállított mozaikfelvételt készített. Mind a kilenc felvétel 270-szer nagyobb égterületet fed le, mint a Hubble űrtávcső hasonló felbontású kamerája, és olyan halványabb csillagok is tisztán kivehetők rajta, amelyek földi távcsövekkel kivehetetlenek lennének.

A mozaikfelvételekből összeálló, most nyilvánosságra hozott fotón a csillagászok exobolygókat is tanulmányozhatnak a gravitációs mikrolencsézés segítségével. Ez a módszer a csillagokat használja nagyítóként a pontosabb megfigyelések érdekében. Amikor ugyanis két távoli csillag a Földről nézve rövid időre szinte pontosan egy vonalba kerül, az elöl lévő csillag gravitációja eltéríti és felerősíti a háttérben lévő csillag fényét.

Alábbi galériánkban az Euclid fotójának egyes részletei láthatók ráközelítve:

Ha az előtérben lévő csillag körül bolygó kering, annak gravitációja mérhető eltérést okoz a fényesség változásában. Ebből a kutatók következtetetnek egy bolygó jelenlétére, sőt annak tömegét is meghatározhatják. A gravitációs mikrolencsézéssel ráadásul nemcsak a csillagukhoz közel keringő, forró óriásbolygókat lehet megtalálni, hanem a hideg, távoli, akár a Naprendszer külső bolygóihoz hasonló planétákat is.

Jean-Philippe Beaulieu csillagász elárulta, hogy ezzel a technikával az elmúlt húsz évben közel 300 exobolygót fedeztek fel a Tejútrendszer központja felé tekintve. A Euclid felvétele 51 ismert bolygórendszert tartalmaz, de a jövőben még fel nem fedezettek tanulmányozásában is segíthet majd.

Magyarok is részt vettek a projektben

Az Euclid projektjein magyar kutatók is dolgoznak, hiszen Magyarország 2015 óta teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter szerint az űrtávcső mostani eredménye rámutat, miért nélkülözhetetlen az Európai Űrügynökség a hazai tudomány és az egész ország számára.

Egy ilyen küldetés műszaki, tudományos és pénzügyi léptéke messze meghaladná a legtöbb európai ország önálló lehetőségeit. Az ESA egyesíti a tagállamok kutatási kapacitásait, mérnöki tudását, vállalati kompetenciáit és pénzügyi erőforrásait. Ennek köszönhetően Európa önálló, világszínvonalú szereplő lehet az űrkutatásban, és nem csupán más nagyhatalmak technológiáinak felhasználója

– írta a miniszter a Facebookon.

Kiemelte, hogy az ESA-tagság nemcsak tudományos, de gazdaság- és technológiapolitikai lehetőségeket is jelent hazánk számára. Az együttműködésnek köszönhetően a magyar kutatóhelyek és vállalkozások olyan tudást, minőségbiztosítási tapasztalatot és nemzetközi referenciát szerezhetnek, amelyet később más ágazatokban is hasznosíthatnak. Az űriparban létrejövő innovációk megjelenhetnek többek között az egészségügyben, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, a klímavédelemben, a távközlésben, a katasztrófavédelemben és a biztonságpolitikában is.

Ezért a miniszer erősíteni szeretné az ESA-val fenntartott kapcsolatot, minél több magyar vállalkozás, egyetem és kutatóintézet bekapcsolódását sürgeti az ESA projektjeibe, konzorciumaiba és beszállítói láncaiba.

A cél nem egyszerűen az, hogy Magyarország résztvevő legyen az európai űrkutatásban. Arra kell törekednünk, hogy magyar mérnökök, kutatók és technológiai vállalkozások egyre nagyobb hozzáadott értékű feladatokat végezzenek, saját termékeket és szellemi tulajdont hozzanak létre, és hosszú távon is meghatározó szereplőivé váljanak az európai űriparnak. Magyarország érdeke, hogy ebben ne csupán jelen legyen, hanem egyre nagyobb tudományos, technológiai és gazdasági értéket teremtsen

– fogalmazott.

További csillagászati híreink alább elérhetők:

• Bizonyítékot találtak a feketelyuk-csillagok létezésére
• Kisbolygókat neveztek el Krasznahorkai Lászlóról és Tarr Béláról
• Először fotóztak le galaxisunkon kívüli csillagot
• Feltérképezték az Uránusz rejtélyes felső légkörét
• A Napnál is idősebb a rendszerünkben talált idegen égitest

The post Példátlan fotó készült galaxisunk szívéről first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu