A vizualizácó (más néven mentális leképezés vagy gyakorlás) egy speciális gondolati folyamat, amikor fantáziánkra támaszkodva képeket és érzéseket hozunk létre elménkben és testünkben. A cél, hogy minden érzékszervünket megmozgassuk, és képzelőerőnk segítségével tudatosan átprogramozzuk az agyunk működését – ezzel pedig hatással legyünk gondolatainkra, érzelmeinkre és cselekedeteinkre.
A sportban évtizedek óta használják a vizualizációs gyakorlatokat. Anthony Joshua, olimpiai bajnok, profi világbajnok bokszoló például minden meccset több százszor lejátszik gondolatban, mielőtt a ringbe lépne. Elképzeli, hogyan vonul be, hogyan zúg a tömeg, milyen ütésekkel próbálkozik majd az ellenfele, és ő hogyan fog teljesíteni. Edzés közben hangfelvételről játssza le magának a nézőtér morajlását, hogy teljesen átérezze, milyen lesz az éles küzdelem. Mire eljön a meccs napja, sokkal magabiztosabb, összeszedettebb, izmai pedig emlékeznek a mozdulatokra.
Manapság már más kiemelkedő teljesítményt igénylő területeken is használják a vizualizációt, például az orvos-sebész képzésben, zenészeknél, űrhajósoknál, a rehabilitációban és a katonai kiképzésben is.
Maya Raichoora mentálisfitnesz-tréner Vizualizáld! című, nemrégiben magyarul is megjelent könyvében nemcsak kipróbált gyakorlatokat ismertet, hanem a módszer tudományos hátterét is bemutatja.
Eleinte kételkedtem a vizualizáció hatékonyságában és abban, hogy a mindennapi életben használható módszer – írja a szerző. Ezért néztem alaposan utána annak, hogy milyen tudományos alapelvekre épül. Négy különböző, de egymással összefüggő terület van, amelyekről érdemes tudni, mert ezek adják agyunk átprogramozhatóságának alapját.
A szerzőről
Maya Raichoora a Nike mentálisfitnesz-trénere, élsportolók és topvezetők tanácsadója, keresett előadó. A személyes fejlődés és a csúcsteljesítmény szakértője, mióta gyógyíthatatlannak tartott fekélyes vastagbélgyulladása ellenére a vizualizáció gyakorlásával megtanult produktív, gyakorlatilag tünetmentes és boldog életet élni. A Bristoli Egyetem földrajz és innováció szakán szerzett mesterdiplomát, és elnyerte a Santander Innovációs Ösztöndíjat. A Young Entrepreneur podcast egyik házigazdája. A Remap társalapítója, ügyfelei többek között megtalálható a Disney, a LEGO, a Meta és Bentley.
Neuroplaszticitás
A neuroplaszticitás az agy azon képessége, hogy átprogramozza és helyreállítsa saját működését. Sokáig azt hitték, hogy az agyunk egész életünkben olyan marad, amilyenné a húszas éveink elejéig fejlődött. Az idegtudósok azonban felfedezték, hogy az agy ennél sokkal alkalmazkodóképesebb. Új idegi kapcsolatokat tud létrehozni, amelyek átalakíthatják a reakcióit, szokásait és gondolkodásmintáit. Ez tartós változásokat eredményezhet a viselkedésünkben, az érzelmeinkben és kognitív funkcióinkban.
Bár új agysejteket valójában nem tudunk növeszteni, új kapcsolatokat létrehozhatunk közöttük. Agyunkban mintegy 86 milliárd idegsejt található, amelyeket 100 billió kapcsolat vagy idegpálya köt össze. Valahányszor gondolkodunk, érzünk valamit vagy cselekszünk, ezek az idegpályák aktiválódnak, és elektromos jelek haladnak végig rajtuk. Meghatározzák szokásainkat és viselkedésmintáinkat.
Tara Swart neurobiológus szerint huszonöt éves korunk után nehezebb az agyat átprogramozni. Fiatalabb korunkban az agyunk még növekszik, és alakul a szerkezete, így rugalmasabb és könnyebben változik. Ahogy idősödünk, gondolkodásunk és idegpályáink merevebbé válnak. De az a nagyszerű hír, hogy a neuroplaszticitás azért megmarad, csak határozottabban és tudatosabban kell alkalmaznunk a megfelelő módszereket.
Sokféle lehetőség van a neuroplaszticitás növelésére.
The post Átprogramozhatjuk-e az agyunkat? Egy módszer, ami megváltoztathatja az életünket first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
