Gólok, átmenetek, magas presszing, végzetes hibák – így futballoznak a csapatok a vébén

Foci vb legjobb csatárok csoportkör Lionel Messi

A vb csoportköre minden várakozást felülmúlt. A 72 találkozón összesen 215 gól született, ami közel háromgólos meccsenkénti átlagot jelent. Érdekesség, hogy ezt a góltermést 185-ös xG-ből hozták össze a csapatok, vagyis az átlagosnál sokkal jobb helyzetkihasználás jellemzi a tornát. Szintén kiemelendő, hogy a négy évvel ezelőtti vb-hez képest jelentősen megnőtt az átlövésből szerzett gólok száma:

Katarban mindössze tizenkét találat esett a tizenhatoson kívülről, most a csoportkör végén már 32-nél jártunk.

A sziporkázó támadójáték mellett ugyanakkor feltűnően sok volt a védelmi hiba is. Eddig tizenkét öngól került a jegyzőkönyvekbe, amivel beállítottuk a 2018-as rekordot. Azzal hogy miért születik egyre több öngól a fociban, külön cikkben fogunk foglalkozni.

A modern futball elemzésekor már nem elegendő pusztán a végeredményt vizsgálni. Az olyan mutatók, mint az Expected Goals (xG), az Expected Goals Against (xGA), a PPDA vagy a High Turnovers (magas labdaszerzések száma) sokkal pontosabb képet adnak arról, hogy egy csapat valójában milyen teljesítményt nyújtott. A 2026-os vb csoportköre ebből a szempontból is számos érdekességet tartogatott.

A támadójáték hatékonyságát vizsgáló xG-mutató alapján Kanada volt a mezőny legveszélyesebb együttese. A hazai közönség előtt szereplő válogatott 7,5-ös xG-t termelt három mérkőzés alatt, vagyis több és jobb minőségű helyzetet alakított ki, mint bármely más csapat. A második helyen Brazília (7,35) végzett, míg Belgium (6,79), Németország (6,76) és Törökország (6,53) is kiemelkedő számokat produkált. Ezek az együttesek bátran vállalták a támadófutballt, sok játékossal voltak jelen a tizenhatoson belül, és rendszeresen alakítottak ki nagy lehetőségeket. Az xG ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a helyzetek száma nem minden esetben jár együtt megfelelő hatékonysággal. Néhány válogatott kevesebb gólt szerzett annál, mint amit a helyzetei alapján várni lehetett volna, így például a törököknek (-3,53) és a dél-koreaiaknak (-2,11) is hamar véget ért a vb.

Legalább ennyire árulkodó az xGA.

Ez azt mutatja meg, milyen minőségű helyzeteket engedtek az egyes csapatok ellenfeleiknek. Ebben a kategóriában Spanyolország emelkedett ki, amely mindössze 0,54-es xGA-val zárta a csoportkört. Hasonlóan stabilnak bizonyult Japán (1,48), Mexikó (1,51), Anglia (1,53) és Argentína (1,61) is. Ezek a válogatottak nem feltétlenül védekeztek mélyen, sokkal inkább jól szervezett presszinggel és gyors visszarendeződéssel akadályozták meg, hogy ellenfeleik veszélyes helyzeteket alakítsanak ki.

A statisztikák jól mutatják, hogy a modern futballban már nem elegendő sok gólt szerezni: ugyanilyen fontos az is, hogy egy csapat mennyire tudja korlátozni az ellenfél lehetőségeit.

A pontrúgások a vb-n is meghatározó szerepet játszanak. A rögzített szituációkból kialakított xG alapján Ecuador bizonyult a legveszélyesebbnek, amely 2,22-es várható gólt termelt szögletekből és szabadrúgásokból. A dél-amerikaiak mögött Belgium (2,06), Szenegál (1,84) és Kanada (1,69) végzett. Ezek a csapatok jól begyakorolt figurákkal és pontos beadásokkal folyamatos veszélyt jelentettek ellenfeleik kapujára. Védekezésben a tornától búcsúzó Skócia tűnt ki a mezőnyből, amely mindössze 0,2-es xG-t engedett pontrúgásokból. Ecuador (0,23) és Svédország (0,23) szintén kiválóan szervezte meg a védekezését ezeknél a szituációknál. Ha kizárólag az eredményességet nézzük, akkor a bosnyákok, a hollandok és az amerikaiak voltak a legjobbak, akik egyaránt három gólt értek el rögzített játékhelyzetből. A legtöbb gólt a jordániaiak kapták (4).

A csoportkör egyik legérdekesebb taktikai kérdése az volt, milyen játékstílus vezethet eredményre. Az adatok azt mutatják, hogy nincs egy jól bevált recept a sikerre. A támadások sebességét vizsgáló mutatók szerint Új-Zéland (2,18), Hollandia (2,15), Kanada (2,12), Jordánia (2,09) és Irán (2,08) vezette a legdirektebb támadásokat. Ezek a válogatottak kevés passzból, gyors átmenetekkel próbáltak eljutni az ellenfél kapujáig. A hollandok példája különösen érdekes: a vb egyik leggyorsabb fociját játsszák, a támadásaik mégis sok passzból állnak. Ronald Koeman játékosainak lábán tehát egészen elképesztő sebességgel jár a labda. A másik oldalon Mexikó (1,26), Dél-Korea (1,28) és Argentína (1,33) jóval türelmesebben futballozott. A legtöbbet passzoló csapatok között ott vannak az argentinok, a spanyolok, a portugálok és – némi meglepetésre – az algériaiak.

A labda nélküli játék szintén fontos szerepet kapott. A modern futball egyik legfontosabb mutatója a PPDA, amely a letámadás intenzitásának mérésére szolgál. Minél alacsonyabb ez az érték, annál agresszívebb egy csapat presszingje. Ebben Spanyolország végzett az élen 7,8-as PPDA-val, megelőzve Németországot (8,1), az Egyesült Államokat (8,1), Törökországot (8,3) és Angliát (8,6). Ezek a csapatok már az ellenfél térfelén igyekeztek hibára kényszeríteni riválisaikat, és a build-up játék első fázisában megszerezni a labdát. De kiknek sikerült ezt valóban megtenniük?

A magas labdaszerzések száma már nem elsősorban az intenzitást, hanem a hatékonyságot tükrözi. Spanyolország 33, Szenegál 32, Uruguay és az Egyesült Államok 31-31, míg Ecuador 30 alkalommal szerzett labdát az ellenfél kapujától számított 40 méteren belül. Ezekből a labdaszerzésekből alakulnak ki általában a legveszélyesebb szituációk, ami azt bizonyítja, hogy a sikeres válogatottak számára a védekezés nem a saját tizenhatosuknál kezdődik, hanem jóval előrébb, az ellenfél játékának megzavarásával. A csoportkörben három válogatott szerzett két gólt ilyen magas labdaszerzés után: Franciaország, Brazília és Szenegál.

A magas intenzitásnak azonban ára is volt. A csoportkör során több mérkőzés sorsát egyéni hibák döntötték el. A legtöbb kapott gólhoz vezető hibát Tunézia követte el, összesen hatot, míg Irak öt, Uruguay négy alkalommal hibázott végzetesen – a szó legszorosabb értelmében, hiszen ez a három válogatott el is búcsúzott a vb-től. Kanada, Szenegál, Németország, Algéria, Skócia, Curacao, Új-Zéland és Katar egyaránt két olyan hibát vétett, amelyből közvetlenül gólt kapott. A másik oldalról nézve érdekesség, hogy Portugália, Törökország és Panama egyetlen olyan hibát sem vétett, amiből az ellenfél lövésig jutott volna (nemhogy gólig).

A torna első szakasza azt is bizonyította, hogy egy világbajnokságot ma már nem kizárólag a kezdőcsapatok nyernek meg. A csoportkörben összesen 42 gólt szereztek a csereként pályára lépő játékosok, ami jól jelzi az edzők taktikai döntéseinek jelentőségét. Ebben a kategóriában Szenegál bizonyult a legeredményesebbnek négy cserególlal, míg Kanada, Németország és Svájc három-három alkalommal talált be a kispadról érkező futballistának köszönhetően. A legemlékezetesebb cseréket egyértelműen a svájciak szövetségi kapitány, Murat Yakin hajtotta végre: ahogy arról korábban mi is írtunk, Yakin a bosnyákok elleni meccsen direkt megvárta a cserékkel a hidratációs szünetet, hogy az ellenfélnek ne legyen lehetősége azonnal lereagálni őket. A 72. percben pályára lépő Johan Manzambi, Rubén Vargas, Djibril Sow hármasból Manzambi duplázott, Vargas is betalált, Sow pedig büntetőt harcolt ki.

De vissza a jelenséghez: a torna sűrű programja és a megnövekedett játékidő miatt egyre fontosabbá válik a keretek mélysége, hiszen sok mérkőzés sorsa az utolsó fél órában dől el.

A csoportkörben világosan kirajzolódott, hogy a nemzetközi futball tovább gyorsul és egyre összetettebbé válik. A 215 gól és a számos látványos mérkőzés mögött jól felismerhető taktikai tendenciák húzódtak meg: a gyors átmenetek, az intenzív letámadás, a pontrúgások hatékony kihasználása és a mély keretek jelentették a siker kulcsát. Bár a kieséses szakasz még átrendezheti az erőviszonyokat, a csoportmeccsek egyértelműen megmutatták, mely válogatottak maradhatnak versenyben az utolsó pillanatig.

Az eddigi teljesítményt és a sorsolást figyelembe véve aligha lepődünk meg, ha a franciákkal, a hollandokkal, a spanyolokkal, az angolokkal és az argentinokkal is találkozunk majd a legjobb nyolc között.

A szerző a Ferencváros adatelemzője.

Kapcsolódó
Messinek szinte minden bejött, Ronaldo elmaradt korábbi önmagától – így teljesítettek eddig a vébén az Aranycipőre hajtó sztárok

Gólok, rekordok és világklasszis befejezések – a 2026-os világbajnokság csoportköre bővelkedett emlékezetes támadóteljesítményekben. Összegyűjtöttük, hogyan teljesítettek a torna legnagyobb sztárjai a kapu előtti szituációkban.

The post Gólok, átmenetek, magas presszing, végzetes hibák – így futballoznak a csapatok a vébén first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24sport

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest